Részletes keresés

Kérjük, állítsa be a paramétereket!


 

Találatok száma: 254

Ideggyógyászati Szemle

2003. ÁPRILIS 20.

Occipitalis spektrális EEG-paraméterek új, nem kezelt epilepsziás betegek esetében

CLEMENS Béla, BESSENYEI Mónika

Az EEG frekvenciaelemzésével az ébrenléti alfa- ritmus teljesítményének és frekvenciájának szabad szemmel nem látható kis változásai is megragadhatók. Ezek kapcsolatban állnak az agyi kognitív tevékenység minőségével, valamint számos gyógyszer, köztük az antiepileptikumok ugyancsak ebben a tartományban okoznak EEG-változásokat. Epilepsziás betegek körében a betegséggel járó és a gyógyszer okozta kognitívdeficit-tünetek vizsgálatára alkalmas módszer lehet az occipitalis alfa-aktivitás elemzése.

Magyar Immunológia

2003. JANUÁR 20.

Nem differenciált collagenosis

BODOLAY Edit, SZEGEDI Gyula

Nem differenciált collagenosis esetén a poliszisztémás autoimmun betegségnek csak a gyanúja merül fel, de nincsen meg az adott kórkép diagnosztizálásához szükséges tünetcsoport és autoantitest, illetve nincsenek meg a poliszisztémás autoimmun betegség diagnosztikai kritérium követelményei. Két poliszisztémás autoimmun betegségre jellemzõ klinikai tünet és egy nem szervspecifikus autoantitest jelenléte szükséges a nem differenciált collagenosis diagnózisának kimondásához.

Ideggyógyászati Szemle

2002. JÚNIUS 20.

Stroke-betegek insertiós-deletiós ACE-gén-polimorfizmusának vizsgálata

PONGRÁCZ Endre, TORDAI Attila, CSORNAI Márta, NAGY Zoltán

A szerzők első hazai közlésként foglalkoznak az angiotenzinkonvertáló enzim gén polimorfizmusának vizsgálatával stroke-betegeknél. Az adatok ellentmondásosak a fenti variáns szerepéről az artériás thrombosis patogenezisét illetően. A szerzők célja a fenti polimorfizmus hazai előfordulásának vizsgálata volt egészségeseknél és strokebetegeknél.

Magyar Radiológia

2002. ÁPRILIS 20.

A Hirschsprung-betegséggel társult fejlődési rendellenességek gyakorisága

WEISENBACH János, KONDOR Ariella, KHEZRI Seddiq, VAJDA Péter

Számos közlemény foglalkozik azzal, hogy a Hirschsprung-betegségben az átlagosnál gyakoribbak a társult fejlődési rendellenességek. A legtöbb ilyen feldolgozás neurológiai, szemészeti és fül-orr-gégészeti vonatkozású.

Lege Artis Medicinae

2001. JANUÁR 20.

Az epilepsziás rohamokat bevezető tünetek klinikai jelentősége

RAJNA Péter, VERES Judit, CSIBRI Éva

Az epilepsziás rohamokat bevezető tünetek elemzése és a roham kifejlődését gátló módszerek kialakulása példát ad a lokalizációs és a holisztikus megközelítés összekapcsolásának eredményes voltára. Az epilepsziás rohamokat bevezető tünetek megjelenése gyakori, kiemelt helyet foglalnak el az epilepsziás roham szerveződésében, ennélfogva terápiás lehetőséget sugallnak.

Lege Artis Medicinae

2000. FEBRUÁR 01.

Képzőművészet; Lukrécia öngyilkossága

NÉMETH István

A gyógyításra, az élet megmentésére felesküdött orvosok számára mindig kudarcélményt jelent, ha valamilyen oknál fogva nem tudnak segíteni, ha be kell látniuk, hogy valamilyen gyógyíthatatlan betegséggel, reménytelen esettel állnak szemben. Lényegében ezen utóbbi kategóriába sorolhatók az öngyilkosságok is, hiszen az orvos szerepe ilyenkor többnyire már csak a halál bekövetkeztének a megállapítására korlátozódik.

