Egészségpolitika

Szív- és érrendszeri betegségek nőknél – rendhagyó szűrés, aggasztó eredmények

2022. MÁJUS 04.

Szöveg nagyítása:

-
+

A nőknél előforduló szívproblémák, amelyek az összes női halálozás egyharmadát teszik ki világszerte, rosszabb kimenetelűek és magasabb halálozási arányt mutatnak, mint a férfiaknál. A nőknek ötször nagyobb az esélyük arra, hogy valamilyen szív- és érrendszeri betegségben haljanak meg, mint bármilyen más rendellenességben. A nemek közötti szakadék csökkentése a szív- és érrendszeri betegségek megelőzésében, diagnosztizálásában és kezelésében az Európai Kardiológusok Társaságának (ESC, European Society of Cardiology) célkitűzésévé is vált. A szívbetegséggel élő páciensek érdekvédelmével foglalkozó SZÍVSN betegszervezet rendhagyó „Virág mellé prevenció!” néven indított nőnapi szűrőkampányt, ami aggasztó eredményeket hozott. A szív- és érrendszeri betegségek több nő halálát okozzák, mint férfiakét, és még a 65 évnél fiatalabbak közül is több mint kétszer annyi nő hal meg szív- és érrendszeri betegségekben, mint mellrákban. Sajnos a nők kardiovaszkuláris mortalitása – a rákkal ellentétben – nem csökken, hanem stagnált vagy nőtt, és sok nő krónikus, nem gyógyítható szív- és érrendszeri betegséggel él. Ezért sürgősen fel kell hívni a figyelmet a szív- és érrendszeri betegségekre, nemcsak a nyilvánosságban vagy az egészségügyi szakemberekben, hanem minden korosztályban a nők körében is. „Ezt a kampányunkat figyelemfelhívásnak szántuk, miután a nők 57 százaléka hal meg ma Magyarországon szívbetegségek miatt, 43 százalékuknál pedig semmilyen tünet sem utal arra, hogy nagy a baj. A nőknek ötször nagyobb az esélyük arra, hogy valamilyen szív- és érrendszeri betegségben haljanak meg, mint bármilyen más rendellenességben. A szűrésre történő regisztrációt fél órával a felhívás után le kellett zárnunk, annyian jelentkeztek, pedig jöttek volna még tízszer ennyien is, vagyis éreztük, a kezdeményezésünknek nagyon is van helye, az eredmények pedig azt mutatják: nagyon is szükség van, hogy figyeljünk a nőkre! A résztvevők felének magas volt a koleszterinszintje, harmaduknak 150/80- nál magasabb a vérnyomása, Minden hetedik páciensnek extrém magas a vércukorszintje”—nyilatkozta a figyelmet Bernáth-Lukács Zsuzsa Városmajori Szív-és Érgyógyászati Klinika Astellas díjas diplomás ápolja, a SZÍVSN országos betegegyesület vezetője. „A nők szívbetegsége gyakran a szív kisebb ereiben (microvascularis betegség) jelenik meg, nem pedig a fő koszorúerekben. Ez azt jelenti, hogy tüneteik nem feltétlenül illeszkednek a szívbetegség klasszikus tankönyvi képéhez. A nők nagyobb valószínűséggel tapasztalnak mellkasi kényelmetlenséget (nem pedig nyomasztó fájdalmat), légszomjat, fáradtságot, emésztési zavarokat vagy hányingert, hát- vagy nyakfájdalmat. A microvascularis betegségek diagnosztizálása ma sem könnyű, ugyanis a koronarográfia gyakran nem mutatja ki, illetve indirekt jelekből lehet rá következtetni. A stressztesztek szintén kevésbé érzékenyek a hölgyekre. A nők szívére hatással van a terhesség, a menopauza és a hormonális változások egész életük során. A hölgyek átlagosan csak feleannyian vesznek részt szívinfarktus utáni rehabilitációs programokban, mint a férfiak, pedig a szívrehabilitáció kulcsfontosságú a második szívinfarktus megelőzésében, és a programot teljesítők jobb funkcionális képességekkel, jobb életminőséggel rendelkeznek, és kevesebb depressziót tapasztalnak”—fogalmazott. Gellér László professzor, a Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinika elektrofiziológiai részlegének vezetője, a Magyar Kardiológusok Társaságának elnökségi tudományos bizottságának elnöke. A The Lancet Women and Cardiovascular Betegségek Bizottsága felvázolta a szív- és érrendszeri betegségek kutatásában, megelőzésében, kezelésében és a nők ellátáshoz való hozzáférésében mutatkozó hiányosságokat. Erre reagált az ESC, amelyszintén felszólított a szív- és érrendszeri betegségek megelőzésében, diagnosztizálásában és kezelésében a férfiak és nők közötti szakadék csökkentésére. Európában és világszerte a szív- és érrendszeri betegségek a vezető halálokok a nők körében. A férfiakhoz képest azonban a szív- és érrendszeri betegségekben szenvedő nők jellemzően aluldiagnosztizáltak és alulkezeltek. Miért?

