Részletes keresés

Ideggyógyászati Szemle

1994. JÚLIUS 20.

Magyar EEG és Klinikai Neurofiziológiai Társaság 36. kongresszusa

Az inger előtti mikroállapotoktól függő eltérések a vizuális kiváltott válasz téreloszlásában. A P3 eseményfüggő kiváltott potenciál összetevő topográfiai és dimenzionális elemzése. Az össze nem illési negativitás (MMN) vizsgálata macskán. A kezdeti (?) buktatókról, avagy hogyan végezzük precízen és gyorsan az elektrofiziológiai vizsgálatokat újszülött-, cse­csemő- és gyermekkorban. Akusztikus P300 kiváltott potenciál skalptopográfiás analízise temporalislebeny-megbetegedésben. Kognitív kiváltott válasz-eltérések pszichiátriai betegeknél. Szédülésre panaszkodó betegek auditoros kiváltott válasz-vizsgá­lata. Albínók kiváltott válasz-vizsgálata. BAEP--Otoneurológio-Agytörzsi funkciózavar. ,,DSEP dermatomal somatosensory evoked potential". A nervus medianus ingerlésével kiváltott szenzoros válasz agyi vérátfolyásra gyakorolt hatásának vizsgálata SPECT-tel. Elektroretinográfia: a VEP kiegészítő vizsgálata. Elektrofiziolágus szemmel az agytörzsi halálról. Poszterújság. Sphenoidalis tüskék topográfiai analízise. Occipitalis tüskék topográfiai analízise amplitúdómapping útján. lctalis generalizált tüskehullámminták (absence rohamok) amplitú­dó mapping elemzése. EEG-változások Sabril (vigabatrin) kezelés mellett. A fotoszenzitív epilepszia előfordulása betegeinkben. Neurometriai vizsgálatok a cerebrovascularis eredetű agyi atro­phiás folyamatok eseteiben. Egy epilepsziás család kórtörténete: klinikai és EEG-tünetek. Egy kevéssé ismert, egyszerű EEG-teszt a benignus centrotemporalis és a centralis gócú szimptómás epilepsziák elkülönítésében. Összehasonlító EEG- és CT-vizsgálatok GM-rohamokban szenvedő krónikus alkoholistáknál. Migrén: pszichés tünetek és EEG-eltérések. Az alvásmegvonás nem alvásfüggő, epilepsziát provokáló ténye­zőinek vizsgálata. Szelektív poradox alvásdepriváció MPTP kezelés után. Mágneses ingerléssel végzett vizsgálatok tapasztalatai gyerme­keknél. EMG-vizsgálatok poramyotonia congenitában. Egészséges emberek izmainak komplex elektrofiziológiai analízise, az eredmények reprodukálhatósága. Long-loop reflexvizsgálatok sclerosis multiplexes betegeknél. Perifériás motoros reinnervatio vizsgálata nyulakon a plexus ischi­ adicus műtéti laesióját követően. Long-loop reflexvizsgálatok tenziós típusú fejfájás kapcsán. A klinikai és az elektrofiziológiai adatok korrelációja lumbalis porckorongbetegségben. Elektrofiziológiai vizsgálatok hyperkalaemiás periodikus bénulásnál. Az SFEMG jelentősége a myasthenia gravis diagnosztikában. Mágneses motoros kiváltott potenciál, intraoperatív monitorozás.

HUN 1994;47(07-08)

Lege Artis Medicinae

1994. MÁJUS 25.

Az intrabronchialisan terjedő benignus tumorok kezelésében szerzett tapasztalataink

PÁPAI Zsolt, SZIMA Barna, KISS Katalin, KIS Sándor, STRAUSZ János

A szerzők ritkán előforduló, endobronchialisan növekvő benignus tumorok kezelésében szerzett tapasztalataikat dolgozták fel. A bronchológiai módszerek kombinációjával a felfedezett 27 eset közül 21-ben a technikailag, illetve belgyógyászati okból inoperábilis tumorokat el távolították. Recidívát a vizsgált időszakban nem észleltek. A legtöbbször panaszokat okozó tumorok eltávolítása a betegek klinikai tüneteit jelentősen csökkentette. A feltételeknek megfelelő esetekben a bronchológiai rezekció a választandó terápia.

HUN 1994;4(05)

