Ideggyógyászati Szemle

Feltétlen és feltételes alfa-ritmus gátlás interoceptív ingerre emberen

TOMKA Imre1, PÁSZTOR Emil1, ÁDÁM György1

1961. SZEPTEMBER 01.

Ideggyógyászati Szemle - 1961;14(09)

Rectalisan alkalmazott bélinger elektrográfiás aktivációt hoz létre az alfa-hullámok gátlásának formájában emberen. Ez a reakció kioltható ; feltétlen fényingerrel társítva a bélinger feltételes interoceptiv alfa-ritmus gátlást válthat ki. A rectalis és fényinger 4-16-szori társítása után jelentkezik a feltételes interoceptiv „ébredési" reakció, mely megerősítés nélkül könnyen kioltható és újabb társítások segítségével ismét felépíhető.

AFFILIÁCIÓK

  1. Országos Idegsebészeti Tudományos Intézet és Budapesti Orvostudományi Egyetem Élettani Intézet

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A kiadvány további cikkei

Ideggyógyászati Szemle

Az infectiosus myelitis diagnosztikája és kezelése kapcsán szerzett tapasztalataink

I. L. Benykovics

Az általunk közölt kórtörténetek ékesen bizonyították, hogy gyakran állítanak fel hibás diagnózist, főleg gerincvelői daganatra gondolnak, minthogy nem elemzik megfelelő módon a betegség lefolyását, nem tanulmányozzák a liquor állapotának dinamikáját, nem használják a gyulladásos folyamatok kezelésének korszerű módszereit, és miután nem kapnak jó eredményt kezelési módjukkal, beküldik a beteget az Ideggyógyászati Klinikára és ezzel elszalasztják az igen fontos időfaktort : ennek következtében a beteg nem kapja meg idejében a helyes kezelést. Alá kell húznunk az idejében történő nagy dózisban alkalmazott antibiotikum kezelést, ezen belül a lumbális alkalmazást a betegség akut szakában. Az antibiotikumok mellett természetesen használni kell az egyéb kezelési módokat is, melyeket mi használtunk a közölt esetekben.

Ideggyógyászati Szemle

Polyneuritist és idegbénulást okozó ornithosis

PAP Zoltán, MÜNNICH Dénes

A szerzők ismertették egy 47 éves galambász férfi esetét, aki beteg galambokkal való foglalkozás közben ornithosissal fertőződött. tünetei : hidegrázással kezdődő, hetekig elhúzódó, előbb folyamatos, majd visszaeső lázmenet, atípusos vírus-pneumónia, polyneuritis, periferiás idegbénulások, ízületi gyulladás, roseolaszerű bőrkiütés és korpázó hámlás. A központi idegrendszer érintetlen maradt, a tudat mindvégig tiszta. Tetran, Hostacyclin, Aureomycin és Chlorocid kezelésre a beteg meggyógyult, a polyneuritis megszűnt, csak a radialis és medianus paralysis maradt változatlan. Foglalkoztak a komplementkötési reakció diagnosztikai értékelésével. Felhívják a figyelmet a hazai szárnyasállat állomány fertőzöttségére és a human ornithosis növekvő veszélyére.

Ideggyógyászati Szemle

Az időbecslés zavara és cochleo-vestibularis dysfunctio ipari mérgezések következtében

ORBÁN Lajos, LÁNG Istvánné

Úgy vegyipari szűrővizsgálataink, mint vegyipari dolgozók toxicus megbetegedése alkalmával észlelt tünetek centralis vestibularis károsodására utaló jeleket mutattak. Az ismertetett két eset különleges, mert egyrészt a toxicus ártalom mindkét esetben időbecslési zavarral is járt, másrészt pedig az ilyenkor otoneurologiai vizsgálatoknál észlelt fokozott reflexingerelhetőségtől eltérően első esetünkben bilateralis hypofunctio, a másodikban centralis cochleovestibularis ártalom ritka kórképét találtuk. Mindezek arra hívják fel a figyelmet, hogy a vegyipari toxicus ártalom tünetei igen változatosak lehetnek és hogy a multicentralis laesiók kórképének felismerésében az otovestibularis és a neurologiai vizsgálatok egymást kölcsönösen kiegészítik és támogatják.

Ideggyógyászati Szemle

Glutaminsav-oxálecetsav transaminase meghatározások csecsemő és gyermekkori ideggyógyászati megbetegedésekben

SZÁSZ Gábor

Csecsemő és gyermek ideggyógyászati eseteink liquorában és serumában glutaminsav-oxálecetsav transaminase (GOT) aktivitás meghatározást végeztünk. Hyperaktivitást észleltünk elsősorban a liquorban, esetenként sacernél — elsősorban generalizált sacernél —, chorea rheumaticánál és hydrocephalusnál. Az utóbbiak liquorában ismételt vizsgálatokkal követtük a betegség lefolyását. Vizsgálataink szerint a fermentaktivitás csak nagyobb fokú hydrocephalusnál és itt is csak bizonyos fázisokban, valószínűleg a progresszió periodusaiban fokozott. A GOT aktivitás, a klinikai kép és egyéb laboratóriumi leletek között szabályos összefüggés nem volt, általában egyedül az enzym aktivitás utalt a kóros agyi folyamatra. Tárgyaltuk a fermentaktivitás megnövekedésének mechanizmusát és a már közismert faktorok mellett, oki szerepet tulajdonítottunk az agyszövet histologiailag kimutatott hypoxyás állapotának is.