  • A szív- és érrendszeri betegségek etiológiájában és klinikai megjelenésében mutatkozó különbségek, amelyek téves diagnózishoz és a szorongással összefüggő tünetek elutasításához vezethetnek. Például a nők esetében nagyobb valószínűséggel fordulnak elő szívinfarktusban/ischaemiában obstruktív koszorúér-betegségben (MINOCA/INOCA), koszorúér-disszekcióban vagy Takotsubo-cardiomyopathiában, atipikus tünetek. Ez azt eredményezi, hogy a nőket gyakrabban diagnosztizálják félre, mint a férfiakat.
  • A nők alulreprezentáltak a klinikai vizsgálatokban. Az NHLBI által finanszírozott CVD klinikai vizsgálatokban a nők részvétele 27% volt 1997 és 2006 között. Az európai CVD klinikai vizsgálatokban a nők aránya még alacsonyabb volt.
  • A nők és az orvosok nem ismerik kellőképpen a nem-specifikus tüneteket és a szív- és érrendszeri betegségek megjelenését . Az ESC AcuteCardioVascularCare 2021 kongresszusán nemrég bemutatott tanulmány kimutatta, hogy a nők 41%-a több mint 12 órát vár, mielőtt segítséget kérne mellkasi fájdalma esetén.
  • Hatalmas különbségek a szív- és érrendszeri betegségek megbetegedésében és mortalitásában Európa-szerte. Például Litvániában egy nő 13-szor nagyobb valószínűséggel hal meg szívbetegségben, mint egy francia nő, míg a férfiak esetében ez a különbség 9-szeres.

