Részletes keresés

Kérjük, állítsa be a paramétereket!


 

Találatok száma: 41

Magyar Immunológia

2004. JANUÁR 10.

Gene therapy as a treatment for rheumatoid arthritis

JAMES M. Woods

Egyre több ismeretet szerzünk a rheumatoid arthritis patogenezisérõl, a synovitist kísérõ fõbb mechanizmusokról. Az utóbbi idõben teret nyert a biológiai terápia, amelynek során eddig elsõsorban proteinekkel, például citokinekkel szemben fejlesztettek ki specifikus terápiát.

Lege Artis Medicinae

2001. MÁRCIUS 20.

Új gyógyszerek az antivirális terápiában

SZLÁVIK János

Világszerte egyre nagyobb figyelmet fordítanak az emberiséget érintő, vírus eredetű járványok megelőzésére és kezelésére. Egy-egy újabban felismert vagy világméretű pandémiát létrehozó vírusfertőzés (AIDS, ebola, influenza) óriási kihívást jelent a kutatók számára, és új típusú vírusellenes szerek kifejlesztését teszi szükségessé. Napjainkban jelentős előrelépés tapasztalható az AIDS-ellenes gyógyszerek fejlesztése terén, de újabb lehetőségek nyílnak a hepatitis-, a herpesz-, a cytomegalovirus és a respiratorikus syncytialis vírus okozta fertőzések kezelésében, valamint az influenza hatékony profilaxisára és terápiájára is.

Ideggyógyászati Szemle

1995. MÁRCIUS 01.

HOZZÁSZÓLÁS

DR. VÉCSEI László

Acsádi és munkatársai génterápiáról közölt jelen munkája [Ideggyógyászati Szemle/Clinical Neuroscience 1995 (48):76.] a neurológiai kórképek merőben újszerű kezelési lehetőségét veti fel. A neurongénterápia területén korábban „átvivőként" alkalmazták a HSV-1 (herpes simplex vírus one) vektort, melynek számos előnye igazolódott.

Lege Artis Medicinae

1993. NOVEMBER 30.

Természetes humán alfa interferon alkalmazása oralis vírusfertőzésekben és következményes betegségekben

KÖVESI György, ONÓDY Klára, PÁLÓCZY Katalin, FEKETE Béla

A szerzők 35 betegen egy magyar előállítású, természetes alfa interferonkészítmény hatását vizsgálták. A betegek a szájban előforduló vírusfertőzésekben (gingivostomatitis herpetica, krónikus recidiváló herpes), illetve vírussal kapcsolatos betegségekben (herpetiform ulceratio, krónikus recidiváló aphtha, Sutton aphtha és postherpeti cuserythema exsudativum multiforme) szenvedtek. Napi 1 illetve 2 millió NE alfa interferont kaptak (im.), 10 napon át. A kezelés előtt és után 10 nappal laboratóriumi vizsgálatokat, majd 1 és 3 hónap múlva klinikai ellenőrzést végeztünk. A rutin laboratóriumi vizsgálatok mellett meghatároztuk az LGL sejt és abszolút lymphocytaszámot, az azonnali és a teljes rozettaszámot, valamint 10 esetben a felszíni markerek expressziójának változásait. Az alfa interferon kezelés hatására nem változtak a szokványos laboratóriumi paraméterek. Az LGL, az azonnali és teljes rozettaképző sejtek száma szignifikánsan emelkedett. Szignifikánsan emelkedett a CD 8, CD 11b, CD 14, CD 25 és a CD 45R felszíni markerek expressziója is. A betegek 72,7%-a gyógyult, 15%-a javult, és eddig csak három esetben alakult ki recidiva. A kezelés során nem fordult elő olyan mellékhatás, amely miatt a kezelést meg kellett volna szakítani. Az eredmények alapján úgy látszik, hogy az alfa interferon sikeresen alkalmaz ható az oralis vírusos és vírussal kapcsolatos betegségek kezelésében.

Ideggyógyászati Szemle

1993. SZEPTEMBER 20.

Fiatal Neurológusok Fóruma Szeged. 1992. október

Motoneuron-betegségek témakör. Sclerosis lateralis amyotrophica-eseteink elemzése. Kísérletes. immunmediált substantia nigra-károsodás. Az ansa galeni szerepe a gége protectív reflexében - intraoperatív, neuromiográfiás vizsgálatok kutyán. Az ingerületvezetési sebesség mérésének prognosztikai szerepe Bell-bénulásában. Idegrendszeri gyulladások témakör. Meningoencephalitis altípusos esete. Ophthalmoplegia herpes zoosterben (két eset ismertetése). Guillain-Barré-szindrómás eseteink kapcsán felmerülő differenciáldiagnosztikai problémák. SLE-hez csatlakozó központi idegrendszeri szövődmény esete (klinikopatológiai ismertetés). Ventriculo-peritonealis (vp) shunt súlyos liquorkeringési zavart okozó basalis arachnitis esetén. Fájdalomszindróma témakör. Spect- és TCD-vizsgálatok cluster típusú fejfájásban. Migrén előfordulása osztályunkon. A trigeminusneuralgia kezelése a Meckel-tasak glicerininfiltrációjával. Oszteoporosis által okozott fájdalomszindrómák. Egyéb neurológiai problémák. A hypoparathyreosis neuropszichiátriai vonatkozásai. Terápiarezisztens bitemporalis epilepsziás betegek műtét előtti kivizsgálásának gyakorlata (esetbemutatás). Corpus callosum-tumoros esetünkről. Meningeoma és basilaris óriásaneurysma együttes előfordulása (esetismertetés). Nyaki duplex ultrahangvizsgálatok értéke a cerebrovascularis betegek ellátásában (700 vizsgálat tapasztalatai). Alsó végtagi érszűkületben szenvedő betegek a. carotisának ultrahangvizsgálata során szerzett tapasztalataink. Lézer-doppleres keringésvizsgálat a cochlea autoregulációjának követésére. Újabb lehetőségek a BERA vizsgálatokban a dantec counterpoint MK-2 EMG/EP segítségével. HBS-Madopar alkalmazása Parkinson-szindrómában, különös tekintettel az éjszakai dystoniákra. HBS-Madopar szerepe az "on-off" különböző típusaiban.

