Ideggyógyászati Szemle - 2000;53(9-10)

Ideggyógyászati Szemle

2000. SZEPTEMBER 01.

Bevezetés

CLEMENS Béla

Az EEG-éra kezdetétől voltak vizsgálók, akik nem elégedtek meg az EEG hagyományos elemzésével. Bebizonyították, hogy a görbe több információt tartalmaz, mint amennyit a vizuális elemzés ad. Berendezéseik nagyszerű, de egyedi technikai teljesítményre voltak képesek, ezért a kvantitatív EEG- (QEEG-) módszerek sokáig nem tudtak kitömi a kutatólaboratóriumok világából.

HUN 2000;53(9-10)

Ideggyógyászati Szemle

2000. SZEPTEMBER 01.

EEG-frekvencia-elemzés

RAJNA Péter

A hagyományos (vizuális) EEG-értékelés egyik alapvető kérdése az adott EEG-összkép frekvencia-összetételének esetleges eltérése. Miután a szem számára csekély frekvenciakülönbségek megkülönböztetése nem lehetséges, megszülettek a hagyományos „széles" EEG-frekvencia-sávok (béta, alfa, théta, delta), amelyek az elektroklinikai tapasztalatok hasznosításával az ép és a kóros agyi elektromos működés meghatározásának alapjává váltak, és ezt a szerepüket a legkorszerűbb technikák alkalmazásában is megtartották.

HUN 2000;53(9-10)

Ideggyógyászati Szemle

2000. SZEPTEMBER 01.

Neurometria

SZABÓ Mihály

A számítógép-technológia gyors fejlődése, elsősorban a mikroprocesszorok gyorsaságának, a háttértárak kapacitásának növekedése lehetővé tette az EEG digitális rögzítését. Az EEG-jelek digitális tárolása a különféle kvantitatív elemzések napi gyakorlatban történő robbanásszerű elterjedését vonta maga után.

HUN 2000;53(9-10)

Ideggyógyászati Szemle

2000. SZEPTEMBER 01.

Amplitudomapping

CLEMENS Béla

Az olcsó kis számítógépek elterjedésének idején, a 70-es években merült fel, hogy az EEG-tevékenység számítógépes elemzése a kutatólaboratóriumokból átterjedhet a klinikai praxisba. A digitális EEG nagyban megkönnyítette a feszültségkülönbség (ami a hagyományos EEG-megjelenítésben amplitúdóként jelenik meg) mérését és a színkódolt értékek topográfiai megjelenítését.

HUN 2000;53(9-10)

Ideggyógyászati Szemle

2000. SZEPTEMBER 01.

Nemlineáris módszerek az EEG elemzésében

MOLNÁR Márk

Az idegrendszer pillanatról pillanatra változó, véletlenszerűnek tűnő elektromos tevékenységének kvantitatív elemzése számos kihívás elé állította az erre alkalmas módszerek kidolgozóit. Az elmúlt évtizedekben ebben jelentős eredmények születtek. Mindezen közben azonban jószerivel elsikkadt egy igen lényeges szempont, nevezetesen az a tény, hogy ez a tevékenység jelentős részben nemlineáris elveken alapszik.

HUN 2000;53(9-10)

Ideggyógyászati Szemle

2000. SZEPTEMBER 01.

Video-EEG-monitorozás

HALÁSZ Péter

Az EEG használata során már igen korán felmerült az az igény, hogy a felvételek minél inkább természetes életkörülmények között és minél nagyobb „időablakkal" készülhessenek. A hosszabb távú (tartós) EEG-monitorozás technikai feltételeit a telemetriás módszer kialakulása alapozta meg. A videózás közkeletűvé válásával a két módszer összekapcsolása a 70-es évek második felében szinte önkéntelenül adódott.

HUN 2000;53(9-10)

Ideggyógyászati Szemle

2000. SZEPTEMBER 01.

Mobil EEG-monitorozás

SZUPERA Zoltán

Az elektroencefalográfia az agy bioelektromos aktivitásával kapcsolatos feszültségváltozásokat jeleníti meg az idő függvényében. Köztudott, hogy az idegi tevékenység folyamatosan változik. Ezek egy része szabályozott és ciklikus folyamat (ultradián és cirkadián ritmus), más része a központi idegrendszer aktuális működésével kapcsolatos.

HUN 2000;53(9-10)

Ideggyógyászati Szemle

2000. SZEPTEMBER 01.

Poligráfia, poliszomnográfia

KÖVES Péter

A poligráfia (PG) és a poliszomnográfia (PSG) fogalmát Holland és munkatársai írták le, értve alatta több paraméter szimultán felvételi technikáját, elemzésének, értékelésének gyakorlati és elvi szabályait. E módszerekkel mind többször találkozunk a kardiológiai, a gasztroenterológiai, az urológiai diagnosztikában, jóval gyakrabban a neurológiai diagnosztikában, az epileptológiában, a tudatzavarok differenciáldiagnosztikájában, valamint összetett élettani kutatásokban (űrorvostan, munkaélettan).

HUN 2000;53(9-10)