Ideggyógyászati Szemle

1997. MÁJUS 20.

Beszámoló a parkinson-betegséggel foglalkozó XII. nemzetközi szimpóziumról

DIBÓ György

A fenti témakörrel foglalkozó, nagyszabású tudományos összejövetel 1997. március 23–26. között került megrendezésre Londonban a Westminster mellett épült, II. Erzsébet királynő nevét viselő Kongresszusi Központban. A kongresszus előtt tartott szimpóziumok közül kettőt szeretnék kiemelni: a Merz (Frankfurt) által rendezett, sajtókonferenciával egybekötött kerekasztalt a glutamátrendszer szerepéről a Parkinson-betegség kezelésében, illetve a multiszisztémás atrophiák (MSA) kérdésével foglalkozó rendezvényt.

Ideggyógyászati Szemle

1996. SZEPTEMBER 20.

Distalis ulnaris neuropathiák

KISS Gábor, KÓMÁR József

A nervus ulnaris distalis kompressziója a ritkán elő forduló mononeuropathiák közé tartozik. A kompresszió helyétől függően - eltérően a gyakoribb mononeuropathiáktól – a kórképnek vannak csak motoros tünetekkel járó formái. Ezek az érzészavarral nem járó, kiskézizom-atrophiát okozó ulnaris laesiók könnyen összetéveszthetőek a kezdődő motoneuron-betegséggel. A korrekt klinikai vizsgálat és az elektrodiagnosztika, különösen a nervus ulnaris distalis motoros Tatenciájának az I. dorsalis interosseusig történő mérése, segíthet a helyes diagnózisban. A szerzők 46 operált beteg adatait elemzik. 12 betegnek csak motoros tünetei voltak érzészavar nélkül. Közülük 6 esetben csak az I.dorsalis interosseus és az adductor pollicis izom volt érintett. 34 esetben történt posztoperatív kontroll. 31 beteg állapota javult, 3 esetben került sor reoperációra recidiv lipoma miatt.

Ideggyógyászati Szemle

1996. SZEPTEMBER 20.

Szociológiai és pszichológiai tényezők jelentősége az ichaemiás stroke patogenezisében

MENDE Lilla, JÓRI Birkás Adrien, FAZEKAS Gábor, FAZEKAS András

A szerzők - korábbi vizsgálataik folytatásaként - a szociológiai és a pszichológiai tényezők ischaemiás stroke patogenezisében betöltött szerepét kutatják. Munkájuk első részében beteg- és a kontrollcsoport adatainak összehasonlításával a stroke-ot megelőző 5 éven belüli életesemények számát, súlyát és jellegét, azok időbeli eloszlását, a második részben a stresszhatással való megküzdés sajátosságait (coping) és további pszichés jellemzők jelentőségét vizsgálták. Kimutatták, hogy a stroke-ot megelőző távolabbi időszak csökkent, a stroke-ot közvetlenül megelőző időszak fokozódó stresszhatása, a coping gyengesége, a fokozott mértékű emocionális instabilitás, szorongás, ellenségeskedés, valamint a csökkent hivatástudat a stroke kialakulásában szerepet játszhat. Az életesemények jellege, a „globális A típusú” viselkedés, az idősürgetettség és a versengő munkavégzés indifferensnek tekinthető. Eredményeik alapján a stroke-prevenciós programnak komplex feladatkört kell betöltenie a szomatikus, szociológiai és pszichológiai tényezők együttes figyelembevételével.

Lege Artis Medicinae

1994. DECEMBER 29.

Gastrooesophagealis refluxbetegség

KISFALVI István

A gastrooesophagealis reflux igen gyakori probléma a mindennapos klinikai gyakorlat­ban. Számos faktor és mechanizmus lehet felelős a gastrooesophagealis reflux betegség kialakulásáért. Az utóbbi évtizedben óriási mennyiségű publikáció jelent meg a témával kapcsolatban. A közlemény célja, hogy tájé­koztatást adjon a betegséggel kapcsolatos újabb ismeretekről. A szerző tárgyalja a gastrooesophagealis refluxbetegség epidemioIógiáját, patofizioIógiáját, tüneteit, diagnosztikáját , komplikációit , a nem gyógyszeres, gyógyszeres és sebészi te­rápiáját. Áttekinti a tartós fenntartó kezelés stratégiáját, az oesophagus strictura és Barrett-oesophagus kezelését. A közlemény összefoglalja a jelenlegi hazai szakmai ajánlásokat, gyógyszeres és sebeszi terápiás javaslatokat e témakörben.