Az eLitMed.hu orvostudományi portál a böngészés tökéletesítése érdekében cookie-kat használ.
Ha bővebb információkat szeretne kapni a cookie-k használatáról és arról, hogyan módosíthatja a beállításokat, kattintson ide: Tájékoztató az eLitMed.hu Cookie-használatáról.
Ideggyógyászati Szemle - 1993;46(09-10)
Tartalom
Ideggyógyászati Szemle
1993. SZEPTEMBER 20.
Antiallergikumok szedatív (mellék)hatásának EEG- vizsálata: a szetasztin nem szedatív antihisztamin
A szetasztin (Loderix-R) farmako-EEG hatását vizsgáltuk 10 egészséges fiatal férfinél, két - különböző erősségű szedatív mellékhatással rendelkező - referens antihisztamin (Teldane-R és Suprastin-R) alkalmazásával, keresztezett, kettős vak, placebo kontrollált vizsgálati elrendezésben. A két referens készítmény központi idegrendszeri hatásának különbségét a hátsó területi alfa/théta paraméter érzékenyen tükrözte. A Loderix ezen marker paraméter szempontjából a Suprastinnal ellentétesnek, a Teldanehoz hasonlónak bizonyult, emellett mindkét félteke középső területén a béta-frekvenciatartományt valamint az EEG összteljesítményt is növelte. Ezen utóbbi változások a Loderix önálló EEG-hatásának lehetőségét is felvetik. (Az észlelt,saját hatás sem hozható összefüggésbe tudatéberségi szint csökkenésével.) Eredményeink megerősítik, hogy a Loderix EEG hatása a szedativitás szempontjából klinikailag igen kedvező Teldane EEG-változásaihoz áll közel, és a szer az EEG spektrális paramétereiben nem idéz elő olyan irányú változást, mely szedatív hatás mellett értékesíthető. Munkánk további (módszertani) eredménye, hogy az általunk alkalmazott farmako-EEG eljárás segítségével különböző gyógyszerek központi idegrendszeri (pszichotróp) mellékhatása spektrális EEG-paraméterekkel objektív módon leírhatónak tűnik.
Ideggyógyászati Szemle
1993. SZEPTEMBER 20.
Cinolazepam hatása a folyamatosan három műszakban dolgozók körében jelentkező insomniára
A szerző egy korszerű, a közepes és rövid vérszintfelezési idejű szerek között átmenetet képező, kis farmakológiai hatékonyságú benzodiazepin-származék, a cinolazepam hatását vizsgálta a speciális környezetben (folyamatosan forgó három műszakban) jelentkező insomniára. A 4 szakaszra (alaphelyzet: 4-5 nap, placebo adás: 7-9 nap, cinolazepam adás: 7-9 nap, placebo adás: 7-9 nap) osztott vizsgálatban 20, nappali és éjszakai alváselégtelenségben szenvedő férfi vett részt. A gyógyszer hatását szubjektív (céltüneteket értékelő alváskérdőív), valamint objektív (poligráfiás monitorozás, alvást követő ébrenlét idején egyszerű, illetve összetett reakcióidő-mérés) módszerekkel követte. Azt tapasztalta, hogy a cinolazepam esti 40 mg-os, valamint a napközbeni alvás támogatására adott 20 mg-os mennyisége jelentős mértékben javította az alvás és ébredés minőségét. Sem a szubjektív, sem az objektív vizsgálatok nem mutattak ki „hangover" effektust, idő előtti ébredésben megnyilvánuló vákuumeffektust, kora reggeli insomniát. Az alkalmazás alatt a hipnotikus hatás nem csökkent. A szerző külön kiemeli a gyógyszer napközbeni alvást támogató kiváló hatását. A rövid vérszintfelezési idejű benzodiazepinek esetében a rebound insomnia igen korán jelentkezhet. Ezért, bár a gyógyszeradás ideje 7-9 nap volt, ennek lehetőségét is megvizsgáta a szubjektív módszerekkel mért alvási céltünetek révén, s ezek a rebound insomnia korai megjelenése ellen szóltak. A gyógyszeres alvás struktúrájára a jobb elalváskészség, a mély, non-REM-alvás mennyiségének növekedése, az alvás folyamatosságának javulása, a REM-alvás paramétereinek változatlansága volt jellemző mind az éjszakai, mind a nappali alvás során. A vizsgálatból nyerhető tapasztalatok és az irodalmi dokumentáció alapján a szerző jól használható hipnotikumnak ítéli a cinolazepamot a több műszakos, az altatószer hatása és mellékhatása vonatkozásban igen szigorú követelményeket támasztó munkakörökben. Jelen vizsgálat kapcsán egyben felhívja a figyelmet arra, hogy minden bevezetésre kerülő hipnotikum esetében el kell végezni a speciális, több műszakos munkakörökben az alkalmazhatósági vizsgálatot, s ennek eredményétől függővé tenni bevezetésüket. E vizsgálatok nem merülhetnek ki csupán a szubjektív minősítésben, hanem mind az alvásszerkezetre, mind az utó- és mellékhatásokra vonatkozó objektív adatgyűjtést és elemzést is igényelnek.