Ideje cselekedni, és foglalkozni a nemek közötti szakadékkal a szív- és érrendszeri betegségekben. Az ESC támogatja a Lancet Bizottság által a nők körében tapasztalható szív- és érrendszeri betegségek kutatásának, megelőzésének és kezelésének javítására irányuló ajánlásokat. Pontosabban az ESC ezeket kéri: Európa-szerte harmonizált adatgyűjtés A különböző földrajzi területeken élő nőknél a szív- és érrendszeri betegségek előfordulásának, diagnosztizálásának és kezelésének jobb megértése érdekében az ESC kezdeményezte a nőknél gyakrabban előforduló cardiovascularis betegségek prevalenciájának és kimenetelének értékelését azáltal, hogy felmérést készített a terhességről és a szív- és érrendszeri betegségekről, valamint a szülés körüli helyzetről az EURO megfigyelési Kutatási Programunkon belül. Emellett a gyakori szív- és érrendszeri betegségekben szenvedő betegek ellátásának dokumentálása és javítása érdekében az ESC elindította az EuroHeart projektet, amely a nemzeti nyilvántartások együttműködésén alapul, és amely szilárd infrastruktúrát biztosít mind a magas színvonalú megfigyelési vizsgálatok, mind a gyakorlatias klinikai vizsgálatok elvégzéséhez. A szív- és érrendszeri betegségekben szenvedő betegek átfogó és összehangolt adatgyűjtésének nagyobb támogatására van szükség a nők és régiók közötti szív- és érrendszeri ellátás javítása érdekében. A nők klinikai vizsgálatokban való részvételét korlátozó akadályok azonosítása és megszüntetése A nők hagyományosan alulreprezentáltak a szív- és érrendszeri betegségek klinikai vizsgálataiban; ez korlátozta ismereteinket számos terápia hatékonyságáról és biztonságosságáról a nőknél a férfiakkal összehasonlítva, ami viszont azt eredményezte, hogy a nőknél a szív- és érrendszeri betegségek megelőzésére és kezelésére szolgáló beavatkozásokat nem mindig, és néha kevésbé megfelelően alkalmazzák. Sürgősen elő kell mozdítani a nők klinikai vizsgálatokba való fokozottabb bevonását; a kutatási tervnek és a protokolloknak jobban foglalkozniuk kell a nem specifikus szempontokkal és eredményekkel. Nagyobb befektetés a nők szív- és érrendszeri egészségével foglalkozó kutatásokba A nők szív- és érrendszeri kockázatának jobb megértése alapvető fontosságú a magasabb kockázatnak kitett személyek korai azonosítása és a megfelelő felelősségvállalás biztosítása érdekében. Az új uniós kutatási keretprogramnak, a Horizont Europe-nak támogatnia kell a nők szív- és érrendszeri egészségére – beleértve az anyák egészségére – összpontosító kutatásba történő befektetést, ami jobb megelőzést és gondozást eredményez. Figyelemfelkeltő tevékenységek támogatása A nyilvánosság, és különösen a nők megcélzása annak biztosítása érdekében, hogy a nőknél jelentkező CVD kockázati tényezőit és tüneteit felismerjék és jelentsék. Különleges oktatási tevékenységek egészségügyi szakemberek számára annak biztosítása érdekében, hogy jobban fel legyenek szerelve a nőknél a szív- és érrendszeri betegségek kockázatának felmérésére, valamint a jelek és tünetek azonosítására, azzal a céllal, hogy megakadályozzák az iránymutatások ajánlásainak jelenlegi nélkülözését a női betegeknél. A nemre vonatkozó ajánlások hiánya nem indokolja a meglévő megelőzési és kezelési stratégiák mellőzését a szív- és érrendszeri betegségekben szenvedő nők esetében. Növelje a nők számát a kardiológus szakmában A nemek közötti egyenlőtlenség nemcsak a betegeket érinti, hanem a kardiológiai szakmán belül is jelentős probléma marad. Sok országban a nők teszik ki az orvosi végzettségűek többségét, de alulreprezentáltak a kardiológiában, és szinte hiányoznak a vezető/vezető pozíciókból. Mivel a vezetés diverzifikálása elősegíti az innovációt és az előrehaladást a betegellátás, a kutatás és az egészségügyi ellátás terén, a kardiológiai kultúra megváltoztatását prioritásként kell kezelni. Az egészségügyi rendszeren belül aluldiagnosztizálják és alulkezelik őket, és nem támogatják őket gyógyulásukban. A nők egyedi fiziológiája határozott kihívásokat jelent a szívbetegségek megelőzésében és kezelésében. Ahhoz, hogy a nők szíve egészsége javuljon, az egészségügyi rendszernek fel kell zárkóznia ahhoz a tényhez, hogy a nők szíve különböző – és biztosítania kell, hogy a nőkkel és a szívbetegségekkel kapcsolatos új ismeretek jobb megelőzésben, diagnózisban és kezelésben részesüljenek.

Kun J. Viktória

Háttéranyagok:  Heart attack diagnosis missed in women more often than in men. ESC pressrelease, 12 March 2021 Heart disease deaths rising in young women. ESC pressrelease, 10 Feb 2021
Young women who suffer a heart attack have worse outcomes than men. ESC pressrelease, 14 Oct 2020
Women’s heart attack symptoms are not all that different. ESC pressrelease, 4 May 2020,
WomenatHeart: ESC initiative Cardiovascular health after menopause transition, pregnancy disorders, and other gynecologic conditions: a consensus document from European cardiologists, gynaecologists, and endocrinologists, European Heart Journal, 7 March 2021. {{https://doi.org/10.1093/eurheartj/ehaa1044}}
Read thearticle. The Lancet Commissionon women and cardiovascular disease: time for a shift in women'shealth. 9 March 2019. Read {{https://doi.org/10.1016/S0140-6736(19)30315-0}}

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A rovat további cikkei

Egészségpolitika

Van, ahová hajnali 3-kor érkeztek a revizorok

KUN J Viktória

A blokkolóórák után most már személyesen ellenőrök is figyelik, ki tartózkodik a kórházakban. Ki dolgozik, ki fekszik a kórházi ágyakon, és hogyan használják például a diagnosztikai képalkotókat. Bármely nap és a nap bármely órájában érkezhet a mobilegység. Figyelnek, ellenőrzik, leleplezik, „lógnak”-e az egészségügyben dolgozók.

Egészségpolitika

Módosításra szorul az új egészségügyi jogállásról szóló törvény

Mindenképpen módosításra szorul az új egészségügyi jogállásról szóló törvény – állították egybehangzóan munkajogász szakértők egy, az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló törvényről szervezett videókonferencián. Ahogy elfogadhatatlan ennyire méltatlan, elkapkodott, kidolgozatlan és indokolatlanul nehéz körülményeket teremteni, és ilyen választásra kényszeríteni valakit az élethivatását illetően.

