Ideggyógyászati Szemle

Gyermekkori organikus cerebralis károsodások és cerebralis functio-zavarok kezelése Mydetonnal

KISS Zoltán1

1967. NOVEMBER 01.

Ideggyógyászati Szemle - 1967;20(11)

Mydetont próbáltam ki - átlagban 0,3 gr (3X 2 tbl.) napi dosist alkalmazva - 120 organikus cerebralis károsodással és cerebralis-functio zavarral bíró gyermeknél. Tünetmentessé vált, ill. nagy fokban javult 21 beteg (18%), javult 87 beteg (72%), változatlan 12 beteg (10%). Eddigi tapasztalatok szerint a Mydeton hasznos segítséget jelent a natalis - és postnatalis nyílvánulási formáinál. Eredményesnek mutatkozott epilepsiásoknál adjuvansként alkalmazva. Paroxysmalis atypusos rosszulléteknél pedig kifejezetten jó hatásúnak látszik. Igen hasznos memória és figyelemzavarok esetén, tanulási problémáknál. Eredményes és hasznos segítséget jelent - a nem túl heves neurotikus reactiók emotionális és vegetativ tüneteinél, valamint fejfájásoknál is. Enuresis nocturnák eseteiben érdemleges hatása nem volt észlelhető. A Mydeton hatásmechanizmusát illetően felhívja a figyelmet - a memória zavaroknál tapasztalt hatás, valamint az elektrophysiologiai észlelések alapján - a formatio reticularissal elválaszthatatlan kapcsolatban levő temporalis lebeny functio-változásaira is.

AFFILIÁCIÓK

  1. Debreceni M. J. Városi Tanács Iskolai Ideggondozó Intézete

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A kiadvány további cikkei

Ideggyógyászati Szemle

Az agyfelszín hűtésének vizsgálata epilepsiás betegeken

PÁSZTOR Emil, TOMKA Imre

Epilepsiás betegeken műtéti feltárás kapcsán az ECOG registrálás közben agyfelszíni hűtéseket végeztünk hideg fiziológiás konyhasóval. 1. Localis agyfelszíni hűtés hatására az ECOG-s aktivitás amplitudójának fokozatos csökkenését láttuk a frequentia jelentéktelen, vagy enyhe fokú változásával. Lassú hullámok progressiv kialakulását nem észleltük. 2. Egy-két perces agyfelszíni hűtés az igen aktív epilepsiás focus elektromos aktivitását is képes átmenetileg felfüggeszteni. 3. A hűtéses vizsgálat lehetőséget ad az ellenoldali, homolog területi kóros elektromos aktivitás primaer, vagy secundaer jellegének meghatározására 4. Igen rövid (10—20 sec) hűtés az epilepsiás aktivitás átmeneti fokozódását okozta, kizárólag az aktív pontokon. 5. Az ECOG közben végzett rövid agyfelszíni hűtés, mint új functionális elektrographiás vizsgáló módszer jöhet számításba. Igen egyszerű és veszélytelen módja a bizonytalanul értékelhető epilepsiás aktivitás felerősítésének és így a fokozott ingerlékenységi állapotban levő területek localisatióját segíti elő.

Ideggyógyászati Szemle

Adatok a psychés indukció szerepéhez a kényszerek keletkezésében

HAITS Géza, PISZTORA Ferenc

Szerzők öt esetük ismertetése során elemzik a psychés inductio szerepét a kényszerek keletkezésében.

Ideggyógyászati Szemle

Huntington chorea látszólag nemhez kötött öröklődése

LÉNÁRD Lili

A családfa elemzése nem dönti meg a classicus tant, mely szerint egy autosomalis gén dominans öröklődése felelős a Huntington-chorea átviteléért. A nemeknek ilyen megoszlását egy autosomalis dominans gén véletlen szórása is létrehozhatja. Modificaló gének actioja is lehetséges. Egyszerű ivari chromosomában localizált tényezőre, mint a haemophilia vagy színvakság esetében, a családfa nem utal. A nők kizárólagos megbetegedése és az életképtelen férfiak aránylag magas száma azonban elképzelhetővé teszi, hogy ugyanazon gén, amely a nőknél choreat okoz, a férfiaknál letalis hatású. Valószínű, hogy ebben a családban a nem egy olyan genetikus hátteret jelent, amely a résztvevő gének actiójának physiologias körülményeit mélyreható módon befolyásolja. Megfigyeléseink azonban nem elegendők ahhoz, hogy az öröklésmenetet ezen családban egyértelműen tisztázni lehessen.

