Részletes keresés

Ideggyógyászati Szemle

1967. NOVEMBER 01.

Az agyfelszín hűtésének vizsgálata epilepsiás betegeken

PÁSZTOR Emil, TOMKA Imre

Epilepsiás betegeken műtéti feltárás kapcsán az ECOG registrálás közben agyfelszíni hűtéseket végeztünk hideg fiziológiás konyhasóval. 1. Localis agyfelszíni hűtés hatására az ECOG-s aktivitás amplitudójának fokozatos csökkenését láttuk a frequentia jelentéktelen, vagy enyhe fokú változásával. Lassú hullámok progressiv kialakulását nem észleltük. 2. Egy-két perces agyfelszíni hűtés az igen aktív epilepsiás focus elektromos aktivitását is képes átmenetileg felfüggeszteni. 3. A hűtéses vizsgálat lehetőséget ad az ellenoldali, homolog területi kóros elektromos aktivitás primaer, vagy secundaer jellegének meghatározására 4. Igen rövid (10—20 sec) hűtés az epilepsiás aktivitás átmeneti fokozódását okozta, kizárólag az aktív pontokon. 5. Az ECOG közben végzett rövid agyfelszíni hűtés, mint új functionális elektrographiás vizsgáló módszer jöhet számításba. Igen egyszerű és veszélytelen módja a bizonytalanul értékelhető epilepsiás aktivitás felerősítésének és így a fokozott ingerlékenységi állapotban levő területek localisatióját segíti elő.

HUN 1967;20(11)

Ideggyógyászati Szemle

1967. NOVEMBER 01.

Gyermekkori organikus cerebralis károsodások és cerebralis functio-zavarok kezelése Mydetonnal

KISS Zoltán

Mydetont próbáltam ki - átlagban 0,3 gr (3X 2 tbl.) napi dosist alkalmazva - 120 organikus cerebralis károsodással és cerebralis-functio zavarral bíró gyermeknél. Tünetmentessé vált, ill. nagy fokban javult 21 beteg (18%), javult 87 beteg (72%), változatlan 12 beteg (10%). Eddigi tapasztalatok szerint a Mydeton hasznos segítséget jelent a natalis - és postnatalis nyílvánulási formáinál. Eredményesnek mutatkozott epilepsiásoknál adjuvansként alkalmazva. Paroxysmalis atypusos rosszulléteknél pedig kifejezetten jó hatásúnak látszik. Igen hasznos memória és figyelemzavarok esetén, tanulási problémáknál. Eredményes és hasznos segítséget jelent - a nem túl heves neurotikus reactiók emotionális és vegetativ tüneteinél, valamint fejfájásoknál is. Enuresis nocturnák eseteiben érdemleges hatása nem volt észlelhető. A Mydeton hatásmechanizmusát illetően felhívja a figyelmet - a memória zavaroknál tapasztalt hatás, valamint az elektrophysiologiai észlelések alapján - a formatio reticularissal elválaszthatatlan kapcsolatban levő temporalis lebeny functio-változásaira is.

HUN 1967;20(11)

Ideggyógyászati Szemle

1967. SZEPTEMBER 01.

Valium (Diazepam) hatása epilepsiás crisisekre és egyes epilepsias mechanizmusokra

HALÁSZ P., MOLNÁR Gy., HIDASI J.

Az általánosan tapasztalt jó hatás mellett egy esetben észleltük, hogy a Valium rontotta az epilepsiás mechanizmust (6. eset). Ez az észlelésünk ellentmondani látszik az irodalomban található számos olyan közléssel, melyek szerint petit malnál és tüske-hullám mechanismusnál a Valium jó hatású. Különbséget kell azonban tenni a különböző tüske-hullám mechanizmusok között. Másik betegünknél (3. eset) mi is észleltük tüske-hullám mechanizmus esetében a Valium kedvező hatását. Ez utóbbi eset azonban tüske-hullám varians, lassú tüske-hullám minta volt. 6. esetünknél azonban klasszikus 3 c/s tüske-hullám minta mutatkozott, klinikailag absanceokkal. Az irodalmi ismertetésekből nem derül ki világosan, hogy vajon minden 3 c/s tüske-hullám mechanizmusánál jó hatású-e a Valium. Ebben az irányban még további tapasztalatokat kell gyűjtenünk. A neuroleptikus hatástól eltekintve más ,,mellékhatást” nem észleltünk.