Egészségpolitika

Már a csecsemőknél is diagnosztizálható a lelki zavar

Szülés körüli depresszió, az újszülött alvási, étkezési, figyelem zavara, a sok sírás, megannyi jelzés, amivel foglalkozni kell. A korábbi teóriákkal szemben nemcsak két éves kor után, hanem már egészen korai időszakban is figyelni kell és diagnózis is felállítható a kisbaba lelki problémájáról. A témában először rendeztek a napokban nemzetközi konferenciát Magyarországon, ahol több mint 240 előadást tartottak az érintett területek neves szakemberei.

Egészségpolitika

Gyerekek és gyermekeket várók, tervezők – szabad-e oltani?

Úgy tűnik ebben a hazai álláspont egyértelmű, de számos országban már kismamákat oltanak. A jelenlegi szakértői vélemények szerint az mRNS-oltások nem veszélyesek a terhes kismamákra, de klinikai kísérletek hiányában ezt mégsem lehet százszázalékos biztonsággal állítani. Magyarországon éppen ezért nem ajánlják az oltást várandósoknak, de az Egyesült Államokban, Izraelben, vagy Angliában a kismamákra bízzák a döntést. Gyermekeknek egyelőre sehol sem adnak vakcinát.

Egészségpolitika

Szakmai javaslat a Covid-19-járvány okozta tömeges megbetegedések és halálozások csökkentése érdekében hozandó intézkedésekre a negyedik hullámban

Tisztában vagyunk azzal, hogy a járvány elleni védekezésbe már mindenki belefáradt. Mégis, egészségügyi szakemberként tudjuk, hogy a Covid-19-járvány 4. hulláma során sem lesznek elkerülhetők a racionális korlátozó intézkedések. Hazánk jelenlegi átoltottsági szintjén a nyájimmunitás kialakulásával egyelőre nem számolhatunk, az ismét erősödő járvány a következő hónapokban több ezer áldozattal jár majd, elsősorban az oltatlanok között. Le kell számolnunk azzal a tévhittel is, hogy a beoltottság önmagában teljes biztonságot jelent! A hamis biztonságérzet az oltottak körében, a kiegészítő védelmi szabályok sutba dobása a járvány fellángolásának a melegágyát képezi az átoltottság mai szintje mellett.

Kapcsolódó anyagok

Klinikum

Mindenki számára ajánlott gyógymód

A légzőgyakorlatokat könnyű megtanulni, és hatékonyak a vérnyomáscsökkentésben, javítják a diabetest, csökkentik a stresszt és a depressziót.

Gondolat

A filmek gyógyító ereje

Az ember számára olykor fontosabb, hogy meg tudja élni érzelmeit, mint hogy azonnal csökkentse, vagy elviselhetőbbé tegye azokat. Ebben a folyamatban sok esetben egy film is segíthet. Kapitány-Fövény Máté pszichiáter, az „Ember a filmben” videók alkotója a filmek pszichológiájáról mesélt.

Hírvilág

XXII. Szekszárdi Kardiológiai Napok

2024. március 22–23-án rendezik meg a XXII. Szekszárdi Kardiológiai Napokat. A rendezvénynek a Babits Mihály Kulturális Központ ad helyt. A konferencia a kardiológia aktuális tudományos kérdéseit járja körül, a szakma jeles képviselőinek részvételével. A részvétel díjtalan, vizsgával zárul. A szabadon választható kongresszust az OFTEX 12 pontra akkreditálta.

Hírvilág

Kevesebb stressz: jobb egészség a szívnek és a vesének

Világszinten minden tizedik ember krónikus vesebetegséggel küzd, 13-ból 1 pedig szív- vagy keringési problémákkal. Egy 2018-as tanulmány szerint az emberek 74%-a érezte az adott évben, hogy nem képes megküzdeni egy adott élethelyzettel.

Hírvilág

„Y” – egy betű, ami emberi sorsokat borított meg pár nap leforgása alatt

KUN J Viktória

Talán az olimpiák történetének legsúlyosabb és legméltatlanabb botrányát eredményezte két bokszoló ügye. A küzdőtéren a sportolók helyett az orvostudomány, a különböző kultúrák, a sportetika és leginkább a politika összecsapása zajlik. Megkérdeztük dr. Melegh Béla genetikus professzort és dr. Sándor Judit bioetikust, mit gondolnak ők a rendkívüli helyzetről, illetve az egész probléma tudományos hátteréről.