Ideggyógyászati Szemle
1993. SZEPTEMBER 20.
Embolizációs jelenségek megfigyelése transcranialis doppler-módszerrel carotis-endarteriectomiák során
A szerzők az arteria cerebri media keringési sebességének változását vizsgálták 65 beteg rekonstruktív carotisműtéte során. Jelen közleményükben az azonos oldali arteria cerebri mediában megfigyelt embolusáthaladásokról szerzett tapasztalásaikról számolnak be. 37 betegnél áthidaló shunt védelmében történt az operáció (A csoport), 28 betegnél e nélkül (B csoport). 31 betegnél, összesen 55 alkalommal észleltek embolusáthaladást. Az A csoportban 22 betegnél 37 alkalommal észleltek az arteria cerebri medián áthaladó embolust, ezen belül egy alkalommal az arteria carotis externa keringésének megindításakor. A B csoportban 9 betegnél 18 alkalommal tapasztalták a jelenséget, ezen belül 5 alkalommal a carotis externa keringésének megindításakor. Az észlelt embolusáthaladásokra visszavezethető posztoperatív neurológiai tünet nem volt megfigyelhető, ezért azok feltehetően levegő-mikrobuborékok lehettek.
Ideggyógyászati Szemle
1993. SZEPTEMBER 20.
Alsó végtagi verőérszűkület miatt operált betegek carotis-doppler-vizsgálatával szerzett tapasztalataink
A szerzők 83 súlyos, műtéti megoldást igénylő alsó végtagi érszűkületben szenvedő beteg, valamint 96 kontroll személy esetében végeztek carotis-Doppler-vizsgálatot. A betegek 20, illetve 40%-ánál súlyos, illetve közepesen súlyos carotisstenosist találtak, szemben a kontrollcsoporttal, ahol csupán 2%-ot tett ki a közepesen súlyos carotisstenosisban szenvedők száma, súlyos nyaki nagyérszűkületet pedig ebben a csoportban nem találtak. Vizsgálták a rizikófaktorok szerepét is. Eredményeik alapján arra hívják fel a figyelmet, hogy a súlyos alsó végtagi érszűkületben szenvedő betegek az arteria carotis stenosisa szempontjából is fokozottan veszélyeztetettek, szűrésük, követésük indokolt.
Ideggyógyászati Szemle
1993. SZEPTEMBER 20.
Brachioradialis szindróma - a nervus radialis ramus superficalisának mononeuropathiája
A nervus radialis ramus superficialisának károsodása a ritka, illetve a ritkán fölismert kórképek közé tartozik. A szerző három esetet ismertet, elsőként a hazai irodalomban. Hangsúlyozza az elektrodiagnosztika szerepét a kórkép felismerésében. Felhívja a figyelmet arra, hogy a nem megfelelő ápolási technika szövődményeként is kialakulhat az ideg kompressziója.