HUN 1967;20(09)

Ideggyógyászati Szemle

1967. AUGUSZTUS 01.

E250 (fenilizopropil-metil-propinilamin Hcl.) alkalmazása során nyert klinikai tapasztalatok

A. Tibor, LIPÁK János, KLEININGER Ottó

Szerzők összesen 56 betegen figyelték meg az E250 (fenil-izopropil-metil propinilamin HCl) jelzésű vegyület hatását. Kifejezett szorongással társuló súlyos depressióknál, kóros gondolattartalmak esetén tapasztalatuk kedvezőtlen volt. Enyhébb depressióknál - tranquillansokkal, altatóval kiegészítve – jó hatásúnak találták. Stimulansként is használható egyéni tolerantiától függően beállított adagolásban. Epilepsiás munkaterápiás betegeknél csaknem kivétel nélkül fokozta az activitást, növelte a psychés teljesítményt. Ez a párhuzamosan végzett reactio-idő-mérésekkel, psychologiai testvizsgálatokkal is (Rorschach, Lüscher-test) meggyőzően alátámasztható volt.

HUN 1967;20(08)

Ideggyógyászati Szemle

1967. JÚLIUS 01.

A Librium alkalmazása a gyermek-psychiatriában

KISS Mária, KISZEL Katalin

60 gyermek-psychiatriai osztályunkon kezelt eset alapján, az irodalomból ismert megállapításokkal összhangban, úgy találtuk, hogy a Librium bizonyos esetekben valóban hatékony szer. Elsősorban neurotikus tüneteknél érdemes adni. Kényszer-neurosisban minden eddig ismert gyógyszernél hatékonyabbnak bizonyult. Psychosisnál és organikus eredetű magatartási rendellenességnél, így oligophrenia és encephalopathiánál úgy látszik, nem elég hatásos. Anticonvulsiv hatását sem láttuk kielégítőnek, mivel azonban rohamokat kisebb adagban nem provokál, epilepsiások másodlagos, neurotikus eredetű panaszainál kiválóan alkalmazható.

HUN 1967;20(07)

Ideggyógyászati Szemle

1967. JÚNIUS 01.

Kényszernevetéssel társuló motoros Jackson-rohamok

BENKE Bálint

Szerző epilepsiás beteg esetét ismerteti, akinél kéregeltávolítás után Jackson rohamok jelentkeztek kényszernevetés kíséretében. Az irodalmi adatok alapján felveti az eset problematikusságát és igyekszik magyarázatot találni a ritka tünettársulásra.

HUN 1967;20(06)

Ideggyógyászati Szemle

1967. JÚNIUS 01.

[A görcsös jelenségekről a hepato-lentikuláris degenerációban ]

GEORGIEV I.

[Hepato-lenticularis degeneratioban szenvedő 7 betegnél lehetett convulsiv jelenségeket észlelni. Már Strümpell korában észlelték és azóta szerzők 8–20 %-os gyakorisággal említik. A diagnosis klinikai és biochemiai vizsgálatokkal állapította meg. Kettőnél volt hereditas kimutatható. Három férfi és négy nő beteg megfigyelési ideje 2-10 év. Kórkép kezdete 9-14 életév. Rohamok jellege: 4 GM, ebből 1 Jackson-rohamokat is mutatott, továbbá 1 psychomotor és 2 PM, A rohamok a kórkép kifejlődésének különböző stadiumaiban jelennek meg. A mechanismus nem teljesen tisztázott. Ezek a betegek a kórkép epilepsia variansát képviselik. Az agytörzs mellső részeinek korai károsodását kórbonctan és EEG egyaránt bizonyítja. A hepato-lenticularis degeneratio mellett, mely elsősorban fronto-parietalisan, lenticulárisan és cerebellarisan okoz károsodást, egy másik kórkép analogiáját is fel kell vetni, mely a fronto-ponto cerebellaris rendszer megbetegedése, gyakori az epilepsia és a klinikai kép is hasonló a degeneratio hepato-lenticularishoz: ez a progressiv hyperkineticus encephalitis. Így nosologiai egységbe kerül a Dawson, van Bogaert, és Pette. Döring encephalitisekkel. Micro-structuralis és biochemiai zavarok még elemzésre szorulnak. ]