Ideggyógyászati Szemle

Cerebralis radiocirculographia

PÁLVÖLGYI Richárd, HERNÁDY Tibor

Szerzők rövid áttekintést adnak az agyi keringés radioaktív izotopokkal történő vizsgálatának különböző methodikáiról. Részletesebben foglalkoznak Eichhorn radiocirculographiás módszerével, mely egyszerűsége mellett értékes adatokat szolgáltat az agyi keringésről.

Ideggyógyászati Szemle

Német Idegsebész Társaság 1967. évi Kongresszusa

CSANAKY Artúr

Szerző beszámol a Német Idegsebész Társaság 1967. évi Kongresszusáról.

Lapszám összes cikke

Kapcsolódó anyagok

Ideggyógyászati Szemle

CAT-H – új eljárás az afázia magyar nyelvű diagnosztikájában

ZAKARIÁS Lilla, RÓZSA Sándor, LUKÁCS Ágnes

A tanulmányban egy újonnan adaptált, jelenleg sztenderdizáció alatt álló logopédiai vizsgálóeljárást, a Comprehensive Aphasia Test magyar változatát (CAT-H; Zakariás & Lukács, előkészületben) mutatjuk be. A CAT-H a stroke következtében kialakuló szerzett nyelvi zavarok, az afáziák vizsgálatára alkalmas. A tanulmány célja a teszt főbb jellemzőinek, alkalmazási területeinek, a magyar adaptáció és sztenderdizáció folyamatának, valamint az afáziás személyek tesztben nyújtott teljesítményének bemutatása és egészséges kontrollcsoporttal való összehasonlítása. Kutatásunkban 99, többségében egyoldali, bal féltekei stroke utáni afáziát mutató személy és 19, neurológiai kórtörténettel nem rendelkező kontrollszemély vett részt. A vizsgálati személyekkel a klinikai gyakorlatban használatos tesztek mellett a CAT-H battériát vettük fel, amit egy általunk összeállított demográfiai és klinikai kérdőívvel egészítettünk ki. A CAT-H két részből, egy kognitív szűrővizsgálatból és egy átfogó nyelvi tesztből áll. Az afáziás csoport teljesítménye vala­mennyi nyelvi és szinte az összes kognitív területen jelentősen elmaradt az egészséges kontrollcsoportétól. Várakozásainkkal összhangban a kontrollcsoport plafonközeli teljesítményt nyújtott valamennyi területen, míg az afáziás csoportra nagymértékű egyéni variabilitás volt jellemző a nyelvi és a kognitív szubtesztekben egyaránt. Kapcsolatot találtunk az életkor, az agyi történés óta eltelt idő és a stroke típusa, valamint a teszttel mérhető egyes kognitív és nyelvi képességek között. Eredményeink és előzetes tapasztalataink szerint a teszt alkalmas a nyelvi profil feltárására, a nyelvi képességekben történő változások nyomonkövetésére és a kognitív alapképességek zavarainak szűrésére afáziában. Reményeink szerint a teszt sokoldalú felhasználhatóságának köszönhetően egyedül­álló módon fogja segíteni az afázia hazai diagnosztikáját, az afáziás személyek ellátásában és rehabilitációjában dolgozó szakemberek, valamint az afáziakutatók mun­káját.

Lege Artis Medicinae

A microvascularis coronariabetegség diagnosztikája és kezelése. A magyarországi helyzet sajátosságai

SZAUDER Ipoly

Az invazív vizsgálatok azt mutatják, hogy a betegek kétharmadában a szívizom-ischaemia obstruktív coronariabetegség és más szívbetegség hiányában (INOCA) áll fenn, melynek oka a microvascularis diszfunkció (CMD), és amelynek következménye a microvascularis koszorúér-betegség (MVD), a microvascularis vagy epicardialis va­so­s­pasticus angina (MVA) lehet. A kor­szerű klinikai gyakorlatban a noninvazív kardiológiai képalkotó eljárások fejlődésével lehetővé vált a coronariaáramlás mérése a jellemző indexek meghatározásával. Mind­ezek javítják a CMD és az általa okozott myocardialis ischaemia diagnózisát, és le­hetőséget adnak az elsődleges MVD diag­nosztizálására. Tekintettel arra, hogy az MVD felismerése-kezelése a magyar orvosi gyakorlatban jelentősen alulreprezentált, az alábbiakban részletesen ismertetjük a primer stabil microvascularis anginát (MVA), annak korszerű invazív és noninvazív dif­fe­­renciáldiagnózisát és kezelését, különös tekintettel – a gyakorisága miatt – a magas vérnyomás által kiváltott formára és a nők ko­szorúér-betegségére. Kiemeljük a hazai lehetőségek figyelembevételével az ajánl­ható diagnosztikai eljárásokat.