Ideggyógyászati Szemle

1994. MÁRCIUS 20.

Ifjú neurológusok XI. fóruma

Az a. carotis elváltozásai és az agyi perfúziós viszonyok összefüg­gése (Carotis Duplex scan és agyi SPECT-vizsgálat összevetése alapján). Stenosis vagy dissectio? Differenciáldiagnosztikai kérdések ca­rotiskeringési zavarokban. 3D TCD-vel diagnosztizált AVM. Supraaorticus Duplex UH-vizsgálatok és angiográfia kapcsán felmerülő diagnosztikus tévedések lehetőségei. A nyaki carotisok duplex ultrahangvizsgálata során előforduló diagnosztikus tévedések okai és elkerülésük lehetőségei. A duplex-szonográfia szerepe az arteria carotis communis occ­lusio műtéti elbírálásában (esetismertetés). Moyamoya-betegség követése transcranialis dopplerrel (TCD). Thrombocytafunkciós tesztek agyi keringészavar akut és krónikus szakaszában. Multicausalis agyi keringészavarok. Parkinsonismus és óriásaneurysma együttes előfordulása (esetismertetés). lntermittáló fejfájás hátterében teratoma adultum, germinoma, spinalis és cerebralis metastasisok - 5éves betegkövetés Meningealis daganat differenciáldiagnosztikai problémái. Agyi metasztázis tüneteivel jelentkező extracranialis daganatok. Craniocervicalis átmeneti és magas cervicalis térfoglaló folya­matok diagnosztikájának buktatói. Benignus spinalis tumorok diagnosztikája. Spinalis dermoid ciszta - adatok a low back pain szindróma etiológiájához. Az agyi mikrodialízis kísérleti és klinikai lehetőségei. Multiplex intracranialis daganatok kezeléséről. Tremor- és reflexvizsgálatok Parkinson-kórban. HMPAO SPECT-vizsgálatok Parkinson-szindrómában. Aurorix kezelés Parkinson-szindróma depresszióval szövődött eseteiben. A Parkinson-szindróma gyógyszeres terápiája, különös tekintet­tel a napszaki teljesítményingadozásokra. Jumex a Parkinson-szindróma korai fázisában. Konduktív nevelés parkinsonizmusban. Biofizikai módszerek használata ideggyógyászati betegségek patomechanizmusának kutatásában. Nagy vakfolt szindróma. Optokinetikus nystagmus vizsgálata szoliter frontalis laesio esetén. Hypocalcaemia és epilepszia. Nehézségek az epilepsziás álrohamok felismerésében. Hipnóziskezelés parciális epilepsziákban. Migrén, depresszió, szorongás. Fejfájások verbalizációs jellegzetességei. Fahr-betegség osztályunk anyagában. Agyi vascularis laesiók CT-vizsgálata és differenciáldiagnosztikai nehézségek. Binswanger-kór. Pszichopatológiai tüneteket mutató betegek CT-elváltozásai. A 3D MR-angiográfia jelentősége occlusiv agyi érbetegségekben. Nyaki nagyereken végzett képalkotó eljárások összehasonlító vizsgálata. A craniocervicalis átmenet diagnosztikájának nehézségei egy eset kapcsán. A gerincvelöbetegségek elkülönítő kórismézése. A Parkinson-betegség története és epidemiológiája. Újabb adatok a parkinsonizmus patomechanismusához; kísér­leti terápiák Diagnosztikai tévedések Parkinson-szindrómában. Sinemet CR - előrelépés a gyógyszeres terápiában. Parkinson-szindrómás betegeink oxidator fenotípus vizsgálatairól. Parkinson-szindrómás betegek Madopar-HBS kezelése. Szövődményes migrén és idiopathias agyi atrófia együttes előfor­dulása. Családvizsgálat adreno-leuko-dystrophiában. Anaemia perniciosában szenvedő betegeink elektrofiziológiai vizsgálatáról. A sacralis durazsákba sodródott porckorongrészlet. Elektrofiziológiai vizsgálatok eredményei Parkinson-szindrómában szenvedő betegeknél. EMG-SCAN vizsgálatok Parkinson-szindrómás betegeknél. Felnőttkori myotubularis myopathia esete osztályunkon. Kugelberg-Welander-szindróma előrehaladott képe. Az idiopathiás gyulladásos myopathiák immunológiai vizsgálata. Recesszív generalizált myotonia (Becker). A myotoniák differenciáldiagnózisa egy eset kapcsán. Glossopharyngeus neuralgia szinkópéval. Multiszisztémás atrófia családi előfordulása. Az Apert-szindróma a korszerű diagnosztika tükrében. Reit-szindrómás kisded (video esetbemutatás). Fiatalkori kardiogén stroke. Sneddon-szindróma. Agyi érbetegek osztályunkon 1993 első felében. Cerebellaris vérzések. Változás a prognózis megítélésében osztályunk beteganyagában. Sclerosis multiplexnek tartott medialis thalamuslágyulás esete. Stroke okozta extrapyramidalis károsodás. Kétoldali occipitalis lebenylágyulás esetei. Súlyos agytörzsi laesio (centralis pontin myelinolysis) esete. A sejtes és humorális immunválasz hosszú távú követése sclero­sis multiplexes betegeknél. A Lyme-borreliosis aktuális problémái osztályos gyakorlatunkban. Listeria monocytogenes mint a purulens meningitisek lehetséges kórokozója. Diagnosztikus nehézséget okozó, alsó végtagi gyöki jellegű fáj­dalmak előfordulása osztályunkon. Perifériás neuropathia hypereosinophil szindrómában. Az agytörzsi megbetegedések okozta szemmozgászavarok. Parkinson-szindrómában szenvedő betegek depressziója, különös tekintettel a preszuicidális szindróma (RINGEL) lehe­tőségére.