Ideggyógyászati Szemle

Nystagmus alternans generatiós központjának megközelítése gyógyszeres test segítségével

BODÓ György

Barbiturát és chlorpromazin a nystagmus alternanst időlegesen megszünteti. A barbiturát hatás idején az ilyen betegen caloriás ingerrel nystagmust lehet kiváltani, míg chlorpromazin hatás idején caloriás reactio nincs. Ezekből a megfigyelésekből arra lehet következtetni, hogy a nystagmus alternans generatiós központja a primér vestibularis reflexív fölött van.

Lapszám összes cikke

Kapcsolódó anyagok

Hypertonia és Nephrologia

Az angiotenzinreceptor-neprilysin inhibitor (ARNI) kezelés lehetősége hypertoniában

KÉKES Ede

A natriureticus peptid (NP) egy fontos endokrin, autokrin és parakrin rendszer, amely állandó interakcióban van a RAAS-sal és a szimpatikus idegrendszerrel annak érdekében, hogy a cardiorenalis homeosztázis folyamatosan biztosított legyen. Kóros körülmények között – amennyiben a szívben nyomás/volumen terhelés alakul ki vagy változik az értónus, illetve megbomlik a nátrium-víz háztartás egyensúlya – az NP-rendszer elindítja a szervezet védekezőmechanizmusát. A neutrális endopeptidáz (NEP) inaktiválja a vasodilatator NP-ken túl a bradikinint, másrészt a vasoconstrictor hatású angiotenzin-II-t és endothelin-I-et is. Ebből az ismeretből indult ki a gondolat, hogy a NEP-hatás gátlása (NEPg) potenciális kedvező lehetőséget nyújt a szívelégtelenség és a hypertonia kezelésében, csak az angiotenzin-II-serkentő hatást szükséges blokkolni. Hosszas keresés után jutottak el egy kettős hatású molekulához, amelyben érvényesült a NEP-gátlás (szakubitril) és az angiotenzin-II AT1- receptor-antagonista valzartán (ARNI) kedvező hatása. Számos klinikai vizsgálat igazolta, hogy az ARNI önmagában és más antihipertenzív szerekkel kombinálva szignifikánsan csökkenti az SBP-t és a DBP-t hypertoniás betegekben. Hatása izolált szisztolés hypertoniában és krónikus vesebetegségben is érvényesül. ACEinhibitorral együtt adni nem szabad. Az eddigi klinikai tapasztalatok alapján jogos remény van, hogy a közeljövőben az ARNI-t is besorolják az alkalmazható antihipertenzív szerek közé.

Lege Artis Medicinae

Amit (nemcsak) a kardiológusnak érdemes tudni a Covid-19-ről

HEPP Tamás, CSÉKE Balázs, BENCZÚR Béla

A 2019 végén a Kínából, Hubei tartomány fővárosából, Wuhanból kiindult SARS-CoV-2 vírusfertőzés világméretű járványt robbantott ki, mely április elejéig 1,5 millió igazolt fertőzést és közel 100 000 halálesetet okozott. Az első kínai betegek kezelésének tapasztalatai alapján a diabetes, a hy­pertonia és a szív-ér rendszeri betegségek na­gyon gyakoriak Covid-fertőzött betegekben, és ezek a kísérő állapotok sokkal rosszabb életkilátásokkal jártak. Ahogyan a korábbi SARS-CoV-1, a mostani SARS-CoV-2 vírus is az ACE2 sejtfelszíni enzimet használja receptorként az alveolaris sejtekbe való bejutáshoz. Felmerült a gyanú, hogy a széles körben használt ACE-gátló vagy ARB-terápia veszélyeztetheti a Covid-19-fertőzött betegeket, mivel ezek a szerek növelik az ACE2 enzim expresszióját. Más szempontból viszont akár előnyös is lehet a RAAS- (renin-angiotenzin-aldoszteron rendszer) gátlás, mivel az ACE2 má­sik hatása, hogy ellensúlyozza az angiotenzin II kedvezőtlen hatásait. Az összefoglaló közleményben a szerzők arra vállalkoztak, hogy áttekintik az elérhető legfrissebb szakirodalmat, és összegzik a Covid-19 és a cardiovascularis betegségek összefüggéseit. Kihangsúlyozzák, hogy je­len­leg nincsenek egyértelmű humán bizonyítékok arra vonatkozóan, vajon ve­szé­lyes vagy kedvező-e a RAAS-gátló kezelés a Covid-fertőzöttekben.

