Részletes keresés

Idegtudományok

2022. SZEPTEMBER 20.

Agyi képalkotás diagnosztikus pontossága hirtelen kezdetű szédüléssel jelentkező betegek esetében

A vizsgálat eredményei közül a következők emelendőek ki: a natív koponya-CT szenzitivitása a centrális és a perifériás kórokok megkülönböztetésében nagyon alacsony (28,5%, negatív LR 0,72). A koponya-nyaki CTA, az MR-angiográfia (MRA) és a carotisultrahang szenzitivitása szintén alacsony, de ez utóbbiakról kevés bizonyíték áll rendelkezésre. A legmagasabb szenzitivitása a diffúziósúlyozott MR-vizsgálatnak volt (79,8%, negatív LR 0,2), viszont még ez is alkalmatlannak bizonyult a centrális okok kizárására, ugyanis amennyiben a tünetek kezdetéhez képest korán kerül alkalmazásra (48 órán belül), körülbelül ötből egy beteg esetében elvéti a centrális ok felfedezését. Ugyanakkor a képalkotó vizsgálatok specificitása egyaránt magas, azaz ha egy centrális ok felfedezésre kerül CT-vel vagy MR-rel, az valószínűleg egy valós pozitív eredményt jelent. Fontos felhívni a figyelmet arra, hogy a vizsgált betegpopulációban kizárólag akut vestibularis szindrómával jelentkező betegek szerepeltek, tehát köztük nem szerepelnek sem a spontán, sem pedig a kiváltható epizodikus szédüléssel jelentkező betegek. A vizsgált betegpopulációban 5% volt a súlyos neurológiai diagnózisok (köztük a stroke) aránya. A 60 év feletti életkor, az egyensúly-bizonytalanság és a fokális neurológiai eltérések mutattak magasabb asszociációt a súlyos neurológiai diagnózisokkal. Az agyi képalkotás diagnosztikus pontossága az akut szédülés differenciáldiagnosztikájában alacsony, ezért kizárólagos használata nem javasolt a stroke és egyéb centrális okok kizárására az akut szédüléssel jelentkező betegek körében.

HUN

Idegtudományok

2022. SZEPTEMBER 16.

Kortikoszteroidkezelés neuritis vestibularisban

A vizsgálat eredménye szerint kevés bizonyíték szól a szteroidok használata mellett akut neuritis vestibularis esetén. A meglévő bizonyítékok alapján a klinikailag fontos kimenetelek és az objektív vestibularis funkciós kimenetelek között nincs szoros kapcsolat: a DHI-skálán mért rokkantságban egy hónap múlva nem volt szignifikáns különbség a placebo és a szteroid között, a kalorikus tesztek ugyanakkor jobb vestibularis funkciót mutattak ugyanebben az időpontban a szteroiddal kezelt betegek körében. Megjegyzendő, hogy a kalorikus teszt a lateralis (horizontális) félkörös ívjárat, így az ezt beidegző nervus vestibularis superior működéséről ad információkat, a neuritis vestibularisban ugyanakkor a nervus vestibularis inferior is érintett lehet, noha ennek izolált érintettsége csupán az esetek 2,3%-ában igazolható.

HUN

Egészségpolitika

2022. JÚLIUS 31.

Covid-19-áldozatok

A járvány két évében 37 ezerrel többen haltak meg, mint az azt megelőző években – megjelentek az első konkrét adatok az elmúlt több mint két év olyan áldozatairól, akik a Covid okozta fertőzés mellett az egészségügyben kialakult súlyos állapot miatt veszítették életüket. A halaszthatónak ítélt beavatkozásokra, szűrővizsgálatokra várók, a krónikus betegek nemcsak orvosukhoz nem jutottak el, de még telefonon sem kaphattak segítséget. Leginkább a szív- és érrendszeri, a daganatos, a stroke, az ortopédiai és mentális betegeket érintette megrázóan. A járványhelyzet következményei viszont talán leginkább azzal szembesítenek minket drámai módon, hogy mennyire rossz a magyar lakosság egészségi állapota.

