Részletes keresés

Lege Artis Medicinae

2003. JANUÁR 20.

Újdonságok az alvásdiagnosztikában

HORVÁTH Róbert

Az alvásdiagnosztikával foglalkozó laboratóriumok és az oda beutalt betegek száma örvendetesen növekszik annak ellenére, hogy a vizsgálat alulfinanszírozott. Az obstruktív alvási apnoe (OSAS) kezelésében döntő szerepet játszó CPAP (continuous positive airway pressure) készüléket jelenleg csak három neurológiai centrum (Budapest, Debrecen és Pécs) írhatja fel 85%-os tbtámogatással, „modellkísérlet” keretében.

HUN 2003;13(01)

Ideggyógyászati Szemle

2001. SZEPTEMBER 01.

Perifériás vasoregulatiós eltérések alzheimer-dementiában

SZAKÁCS Réka, KÁLMÁN János, SZILI-TÖRÖK Tamás, RUDAS László, JANKA Zoltán

Egyre több klinikai és kísérletes adat támasztja alá az autonóm idegrendszer érintettségét. Alzheimer-dementiában. A vérnyomás szabályozásának és a vérnyomás cirkadián ritmusának rendellenességei' mellett a hőszabályozás diszfunkcióit is leírták.

HUN 2001;54(09-10)

Ideggyógyászati Szemle

2000. SZEPTEMBER 01.

Mobil EEG-monitorozás

SZUPERA Zoltán

Az elektroencefalográfia az agy bioelektromos aktivitásával kapcsolatos feszültségváltozásokat jeleníti meg az idő függvényében. Köztudott, hogy az idegi tevékenység folyamatosan változik. Ezek egy része szabályozott és ciklikus folyamat (ultradián és cirkadián ritmus), más része a központi idegrendszer aktuális működésével kapcsolatos.

HUN 2000;53(9-10)

Ideggyógyászati Szemle

1999. SZEPTEMBER 01.

Fényterápia reflektorfényben

SZABÓ Zoltán, DANCSHÁZY Zsolt, JANKA Zoltán

A fény emberre gyakorolt hatásának kronobiológiai kutatásában jelentős szerepet játszott az a közel 20 éves felfedezés, hogy körülbelül 2000 lux fényerősség az ember esetében gátolja a pinealis melatoninszekréciót.

HUN 1999;52(09-10)

Ideggyógyászati Szemle

1997. SZEPTEMBER 20.

Fiatal neurológusok XII. országos fórumának összefoglalói

A sarcoglycanopathiák szerepe a végtag-öv típusú izomdystrophiák differenciáldiagnosztikájában. Epilepsziás ikrek vizsgálata: hazai többközpontú vizsgálat. Traumás kétoldali carotis interna-dissectio. Carotis interna-szűkületi eseteink retrospektív vizsgálata . Gerinccsatorna-szűkületet okozó extraspinalis tumor. A cirkadián és ultradián biológiai ritmusok jelentése a tüskehullám-paroxizmusok időbeli eloszlásában, idiopathiás generalizált epilepsziában. Cardiovascularis vegetatív neuropathia szerepe az időskori szédüléses panaszok kialakulásában. Hyperemesis gravidarum okozta Wernicke encephalopathia. Hipertenzív encephalopathia: az állapot EEG követése. Vegetatív neuropathiák elektromiográfiás vizsgálata. Neurológiai betegek gondozása Skóciában és Floridában. Hyperexplexia (esetismertetés). Az önértékelés alakulása a betegség fennállási időtartamának függvényében migrénes és tenziós fejfájásban szenvedő betegeknél. Video-EEG-monitorozás fotoszenzitív epilepsziás jelenségek gyanújában. Az öregedő agy – klinikai, neurofiziológiai és neuroradiológiai vonatkozások. Akut myocardialis infarctus thrombolysisét követő cervicalis epiduralis haematoma. Intramedullaris metasztatikus gerinctumor. Depresszió és Parkinson-kór: összefüggések osztályunk betegeinél. A női nemi hormonok emelkedett szintjének szerepe a cerebralis vénás betegségek kialakulásában (esetismertetés) . Nyomásos paresisekkel járó neuropathia. Szemcsukásra jelentkező fázisos epilepsziás jelenségek. Óriásaneurysma (esetismertetés). 553 carotisrekonstrukciós műtét elemzése. Kearns-Sayre-szindrómás eseteink elemzése. Az ischaemiás stroke akut kezelésének eredményei osztályunkon. Peduncularis hallucinosis megjelenése mesencephalont elérő hídvérzés és kétoldali thalmustumor esetében (esetismertetés). Cardialis eredetű cerebralis infarctus heparin terápiájával szerzett tapasztalataink. Térfoglaló arachnoidealis cysta okozta fejfájás (esetismertetés). Funkcionális vizsgálatok jelentősége a carotisrekonstrukciós műtétek előkészítésében. Adatok a Guillain-Barré-szindrómához. Kórházunk Ideggyógyászati Osztálya betegforgalmi adatainak elemzése. Gyulladásos polyneuropathiák immunfenotipizálása. Jobb-bal sönt detektálása transcranialis dopplermódszerrel ischaemiás cerebrovascularis betegségben szenvedőknél. Szerencsés kimenetelű agyi sinusthrombosis. Az orthostaticus hipotenzió kezelésének követése TCD-monitorozással.