Lege Artis Medicinae

Az inzulin: alfa és ómega

KIS János Tibor, BALOGH Bernadett, KISS Zsófia, SCHANDL László

Az 1-es típusú cukorbetegséget az inzulint termelő β-sejtek autoimmun pusztulása okoz­za. A folyamat hátterében az elsődleges antigén (ha az elsődleges antigén teóriája helytálló) nagy valószínűséggel maga az in­zulin vagy a proinzulin. Ugyanakkor az 1-es típusú cukorbetegség kezelése gyakorlatilag egyet jelent az inzulinkezeléssel. Minél korábban ismerjük fel és kezdjük kezelni az 1-es típusú cukorbetegséget, és minél jobb glykaemiás eredményeket érünk el, annál na­­gyobb a valószínűsége annak, hogy a β-sejt-állomány tovább marad műkö­dő­képes. Az inzulin az 1-es típusú cukorbetegség kialakulásának immunpatogenezisében és kezelésében is alapvető szerepet játszik, tehát az alfa és ómega ebben a betegségben.

Hypertonia és Nephrologia

Mikor érdemes bevenni a vérnyomáscsökkentőt? Reggel és/vagy este?

SZAUDER Ipoly

A vérnyomás cirkadián (24 órás) variabilitását állandó és változó (külső és belső) tényezők befolyásolják. Ezeknek és 24 órás ambuláns vérnyomás- monitorozással (ABPM) meghatározott hypertonia-fenotípusnak az ismeretében lehet az individuális kronofarmakológiai szempontú kezelést (a magas vérnyomás kronofarmakoterápiáját) megtervezni. Jelentős különbségek vannak a különböző időpontokban adagolt antihipertenzív gyógyszerek kronokinetikájában. Terápiás tartományuk, hatékonyságuk jelentősen függ a cirkadián időpontbeli adagolásuktól. Bár a legtöbb korszerű antihipertenzívum 24 órás hatású, de mégsem képesek minden időpontban a vérnyomást azonos mértékben csökkenteni. Az ACE-gátlók, az ARB-k és az alfa-receptor-blokkolók reggeli bevétele elsősorban a délutáni, kora esti emelkedést befolyásolják, az esti bevétel az éjjeli, hajnali emelkedéseket csökkenti. A kalciumcsatorna-blokkolók, a béta-receptor-blokkolók (kivéve karvedilol és labetolol) nem hatnak a cirkadián vérnyomásprofilra. Ezért nondipper hypertoniában, illetve hajnali emelkedéseknél a kétszeri: reggeli és esti adás hatékonyabb a reggeli egyszeri adásnál (általában este kisebb dózis elegendő). Az éjszakai vagy hajnali vérnyomás-emelkedések megfelelő kontrollját az este bevett gyógyszerrel lehet elérni. Releváns tanulmányok szerint jelenleg nincsenek egyértelmű evidenciák arra vonatkozóan, hogy az esti bevétel révén megelőzhetők a szervkárosodások vagy csökkenthetők a cardiovascularis események, ezért nem ajánlható a kizárólagos esti bevétel. Ez különösen igaz idős pácienseknél, mert olyan mértékű lehet az éjszakai vérnyomásesés, amely növelheti a néma cerebralis infarctusnak a kockázatát és coronariabetegeknél a myocardiumischaemia rizikóját.

Klinikai Onkológia

A CDK 4/6 gátlók emlőrákban: a jelen ellentmondásai és a jövő irányai

SPRING M. Laura, WANDER A. Seth, ZANGARDI Mark, BARDIA Aditya

A beszámoló célja leírni és összefoglalni a CDK 4/6 gátlók szerepét hormonreceptor-pozitív (HR+) áttétes emlőrákban (HR+MBC), valamint rávilágítani a jelen ellentmondásaira és a kutatás kibontakozó új területeire. Jelenlegi leletek: A palbociclib, a ribociclib és az abemaciclib egyaránt befogadást nyertek HR+MBC kezelésére egy aromatázgátlóval vagy a fulvestranttal való kombinációban. Az abemaciclib előzetesen kezelt esetekben monoterápiában is alkalmazható. A téma megválaszolatlan alapkérdései a következők: Minden HR+MCB-ben szenvedő betegnél az első vonalban vagy csak egy későbbi vonalban kell alkalmazni a CDK 4/6 gátlókat? Kérdéses a teljes túlélésre gyakorolt hatás, kérdéses a folyamatos CDK 4/6 gátlás szerepe, kérdéses a klinikai rezisztencia kialakulásának mechanizmusa és a kezelések sorrendje is. Összefoglalás: A CDK 4/6 gátlók kifejlesztése megváltoztatta a HR+MBC-s betegek kezelését. További kutatások szükségesek az optimális kezelési sorrend meghatározásához, a rezisztenciát vezérlő mechanizmusok megértéséhez és a rezisztencia megelőzését és legyőzését célzó, valamint az áttétes emlőrákos betegség kimenetelének javításához szükséges új terápiás stratégiák kialakításához.