Ideggyógyászati Szemle - 1981;34(05)

Ideggyógyászati Szemle

1981. MÁJUS 01.

Dr. Piróth Endre 1902—1979

RASKA László

Szerző beszámol Dr. Piróth Endre életéről és munkásságáról.

HUN 1981;34(05)

Ideggyógyászati Szemle

1981. MÁJUS 01.

Cigány férfi határozott sclerosis multiplexes megbetegedése. Klinikai és immunogenetikai tanulmány

PÁLFFY György, GYÓDI Éva, BENCZÚR Miklós, R. HOLLÁN Zsuzsa

A szerzők elsőízben számolnak be cigány egyén határozott MS-es megbetegedéséről. A betegség klinikai tünetei: a látóideg, az agytörzs, a gerincvelő, a nagyagyféltekék és kisagyféltekék károsodására valló tünetek, a jellegzetes liquorlelet és a 8 éve tartó, enyhe ingadozásokkal kísért progresszív lefolyás megfelelnek a göttingeni séma határozott MS kritériumainak. A beteg HLA A3, w24-B7,8-DRw2,3 antigénnel rendelkezett. Killer-sejt aktivitása csökkent volt. Hisztokompatibilitási antigénjei eltértek az egészséges cigány populációban általunk előzőleg talált gyakoriságtól és mind a HLA A3 és B7, mind a DRw2 tekintetében a magyar sclerosis multiplexes beteg anyagban találthoz hasonlítottak.

HUN 1981;34(05)

Ideggyógyászati Szemle

1981. MÁJUS 01.

Tardiv dyskinesis prevalencia vizsgálat depó neuroleptikus kezelés esetén

PERÉNYI András, ERDŐS András, ARATÓ Mihály

A szerzők 88 depó neuroleptikus kezelésben részesülő schizophren férfi beteg vizsgálata során 7 betegnél, (7,95%) észleltek tardív dyskinesiát. Eredményeik alapján úgy tűnik, hogy a depó készítmények nem fokozzák a tardív dyskinesia kialakulásának kockázatát, arra hajlamos egyéneknél azonban gyors átmenettel a legsúlyosabb mozgászavar alakulhat ki. A tardív dyskinesia kialakulását esetleg segíthetik a depó injekciók mellett alkalmazott hagyományos neuroleptikumok is. Hangsúlyozzák a betegek folyamatos ellenőrzésének szükségességét, a korai extrapyramidális jelek, és az enyhe dyskinesisek észlelésének gyakorlati jelentőségét. Ezek jelentkezése esetén joggal merülhet fel a gyógyszerelés megváltoztatásának szükségessége is.

HUN 1981;34(05)

Ideggyógyászati Szemle

1981. MÁJUS 01.

Subarachnoidalis vérzés utáni változások a subarachnoidalis térben

JULOW Jenő, ISHII Masami, IWABUCHI Takashi, SUZUKI Shigeharu, MÓDIS László

A szerzők subarachnoidalis vérzés utáni kommunikáló hydrocephaluses betegek agyában a subarachnoidalis tér különböző súlyosságé elzáródását mutatták ki — elsősorban a fissura Sylviiben és a parasagittalis sulcusokban — SEM-os vizsgálatokkal. A liquor-utakat elzáró SF-t 4 fokozatba sorolták a normál állapottól a liquortér teljes elzáródásáig, ahol már liquor keringés nem lehetséges. Experimentálisán a SF mennyiségét intrathecalisan adott szteroiddal (fluor-metil-prednisolon) nem tudták csökkenteni. A fibrózist intrathecalis fibrinolitikus kezelés (urokináz) csökkentette az antifibrinolitikus kezelést (tranexamin sav) fokozta. Polarizációs mikroszkópos vizsgálatokkal, topooptikai reakciókkal a SF kollagénnek bizonyult. A SF kialakulásában a makrofágok is fontos szerepet játszanak.

HUN 1981;34(05)

Ideggyógyászati Szemle

1981. MÁJUS 01.

Geophagia sideropenica

HADNAGY Cs., ANDREICUT S., BINDER P.

A szerzők két geophagias (agyag-pala evés) nőbeteg (45 éves anya és 25 éves leánya) esetét ismertetik. Mérsékelt anémiájuk (3, 7, illetve 3,3X1O12/1 vörösvérsejtszám), de súlyos vashiányuk (46, illetve 35 pg/dl szérum vasszint) volt. Az anya extrauterin terhessége következtében sok vért vesztett. Mindketten véradók voltak: az anya 7-szer, a leánya 31-szer adott vért, s 20-ik véradása után kezdett agyagot enni. Mindkettőjük esetében elsődleges vashiány előzte meg a geophagiát. Az agyag iránti sóvárgás 3—4 amp. i. v. adott vas injekció hatására — még mielőtt a szérum vas, vagy a vörösvérsejtszám emelkedett volna — megszűnt.

HUN 1981;34(05)

Ideggyógyászati Szemle

1981. MÁJUS 01.

Egészséges személyek szorongásos állapotának vizsgálata az EEG és a State-Trait Anxiety Inventory (STAI) teszt elemzésével

CZENNER Zsuzs, RÁCZ József

A szerzők 18 egyetemi hallgató vizsga előtti szorongásos állapotát vizsgálták 1—2 hónappal későbbi nyugalmi állapotukhoz viszonyítva, önkontrollos jelleggel, az EEG egyes frekvenciáihoz tartozó teljesítményértékek, valamint a STAI teszt elemzésével. Megállapították, hogy a szorongásváltozás nagyobb mértékét mutató alcsoport, amely egyben az akut szorongás nagyobb mértékét is mutatja a másik alcsoporthoz és a magyarországi standardhoz viszonyítva, az EEG egyes frekvenciáihoz tartozó teljesítményértékek vonatkozásában eltérően viselkednek, elsősorban frontális területen. Ugyanennél az alcsoportnál a szorongáshányadosok növekedése (relatív szorongásváltozás) együttjár az alfa és béta tartomány magasabb frekvenciáin szorongásos és kontroll állpotban mért amplitúdóhányadosok növekedésével frontális és okcipitális területen, illetve az alfa tartomány összevont amplitúdóhányadosának növekedésével a frontális területen. Tehát a pszichológiai módszerrel elkülönített, a szorongásváltozás különböző mértékét mutató két alcsoportnak a szorongásos állapotban eltérő EEG tevékenység felelt meg.

HUN 1981;34(05)

Ideggyógyászati Szemle

1981. MÁJUS 01.

A céltábla izomrost, „target fiber” jelenségről

SORSZEGI Pál, KÓGER Erzsébet

A szerzők vizsgálják a céltáblarost, target fiber jelenség előfordulását amyotrophiás lateralsclerosisban, paraneoplasiás szindrómákban, perifériás idegbénulás után, Guillain-Barré és Parkinson-szindromákban. Ábráinkon bemutatják a ctr morfológiai jellegzetességeit, polarizációs vizsgálattal a ctr négy zónáját különítik el. Hangsúlyozzák az ALS és a paraneoplasiás szindrómákban igen gyakran előforduló etr-ot és e jelenség diagnosztikus értékét. A etr-ot az ALS természetes kellékének tekintik.

HUN 1981;34(05)