Ideggyógyászati Szemle
1993. SZEPTEMBER 20.
Multiplex agy- és gerincvelő-daganat neurofibromatosis részjelenségeként
A szerzők egy 18 éves fiú esetét ismertetik, akinél neurofibromatosis részjelenségeként multiplex intracranialis és spinalis tumort mutattak ki. Először a bal oldali konvexitásnak megfelelően, valamint a supra- és infratentorialisan terjedő occipitalis meningeomát és az ugyancsak bal oldali akusztikus neurinomát távolították el. Az alsó nyaki szakaszon elhelyezkedő intramedullaris ependymoma műtéte újabb beavatkozást indokolt. A tünetet nem okozó jobb oldali medialis ékcsontszárnyi kicsiny meningeoma, valamint a caudarostok többszörös, babnyi daganatai nem képeztek műtéti indikációt. Irodalmi áttekintést adva foglalkoznak a neurofibromatosissal kapcsolatos genetikai, differenciáldiagnosztikai kérdésekkel és a gyógykezelés elveivel.
Ideggyógyászati Szemle
1993. SZEPTEMBER 20.
A központi idegrendszeri tuberculosisról két eset kapcsán
A szerzők egy intracranialis és egy spinalis neurotuberculosis esetét ismertetik. Az intracranialis forma epilepsziás rohamokkal kezdődött, majd koponyaűri nyomásfokozódással folytatódott. A koponya-CÍ halánték- és homloklebenyi, a convexitáson elhelyezkedő, jelentős tömeghatással rendelkező térszűkítő folyamatot mutatott ki. A spinalis eset Th XI. extraduralis szövetszaporulatként jelentkezett. Mindkét esetben műtét történt, a makroszkóposan tumornak imponáló laesiókat eltávolították. A kórszövettani vizsgálat tuberculomákat igazolt. Az elsődleges fertőzést nem sikerült kimutatni.
Ideggyógyászati Szemle
1993. SZEPTEMBER 20.
A szuperantigének sikeres lehetséges kóroki szerepe sclerosis multiplexben és más autoimmun betegségekben
A szuperantigének vírusok vagy baktériumok által termelt fehérjék, melyek a konvencionális antigénektől eltérően a lymphocitákat, T-sejt-receptor VB-lánc-specifikus módon aktiválják, majd hatástalanítják. Mivel az aktiváció akár a teljes T-sejt-populáció 30%-át is kiteheti, könnyen lehetséges, hogy autoimmun klónok is érintettek. Több autoimmun betegségben, így sclerosis multiplexben is leírták a T-sejtek korlátozott antigénreceptor-heterogenitását. A szuperantigének lehetséges kiváltó szerepe új vizsgálatokat ösztönzött. Míg a szuperantigének e betegségekben betöltött kóroki szerepét tárgyaló adatok inkább indirekt természetűek, az újabb kísérleti eredmények - kihasználva tartós hatásukat - már terápiás alkalmazhatóságukra utalnak.
Ideggyógyászati Szemle
1993. SZEPTEMBER 20.
Locked-in szindróma és alfa-kóma EEG-jeleinek matematikai analízise
Arteria basilaris thrombosis miatt kezelt két beteg EEG-aktivitását matematikai módszerekkel elemeztük. Az EEG-teljesítmény-térképeket, a teljesítmény-csúcsfrekvenciát, valamint a teljesítménymezők különbségeit értékeltük ki. Az első beteg klinikai tünetei locked-in szindrómának feleltek meg. Az EEG-reaktivitást fotostimuláció és szóbeli utasítást követő mozgáskísérlet alatt mértük. Az EEG-reaktivitás féltekei különbségeit mélyebben elhelyezkedő agyi infarctusok magyarázták. A locked-in szindrómában szenvedő beteg éberségét az EEG „eseményfüggő" teljesítményváltozásai is bizonyították. A második beteg tudatzavara permanens vegetatív állapotnak felelt meg, nyugalmi EEG-jét nem reaktív, ritmusos alfa- és subalfa-tevékenység alkotta. Az alfa- és subalfa-hányadosok idősor-analízise két kóros generátor alternáló működését bizonyította. A szerzők a generátorok nem periódusos váltakozását a thalamocorticalis rendszer viszonylagos épségével magyarázzák.