ENG 1967;20(06)

Ideggyógyászati Szemle

1967. JÚNIUS 01.

Heerfordt-syndroma cerebralis angioma cavernosumban szenvedő epilepsiás nőbetegen

FEJÉR Arthur, MAJTÉNYI Katalin, KISS István

39 é. korában meghalt nőbeteg esetét ismertették, akinél 6 évvel halála előtt Heerfordt-syndroma zajlott le, symmetriás nyál- és könnymirigy-duzzanat, könnyezés, conjunctivitás, chemosis, jobb oldali papillitis majd bal oldali facialis bénulás tüneteivel. A szövettani feldolgozás során talált pontin granulokat a sarcoidosis késői elváltozásának értékelték, a szervi elváltozások viszont az angiitises alak képét mutatták. Mindezekhez multiplex agyi angioma cavernosum társult, ami à 17 év óta jelentkező epilepsiás rohamokért tehető felelőssé.

HUN 1967;20(06)

Ideggyógyászati Szemle

1967. MÁRCIUS 01.

A succinimidek szerepe a gyermekkori epilepsia kezelésében

KISZELY Katalin, MÁTTYUS Adorján

42 Zarontinnal (Suxinutinnel), ill. Celontinnel kezelt, addig minden therapiával dacoló epilepsiás gyermekről számolunk be. 11 „klasszikus” petit malból (3 c/s tüske-hullám) 9 rohammentes, 2 nagymértékben javult. 13 petit mal varians EEG-t mutató gyermek közül 7 vált rohammentessé, 4 javult nagyfokban. 9 ,egyéb generalizált” EEG-jű esetből (klinikailag többségükben vegyes GM és PM) 4-nek nincsenek, 1-nek erősen megritkultak a rohamai. 8 focalis epilepsiából 1 közepesen, 2 nagymértékben javult. A mellékhatások kellemetlenek, de csontvelő-, máj- vagy veselaesio nem for dult elő. A succinimideket a therapiás eredmények alapján igen hatásos és relative kevéssé toxikus vegyületeknek tartjuk, feltéve, hogy megfelelő javallat alapján, állandó felügyelet mellett vezetjük be, ill. adjuk.

HUN 1967;20(03)

Ideggyógyászati Szemle

1967. JANUÁR 01.

Evipan alvásban aktivált EEG-rendellenességek klinikai értelmezése nem epilepsiás psychiatriai betegeknél

NAGY A. Tibor, KAJTOR Ferenc, HALÁSZ Péter, KLEININGER Ottó

Szerzők 86 betegnél talált aktivált EEG-rendellenesség és a különböző, nem epilepsiás psychiatriai kórképek közötti correlatiót keresik. Eseteinkben a neurosis — psychopathia — psychosis csoportokba sorolható krónikus klinikai syndromák hátterében organikus agyi károsodást, különböző fokú cerebralis atrophiát tételeznek fel oki tényezőként. Nem tartják elfogadhatónak az epilepsia fogalmának kiterjesztését mindazokra, akiknél csupán kóros EEG lelet található klinikai epilepsiás megnyilvánulások nélkül. Ehhez kapcsolva felvetik a görcs-potential specificitásának kérdését is. Az ,,organikus psychopathia" fogalmi körébe sorolják azokat, akiknél az EEG rendellensség és a PEG-lelet cerebralis functio-zavarra utal, mely a személyiségváltozás mellett az esetenként adott pathoplastikus tényezők hatására más más megjelenési formát ölthet.

HUN 1967;20(01)