Hivatásunk

A betegadatok komplex kezelése az egészségügyi ellátás során a legnagyobb érték

Az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér (EESZT) egy olyan integrációs platform, amelynek központi szolgáltatásai gyorsabbá és átláthatóbbá teszik az egészségügyi folyamatokat. A rendszer hatékony és azonnali adatcserét tesz lehetővé, amelynek fontosabb céljai a betegadatok és dokumentációk cseréjének megvalósítása, illetve a különböző egészségügyi ellátók közti erőforrások (CT, MR, labor és egyéb diagnosztikák) használata.

Ideggyógyászati Szemle

Covid-19-encephalitis-esetünk és a betegség egyéb neurológiai szövődményei

SZÔTS Mónika, PÉTERFI Anna, GERÖLY Júlia, NAGY Ferenc

A SARS-CoV-2-betegség klinikuma egyre inkább megismerhetővé vált az elmúlt időszakban. A gyakori tünetek, mint láz, köhögés, nehézlégzés, tüdőgyulladás, íz- és szagérzésvesztés mellett ritkább szövődmények, köztük számos neurológiai betegség is azonosítható. Jelen közleményben három, Covid-19 okozta vagy ahhoz társuló neurológiai kórképet tárgyalunk (1. eset: Covid-19-encephalitis, 2. eset: Covid-19 okozta organikus fejfájás, 3. eset: SARS-CoV-2-fertőzés és ischaemiás stroke). Hangsúlyozzuk eseteink kapcsán, hogy e pandémiás időszakban különösen fontosa neurológusok számára a vírus idegrendszeri szövődményeinek ismerete és azonosítása. Így felesleges vizsgálatokat és egészség­ügyi személyzet–beteg kontaktusokat tudunk megelőzni.

Nővér

Posztoperatív delírium nem gyógyszeres megelőzési és kezelési lehetőségeinek felmérése csípőműtéten átesett időskorú betegek körében – szisztematikus irodalomelemzés

VIDA Nóra, PAPP László

A delírium olyan komplex tudatzavar, melyet az éberség és a kognitív funkciók rövid idő alatt kialakuló és fluktuáló zavara jellemez. Az elmúlt évtizedben a delíriummal foglalkozó publikációk száma jelentősen nőtt, annak számos területére kiterjedően. A kutatók fókuszpontjában elsősorban a gyógyszeres megelőzés és kezelés áll. Az egészségügyi kiadások növekedése miatt azonban egyre fontosabbak azok a beavatkozások, melyek költséghatékony módon támogatják a gyógyítási-gyógyulási folyamatot. A vizsgálat célja: Jelen kutatás célja áttekinteni a delírium nem gyógyszeres megelőzési, illetve kezelési lehetőségeit csípőműtéten átesett, idős betegek körében. Szisztematikus szakirodalmi áttekintés a PubMed és a Wiley Online Library elektronikus adatbázisokban, 1999 és 2019 között publikált tanulmányok alapján. A nem gyógyszeres módszerek a célcsoportban szignifikánsan csökkentették a delírium incidenciáját (p=0,003–0,045), időtartamát (p=0,009–0,03), hozzájárultak az epizódok számának csökkenéséhez (p=0,03), valamint az enyhébb lefolyáshoz (p=0,0049–0,02). A korai mobilizálás és a megfelelő folyadék- és elektrolitpótlás hozzájárul a delírium incidenciájának csökkenéséhez. Az oxigénszaturáció mérése és szükség esetén szupplementáció alkalmazása, a megfelelő táplálkozás segítése, a hatékony fájdalomcsillapítás, a gyógyszerfogyasztás minimalizálása, az alvás segítése, illetve az érzékszervi károsodások csökkentése szintén hatással van a tudatzavarok előfordulására, a panaszok súlyosságára és időtartamára.