HUN 1997;50(09-10)

Lege Artis Medicinae

1993. ÁPRILIS 28.

Antiaritmiás gyógyszerértékelő csoport tanulmánya

MATOS Lajos

Két éves követési idő után a kezelésre reagáló 76 betegből (54%) 60 nem szorult gyógyszerváltásra (49% az amiodaronnal, 46% a flecainiddal, és 30% a propafenonnal indított kezelés esetén). Mellékhatások miatt a terápiát kénytelenek voltak felfüggeszteni 50 esetben (amiodarone: 17%, flecainide: 21%, propafenone: 35%). A szívfrekvencia variabilitás gyakori kamrai ritmus-zavar mellett is megbízhatóan becsülhető a 24-órás Holter monitorozás alapján. Az arrhythmia jelenléte vagy megszűnte a szívműködés variabilitását önmagában nem befolyásolja. Az lc. csoportba tartozó antiarrhythmiás szerek jelentősen megváltoztathatják a szívműködés variabilitását és ez a hatás hozzájárulhat ezen készítményeknek a mortalitást befolyásoló tulajdonságához.

HUN 1993;3(04)

Ideggyógyászati Szemle

1989. SZEPTEMBER 01.

Alvásvizsgálat krónikus cluster típusú fejfájásban

DR. CSANDA Endre, DR. JELENCSIK Ilona, DR. BALOGH Attila, DR. KOVÁCS Katalin

Több olyan, ún. primér fejfájásbetegség ismert, amelyik periodicitást mutat. Ilyen pl. a migrénnek az a formája, amelyet a menstruáció körüli időben manifesztálódó rohamok jellemeznek, vagy a Cluster-típusú fejfájás, mely jellegzetes cirkadián ritmust tart.

HUN 1989;42(09)

Ideggyógyászati Szemle

1988. DECEMBER 01.

Az alvás cirkadián szerveződésének szerepe a hagyományostól tartósan eltérő alvás—ébrenlét ritmushoz való alkalmazkodásban

DR KÖVES Péter

A szerző különböző többműszakos munkakörökben és nappal, egy műszakban dolgozó személyeket vizsgált, hogy az alvás cirkadián szerveződésének a nem hagyományos alvás—ébrenlét ritmushoz való alkalmazkodásban betöltött szerepét tanulmányozza. Eredményei arra utalnak, hogy ebben a vonatkozásban az alvás—ébrenlét cirkadián szerveződésének típusai közül annak plaszticitása (flexibilitása, rigiditása) játssza a vezető szerepet, és meghatározó jelentőségű az egymástól eltérő feltételeket támasztó, többműszakos műszakformák, valamint az éjszakás műszakok iránti tűrőképesség terén is. A flexibilis, illetve rigid cirkadián alvásszerveződéssel jellemzett személyek testhőmérséklet-görbéje és alvásregenerációs készsége szignifikánsan eltér egymástól. E jelenségnek a lényegesen különböző adaptációs képességgel való kapcsolatát szerző az alvás—ébrenlét ritmus multifaktorális elmélete alapján értelmezi.

HUN 1988;41(12)

Ideggyógyászati Szemle

1963. AUGUSZTUS 01.

Futószalagon dolgozó motorkészítők idegrendszeri igénybevételének vizsgálata

BÁLINT István, HÓDOS Tibor

A modern technológia és munkaszervezés révén a futószalagon történő termelés esetében jelentősen csökkenthető a munkafolyamat objektív jellegén kívül eső tényezők által az idegrendszerre gyakorolt stressz hatása. A gyártósoron dolgozók idegrendszeri megterhelésének csökkentésére irányuló intézkedések sikere csak akkor növelhető, ha a munkafolyamat jellegéből adódó stresszhelyzetet megváltoztatják. Mivel a kötött munkafolyamat során az ismétlődő és egyenletes manipulációk elsősorban az egyéni tempó és ritmus szűk határok között történő alkalmazkodását igénylik, a dolgozó ember idegrendszeri terhelése az adott időpillanatban az alkalmazkodás mentális teljesítményében tükröződik. Az időérzékeléssel kapcsolatos vizsgálatok két területen mutatták ki a munkakörülmények javításának szükségességét az idegrendszeri terhelés további csökkentése szempontjából: 1. a monotónia további korlátozása érdekében a gyártósoron a feladatok összekapcsolását új módon kell szabályozni, 2. az időbeli alkalmazkodás megkönnyítése érdekében a korábbinál több mikroszünetet kell beiktatni a gyártósoron az egyes feladatok közé.

HUN 1963;16(08)

Ideggyógyászati Szemle

1961. SZEPTEMBER 01.

Feltétlen és feltételes alfa-ritmus gátlás interoceptív ingerre emberen

TOMKA Imre, PÁSZTOR Emil, ÁDÁM György

Rectalisan alkalmazott bélinger elektrográfiás aktivációt hoz létre az alfa-hullámok gátlásának formájában emberen. Ez a reakció kioltható ; feltétlen fényingerrel társítva a bélinger feltételes interoceptiv alfa-ritmus gátlást válthat ki. A rectalis és fényinger 4-16-szori társítása után jelentkezik a feltételes interoceptiv „ébredési" reakció, mely megerősítés nélkül könnyen kioltható és újabb társítások segítségével ismét felépíhető.

HUN 1961;14(09)