HUN

Idegtudományok

2022. JÚLIUS 07.

Thrombectomia versus bridging-terápia ischaemiás stroke-ban

Az elmúlt években több randomizált, kontrollált vizsgálat hasonlította össze ischaemiás stroke-ban a kizárólagos intravénás thrombolysis és az úgynevezett kombinált bridging (áthidaló) terápia hatékonyságát, mely során az intravénás thrombolysist (IVT) endovascularis thrombectomia (EVT) követi. A vizsgálatok során a bridging terápia egyértelműen jobb eredményeket mutatott, mint a kizárólagos thrombolysis. A vizsgálatok alapján ajánlásaikban mind az amerikai, mind pedig az európai stroke-társaságok nagyérelzáródás esetén a tünetek kezdetétől számított 4 és fél órán belül az EVT-t megelőzően IVT elindítását javasolják. Ugyanakkor IVT mellett az EVT megkezdése előtti rekanalizáció aránya meglehetősen ritka (a fenti vizsgálatokat összesítő HERMES vizsgálatban ez az arány mindössze 7,6%). Noha az IVT-nek lehet egy thrombectomiát segítő hatása, az IVT alvadékfragmentációt és következményes distalis migrációt okozhat (azaz a széteső thrombus darabjai a távolabbi erekbe sodródhatnak), mely esetleg EVT-vel már nem kezelhető. A reperfúzió mértéke erős korrelációt mutat a klinikai kimenetellel, az viszont eddig nem volt ismert, hogy a távoli embolusok esetleges felszámolásából származó előny IVT mellett ellensúlyozza-e az EVT-re már nem alkalmas esetek számának potenciális növekedését. Mindemellett az IVT fokozhatja a tünetes intracerebralis vérzés (sICH) rizikóját is. A fent említett vizsgálatok adatai alapján sajnos ebben a kérdésben ellentmondásosak az eredmények.

HUN

Hypertonia és Nephrologia

2022. JÚLIUS 05.

Hypertonia és RAS-gátlók előfordulása SARS-CoV-2 fertőzés miatt intézeti ellátásra került 18 év feletti egyénekben

FEJES Imola, RÓKA Richárd, PETŐ Zoltán, ÁBRAHÁM György, VÁRKONYI Tamás, LENGYEL Csaba, LÉGRÁDY Péter

Célunk az volt, hogy az SZTE Belgyógyászati Klinika Nyugati telephely fekvőbeteg Járványellátó Központ részlegén felvételre került, 18 év feletti Covid-pozitív betegek között a kezelt hypertonia előfordulását, a szedett vérnyomáscsökkentők számát, a RAS-gátló vérnyomáscsökkentők (ACE-gátló és/vagy ARB) előfordulását felmérjük. A vizsgálatban véletlenszerűen kiválasztott 165 (94 férfi, 71 nő) gyorsteszttel vagy PCR-rel Covid-pozitív, 2021. február közepe és április vége között felvett betegek adatainak retrospektív elemzése történt. A betegek életkora 59,9±12,9 év volt (26–92), a BMI 30,7±6,6 kg/m2 (20,3–55,4). A betegek között felvételkor 103 (62,4%) már ismert hypertoniás egyén volt (56 férfi, 47 nő). A szedett vérnyomáscsökkentők száma felvételkor 1,6±1,6 darab (maximum hat), a kezelés végén 1,8±1,7 darab. Területen több mint három szert 23-an, éppen hármat 25-en szedtek. Monoterápiában felvételt megelőzően 20-an részesültek, a kezelés végén 25-en. A vérnyomáscsökkentők száma a kezelés végén 74 esetben nem változott, hat esetben csökkent, 31 esetben nőtt, ezek között 11 új indítás volt. Egy betegnél a csökkenés 100%-os volt, a monoterápiát el kellett hagyni, a többi öt esetben pedig 50%-os. A hypertoniás betegek több napot töltöttek intézetben, mint a nem hypertoniás egyének (10,9±6,8 vs. 9,2±6,3). A felvételkor mért spontán O2-szaturáció a hypertoniás beteg között alacsonyabb volt, mint a nem hypertoniás egyéneknél (92,6±4,8 vs. 89,6±9,7%), ARB-t szedők között volt a legalacsonyabb (87,5±8,5%, p=0,01 vs. nem hypertoniás). Az összes halálozás a hypertoniás betegek között 8,7%, a nem hypertoniás betegek között csak 1,6% volt. A hypertoniás betegeket vizsgálva, a RAS-gátlót szedők és nem szedők között az intenzív ellátás 16,3 vs. 13%. Az összes halálozás a RAS-gátlót szedők között 10%, a nem szedők között 4,3%, az ARB-t szedők között 13% és az ACE-gátlót szedők között 8,8% volt. Eredményeink alapján a hypertonia nagyobb kockázatot jelenthet a rosszabb Covid-kimenetel tekintetében. A RAS-gátló kezelésben részesültek nagyobb kockázatát észleltük a RAS-gátló kezelésben nem részesültekhez képest.

