Részletes keresés

Ideggyógyászati Szemle

2001. JÚLIUS 01.

Hydrocephalus következtében kialakult agyi strukturális elváltozások - patológiai következmények

KORDÁS Mariann, SLOWIK Felícia, MAJTÉNYI Katalin, SZILÁGYI György, HUBAI Márta, CZIRJÁK Sándor

Hisztológiai vizsgálatokat végeztünk 18 esetben: hat-hat akut, szubakut és krónikus hydrocephalusban szenvedett, elhalt felnőtt betegnél. Az agyi elváltozások értékeléséhez tíz felnőtt kontrollszemélynél végeztünk azonos vizsgálatot, akiknél a klinikai tünetek nem utaltak hydrocephalusra.

HUN 2001;54(07-08)

Ideggyógyászati Szemle

2000. JÚLIUS 01.

Fiatal neurológusok XIV. fóruma

2. rész

HUN 2000;53(7-8)

Ideggyógyászati Szemle

2000. MÁRCIUS 01.

Idiopathiás, krónikus, normális nyomású hydrocephalus: prospektív CT-tanulmány

KORDÁS Marianna, CZIRJÁK Sándor, NAGY István, DÓCZI Tamás, BORBÉLY Katalin

Közleményünkben 67, ugyanazon idegsebész által, 1996-1998 között operált felnőtt, krónikus hydrocephalusos beteg közül 35 ismeretlen eredetű, normális nyomású, kommunikáló hydrocephalusos páciens műtét előtti és utáni klinikai és CT-adatait elemeztük.

HUN 2000;53(3-4)

Ideggyógyászati Szemle

2000. JANUÁR 01.

Válogatás a Nemzetközi Epilepsziaellenes Liga Magyar tagozatának 4., a Magyar EEG és Klinikai Neurofiziológiai Társaság 39. Kongresszusának előadás-kivonataiból

Összefoglaló a Nemzetközi Epilepsziaellenes Liga Magyar tagozatának 4., és a Magyar EEG és Klinikai Neurofiziológiai Társaság 39. Kongresszusának előadás-kivonataiból.

HUN 2000;53(1-2)

Ideggyógyászati Szemle

2000. JANUÁR 01.

Az endoszkópos ventriculostomia jelentősége a hydrocephalus kezelésében

VETŐ Ferenc, HORVÁTH Zoltán, KÖVÉR Ferenc, DÓCZI Tamás, VADON Gábor

1994. november l. és 1998. október 31. között 110 endoszkópos Ill. kamrai ventriculostomiát végeztünk. Ez lehetővé teszi, hogy pontosan kijelölhessük a beavatkozás valódi értékét a különböző típusú hydrocephalusok kezelésében.

HUN 2000;53(1-2)

Ideggyógyászati Szemle

1999. SZEPTEMBER 01.

Posztirradiációs meningeoma axiális glioma miatt operált betegünknél

BALOGH Attila, CZIRJÁK Sándor, BÁLINT Katalin

A fej lokális vagy teljes, nagy energiájú y-sugárkezelése - más mellékhatások mellett - a koponyacsontban, az agyhártyákon, az agyállományban daganatok képződésének oka is lehet.

HUN 1999;52(09-10)

Ideggyógyászati Szemle

1999. JANUÁR 01.

A beültetést követően kívülről változtatható nyitási nyomású szelepek helye a gyermekkori hydrocephalus megoldásában

BOGNÁR László, FEKETE Zsolt, BAGÓ Attila, DOBRONYI Ilona, KÓNYA Eszter, LÁZÁR Eszter

1996 és 1997 folyamán 34 hydrocephalusos gyermek esetében került sor állítható nyomású Sophy-szelep beültetésére klasszikus söntműtét során. A szerzők az operált 34 eset kapcsán szerzett tapasztalataikat ismertetik.

HUN 1999;52(01-02)

Ideggyógyászati Szemle

1998. MÁRCIUS 01.

Krónikus tenziós fejfájás?

JELENCSIK Ilona, BOZSIK György

A szerzők a krónikus tenziós fejfájás Nemzetközi Fejfájás Társaság által kidolgozott diagnosztikai feltételeknek megfelelő 3 betegüknél képalkotó vizsgálattal hydrocephalus internust, aneurysmát, valamint tentorialis meningeomát igazoltak.

HUN 1998;51(03-04)

Ideggyógyászati Szemle

1997. SZEPTEMBER 20.

Agykamrai vérzések lefolyása és prognózisa

AMREIN Ilona, JUHÁSZ Csaba, SZIRMAI Imre

Az agykamrai vérzések prognózisa különböző: kamrába tört állományvérzés jelentős halálozással jár, míg a primer intraventricularis vérzésben szenvedő betegek többsége meggyógyul. A szerzők agykamrai vérzés miatt kezelt 7 beteg klinikai adatait és kórtörténetét elemzik az irodalmi adatokkal összevetve. A bemutatott betegek közül 3-nál primer intraventricularis vérzést találtak, 1 beteget hét évig követtek. A 7 beteg közül 4 tünetmentessé vált, 2 betegnek enyhe maradványtünetei lettek, míg egy beteg extracranialis szövődmény miatt meghalt. Ha a kamraközeli területek vérzése a kamra üregébe drenálódik, ez hozzájárulhat a kedvező kimenetelhez. A kamravérzések gyakori szövődménye a hydrocephalus, amelyre átmeneti javulást követően fokozódó fejfájás, tudatzavar esetén gondolni kell. A szövődményeket (intracranialis nyomásemelkedés, liquorresorptiós zavar) átmeneti kamradrén beültetése kivédi, 7 betegünk közül 3-nál volt erre szükség. A kamrai liquor ellenőrzésével időben felismerhető a drén miatt kialakuló ventriculitis.

HUN 1997;50(09-10)

Ideggyógyászati Szemle

1997. MÁJUS 20.

Az endoszkópos ventriculotonia anatómiai alapjai - A "free hand" módszer klinikai alkalmazása

RESISCH Róbert, PATONAY Lajos, JULOW Jenő

A szerzők ismertetik az occlusiv hydrocephalus kezelésére alkalmazható módszer, az endoszkópos ventriculotomia végzésekor érintett képletek anatómiáját. Vizsgálataikat 25 cadaveren végezték frontocentralis (15 esetben) vagy frontális (5 esetben) fúrt lyuk készítését követően, illetve biportális coronalis behatolással (5 esetben). Az oldalkamra pars centralisába jutva a plexus choroideus könnyen identifikálható képletének segítségével felkeresték a foramen interventriculare Monroit. Ezen keresztül haladva érték el a harmadik kamrát, majd a kétoldali corpus mamillare és az infundibulum mint tájékozódási pont látótérbe hozásával meghatározták a kamraperforáció helyét. A kamrarendszer subependymalis vénáinak anatómiáját 50 darab fixált agyon is vizsgálták. A ventriculotomiás beavatkozást frontocentralis fúrt lyukból 1995 októbere és decembere között három beteg esetében végezték el „free hand” technikával, melyet egy esetben a beteg súlyos általános állapota, két esetben pedig az extrém méretű belső liquorterek indokoltak. E technikával a műtét kockázata nagyobb, ugyanakkor a beavatkozást leegyszerűsíti.

HUN 1997;50(05-06)