Ideggyógyászati Szemle
1993. SZEPTEMBER 20.
Fiatal Neurológusok Fóruma Szeged. 1992. október
Motoneuron-betegségek témakör. Sclerosis lateralis amyotrophica-eseteink elemzése. Kísérletes. immunmediált substantia nigra-károsodás. Az ansa galeni szerepe a gége protectív reflexében - intraoperatív, neuromiográfiás vizsgálatok kutyán. Az ingerületvezetési sebesség mérésének prognosztikai szerepe Bell-bénulásában. Idegrendszeri gyulladások témakör. Meningoencephalitis altípusos esete. Ophthalmoplegia herpes zoosterben (két eset ismertetése). Guillain-Barré-szindrómás eseteink kapcsán felmerülő differenciáldiagnosztikai problémák. SLE-hez csatlakozó központi idegrendszeri szövődmény esete (klinikopatológiai ismertetés). Ventriculo-peritonealis (vp) shunt súlyos liquorkeringési zavart okozó basalis arachnitis esetén. Fájdalomszindróma témakör. Spect- és TCD-vizsgálatok cluster típusú fejfájásban. Migrén előfordulása osztályunkon. A trigeminusneuralgia kezelése a Meckel-tasak glicerininfiltrációjával. Oszteoporosis által okozott fájdalomszindrómák. Egyéb neurológiai problémák. A hypoparathyreosis neuropszichiátriai vonatkozásai. Terápiarezisztens bitemporalis epilepsziás betegek műtét előtti kivizsgálásának gyakorlata (esetbemutatás). Corpus callosum-tumoros esetünkről. Meningeoma és basilaris óriásaneurysma együttes előfordulása (esetismertetés). Nyaki duplex ultrahangvizsgálatok értéke a cerebrovascularis betegek ellátásában (700 vizsgálat tapasztalatai). Alsó végtagi érszűkületben szenvedő betegek a. carotisának ultrahangvizsgálata során szerzett tapasztalataink. Lézer-doppleres keringésvizsgálat a cochlea autoregulációjának követésére. Újabb lehetőségek a BERA vizsgálatokban a dantec counterpoint MK-2 EMG/EP segítségével. HBS-Madopar alkalmazása Parkinson-szindrómában, különös tekintettel az éjszakai dystoniákra. HBS-Madopar szerepe az "on-off" különböző típusaiban.
Ideggyógyászati Szemle
1993. SZEPTEMBER 20.
Ideggyógyászati Szemle
1993. SZEPTEMBER 20.
A subarachnoideális vérzés és a nitrogén-oxid rendszere
Barzó Pál, Borda Lóránt, Vörös Erika, Kiss Mariann, Bodosi Mihály és Dóczi Tamás érdekes munkájukban a transcranialis Doppler-szonográfia jelentőségére hívják fel a figyelmet a lágy agyhártya alatti vérzések kezeléségben.
Ideggyógyászati Szemle
1993. SZEPTEMBER 20.
Magyar Ideg- és Elmeorvosok Társasága
A Magyar Ideg- és Elmeorvosok Társasága 1993. június 24-én tartott tisztújító közgyűlésének összefoglalója.
Ideggyógyászati Szemle
1993. SZEPTEMBER 20.
1.
2.
3.
4.
Ideggyógyászati Szemle Proceedings
Egészségügyi szakmai irányelv az akut ischaemiás stroke diagnosztikájáról és kezeléséről
AUG 31.
5.
1.
2.
Klinikai Onkológia
A rosszindulatú daganatok fenotípusának plaszticitása és az immunogén mimikri
AUG 29.
3.
Klinikai Onkológia
A szarkopénia mérése komputertomográfiával és jelentősége az onkológiai betegeknél
AUG 29.
4.
5.