HUN 2022;26(03)

Ideggyógyászati Szemle Proceedings

2022. JÚNIUS 16.

Az agyi elektromos tevékenység (EEG) és a motoros kiváltott válasz (MEP) vizsgálata az agyvérzés funkcionális kimenetelének megítélésére

FEKETE Klára, TÓTH Judit, HORVÁTH László, MÁRTON Sándor, CSIBA László, ÁROKSZÁLLÁSI Tamás, FEKETE István

Az agyvérzés mortalitása magas, túlélés esetén reziduális tünetként súlyos rokkantságot okozhat. A kimenetelt befolyásoló ismert tényezők mellett felmerült a neurofiziológiai vizsgálatok jelentősége is. Vizsgálatainkkal arra kerestünk választ, hogy az elektroencefalográfia (EEG) és a transcranialis mágneses stimuláció (TMS) milyen szerepet játszhat a prognózis megítélésében.

HUN 2022;7(1)

Ideggyógyászati Szemle Proceedings

2022. JÚNIUS 16.

Az időfaktor szerepe a betegségmódosító terápiák hatékonyságában spinalis muscularis atrophiában szenvedő gyermekeknél

MIKOS Borbála, BODÓ Tímea, BÍRÓ Bernadett, VENDÉGH Lejla, VICZE Annamária, PÁSZTRAI Rosa, SZŐKE Éva, VELKEY György János

A veleszületett gerincvelői izomsorvadás gyógyíthatatlan genetikai betegség. Legsúlyosabb formájában a betegek 75%-át elveszítettük 20 hónapos korukig. A 21. század áttörése a betegségmódosító gyógyszerek forgalomba kerülése. Jelenleg az SMN2-gén funkciójának javítását célzó intrathecalis nusinersen és per os risdiplam, valamint a hiányzó SMN1-gént pótló intravénás készítmény áll rendelkezésre. Hatékonyságuk függ a betegek terápiakezdeti életkorától, ezért kulcsfontosságú a betegség korai felismerése.

HUN 2022;7(1)

Ideggyógyászati Szemle Proceedings

2022. JÚNIUS 16.

A vertebrobasilaris területi ischaemiás stroke-ok thrombolysiskezelésének szempontjai

CSIBA László

A supratentorialis ischaemiás stroke vénás thrombolysiskezelésének kritériumai, kimenetele jól dokumentált. A vertebrobasilaris (VBI) stroke iv. kezelésének jellegzetességeivel kapcsolatban azonban kevesebb a publikált megfigyelés.

HUN 2022;7(1)

Egészségpolitika

2022. MÁJUS 04.

Szív- és érrendszeri betegségek nőknél – rendhagyó szűrés, aggasztó eredmények

A nőknél előforduló szívproblémák, amelyek az összes női halálozás egyharmadát teszik ki világszerte, rosszabb kimenetelűek és magasabb halálozási arányt mutatnak, mint a férfiaknál. A nőknek ötször nagyobb az esélyük arra, hogy valamilyen szív- és érrendszeri betegségben haljanak meg, mint bármilyen más rendellenességben. A nemek közötti szakadék csökkentése a szív- és érrendszeri betegségek megelőzésében, diagnosztizálásában és kezelésében az Európai Kardiológusok Társaságának (ESC, European Society of Cardiology) célkitűzésévé is vált. A szívbetegséggel élő páciensek érdekvédelmével foglalkozó SZÍVSN betegszervezet rendhagyó „Virág mellé prevenció!” néven indított nőnapi szűrőkampányt, ami aggasztó eredményeket hozott.

HUN

Hivatásunk

2022. MÁJUS 03.

Nagy fejlődés előtt áll az érsebészet

H A.

Az érsebészet, mint önálló gyógyítószakma, csak az 1950-es évektől létezik. Akkor vált ki a sebészetből. Ez alatt az alig több mint hét évtized alatt hatalmas fejlődést ért el. Ennek eredményeként mára számos, korábban halálos végűnek számító kórkép vált gyógyíthatóvá, a benne szenvedő ember pedig élet- és munkaképessé. Vajon milyen jövő előtt áll ez a dinamikusan fejlődő szakma?

HUN 2022;17(01)