Lege Artis Medicinae

1992. JANUÁR 29.

Szájtünetek jelentősége a leukaemiák diagnosztikájában

GYURKOVICS Csilla, BÁNÓCZY Jolán

A vérképzőrendszer betegségeinek gyakori kísérő tünetei a szájnyálkahártya-, és a száj környékének elváltozásai, melyek az alapbetegség első tüneteként jelentkezve, diagnosztikus értékűek. Primaer szájtünetek elsősorban az acut leukaemiára jellemzőek. Ezek: haemorrhagia, petechia, ecchymosis, ínyfekély, gingiva-hy pertrophia, gingiva-fájdalom, fogmozgathatóság, candidiasis, herpes simplex vírusfertőzés, nyirokcsomó nagyobbodás. A chronicus leukaemiák szájtünetei is fel kelthetik az alapbetegség gyanúját. A szájelváltozások kiterjedését és súlyosságát az al kalmazott cytostaticus terápia fokozza.

Ideggyógyászati Szemle

1991. OKTÓBER 01.

Új terápiás lehetőségek a központi idegrendszer megbetegedéseiben: összefoglaló tanulmány

DR. VÉCSEI László, DR. SCHWAB Ferenc

A központi idegrendszer számos megbetegedésének alapvető problémája az idegsejtek súlyos károsodása, s következésképpen funkciójuk részleges vagy teljes kiesése. (1) A defektív Herpes Simplex Vírus One (HSV-1) vektor alkalmazása lehetőséget kínál arra, hogy posztmitotikus sejtekbe, - így neuronokba is -, genetikus információ kerüljön beépítésre, amely új terápiás lehetőségeket vetít elő (2). A központi (és perifériás) idegrendszer különböző megbetegedéseinek (ischemiás, metabolikus, kongenitális, degeneratív kórképek) kezelésében alkalmazható (biokompatibilis polimerekbe megfelelő technológiával beépített implantálható) farmakon-beviteli módszer kerül bemutatásra. (3) Fetális vagy neonatális idegszövetgraft sztereotaxiás műtéttel történő agyi implantációjával lehetőség kínálkozik a kiesett cerebrális funkció részleges (vagy esetleg teljes) pótlására. ( 4) Mikrodialízis alkalmazásával az itt ismertetett terápiás beavatkozások neurokémiai effektusai (és általában az intracerebrális extracelluláris térben zajló patobiokémiai történések) jól monitorizálhatók.

Ideggyógyászati Szemle

1977. JÚLIUS 01.

A limbikus encephalitisről

DR BEKÉNY György, DR PÉTER Ágnes, DR FORNÁDI Ferenc

25 éves nőbetegen szubakut meningo-encephalitis zajlott le. A tünettant a tudatzavar megszűnte után a megjegyző emlékezés csökkenése, dezorientáció, euphoria, nyugtalansági állapotok jellemezték limbikus encephalitisnek megfelelően. A liquorban plazmasejtes-lymphocytás cytologiai reakció, bal oldali kiesés a benzoereakcióban, gamma-globulin szaporulat volt észlelhető. A teljes gyógyulás után retrográd amnesia maradt vissza 8 hónapra terjedő időtartammal. A magas morbilli antitest titer alapján a szerzők tárgyalják a megbetegedésnek a kanyaróhoz való viszonyát. Megbeszélésre kerül a herpes simplex vírus esetleges kóroktani szerepe, továbbá a liquorcytologiai lelet diagnosztikus jelentősége.

Ideggyógyászati Szemle

1970. SZEPTEMBER 01.

Herpes zoster oticushoz társuló arcidegbénulás és görcsök

DR. GERENCSÉR Ferenc

21 éves férfi beteg typusos herpes zoster oticusa kapcsán trismust, musc. sterooclei-domastoideus görcsöt és opisthotonust észlelt. Tetanus fertőzés lehetőségét kellett kizárni.

Ideggyógyászati Szemle

1968. JANUÁR 01.

Pemphigus esetekben a spinalis ganglionokban talált elváltozások

BALÓ József

Kiindulva a zoster esetek tapasztalataiból, az utolsó 20 év alatt összesen 82 pemphigus esetben vizsgáltuk a spinalis ganglionokat olyan szempontból, hogy lehet-e bennük olyan jelenségeket találni, amelyekből a bőr elváltozásai megmagyarázhatók lennének. A talált elváltozások részben makroszkopos, de főleg kórszövettani vizsgálatok alapján arra utalnak, hogy ilyen összefüggés a spinalis ganglionok elváltozásai és a bőrmegbetegedés között fennáll. A spinalis ganglionokban heveny jelenségek, továbbá idültnek minősíthető elváltozások egyaránt találhatók. A heveny gyulladás jelenségein kívül olyan idültnek minősíthető elváltozások mutathatók ki, amelyek az idegrostokra, dúcsejtekre, a ganglionok támasztószövetére és a meninxek elváltozásaira vonatkoznak. A spinalis ganglionok megbetegedése a bőrre vetítődik ki, ennek alapján a pemphigus a bőr trophoneurosisainak körébe tartozik. A morphologiai jelenségek megállapítása mellett az a kérdés, hogy létrehozásában milyen aetiologiai tényezők játszanak közre. Ennek megállapítása még a jövő feladata.