HUN 1994;47(03-04)

Ideggyógyászati Szemle

1993. MÁRCIUS 20.

Benigus focalis amyotrophia

DIÓSZEGHY Péter, MOLNÁR Mária, MOLNÁR Tibor, MECHLER Ferenc

A szerzők egy 36 éves nőt ismertetnek, akinek a jobb alsó végtagot, elsősorban a lábszár izmait érintő atrophiája és gyengesége volt. A gyermekkorában is meglévő enyhe végtag aszimmetriája a negyedik évtized kezdetén vált kifejezetté. Az EMG és az izomszövettan is krónikus neurogén károsodást igazolt, ami megfelelhetett a spinalis motoneuron károsodás következményének. Az elektrofiziológiai vizsgálatok is a folyamat focalis, segmentalis lokalizációját igazolták. A benignus kórlefolyás alapján is föltétlenül indokolt ezt a tünetcsoportot elkülöníteni a többi motoneuron megbetegedéstől. A betegség kialakulásáért felelős oki tényezők nem ismertek, valószínűleg etiológiai szempontból heterogén tünetegyüttesről van szó.

HUN 1993;46(03-04)

Lege Artis Medicinae

1991. OKTÓBER 30.

A nyelőcső endoszkópos ultrahang vizsgálata

BOHÁK Ágnes, PAPP Ilona, FIGUS I. Albert, KISS János

A szerzők - Magyarországon elsőként alkalmazva – a nyelőcső megbetegedések diagnosztikájában új vizsgáló eszközt és módszert mutatnak be. A 91 alkalommal végzett vizsgálatok során szerzett tapasztalataikról számolnak be. Az endoscopos ultrahang vizsgálatot hatásos, több új információt adó eljárásnak tartják a benignus és malignus betegségek diagnosztikájában.

HUN 1991;1(16)

Ideggyógyászati Szemle

1988. DECEMBER 01.

Kétoldali súlyos opticus laesio gyógyult esete

DR PAPP Erzsébet, DR CZOPF József

A Leber-féle opticus atrophianak irodalmi adatok alapján klasszikus malignus és benignus formája (Leber syndroma?) különböztethető meg. Utóbbit a szemfenéki lelet (microangiopathia hiánya) és genetikus tényezők (HLA antigenitas) tehetik valószínűvé. Esetünk a Leber-atrophia ilyen benignus formájának megfelelhet. Kiemeljük, hogy főleg a familiaritás hiánya esetén a súlyos opticus laesios fiatal betegeknél, fenn kell tartanunk a kedvező prognózis lehetőségét.

HUN 1988;41(12)

Ideggyógyászati Szemle

1987. MÁJUS 01.

Spontán alvás és alvásdeprivációt követő alvás EEG-t aktiváló hatásának összehasonlítása „funkcionális" epilepsziában

DR. CLEMENS Béla, DR. MAJOROS Erzsébet

Benignus centrotemporális epilepsziás gyermekek egész éjszakai alvásának poligráfiás regisztrátumaiban az első alvásciklusban a típusos tüske-lassú kisülések gyakoriságát vizsgálták a szerzők és összehasonlították ugyanezen gyermekeknek az alvásdepriváció (AD) utáni EEG-felvételében talált tüskegyakorisággal. Az AD utáni ébrenlét, felszínes és mélyalvás-stádiumok aktivációs ereje szignifikánsan meghaladta az AD nélküli, azonos tudatállapotokét. Az eredményeket a szerzők, mint az agykéreg exeitabilitásának AD utáni tónusos fokozódását értelmezik.

HUN 1987;11(05)

Ideggyógyászati Szemle

1983. JÚNIUS 01.

A gyermekkori epilepsziák recidíváiról

DR KISZELY Katalin

A szerző 100 átlag 11 éven át követett, tartósan (átlag 6 éve) már gyógyszer nélkül is tünetmentes gyermekkori epilepszia klinikai sajátosságait hasonlítja össze 100 ugyancsak tartósan tünetmentes, de a gyógyszerek elhagyása után recidiváló epilepsziáéval. A vizsgálatok megerősítik azon megállapításokat, melyek szerint a gyermekkorban jóval gyakoribb a végleges rohammentesség, mint felnőttkorban. Ez elsősorban a jóindulatú parciális és primer generalizált epilepsziák magas arányának köszönhető. A tartósan tünetmentes betegek felének benignus parciális, elsősorban centrotemporalis, 1/4-ének primer generalizált, elsősorban koragyermekkori görcsös rohamai, ill. iskoláskori egyszerű absence-ai voltak. A visszaesők között az arány fordított: az esetek 3/4-e organikus eredetű, főleg komplex és másodlagosan generalizált parciális rohamokban szenvedett. A primer generalizált rohamok kb. fele a gyógyszerek elhagyása után (90 %-ban) egy éven belül tért vissza. A benignus parciális rohamok 15 éves kor alatt 1 éven belül, felette csak 2 %-ban jelentkeztek újra. Ezért az ilyen gyermekek 1 év után gyógyultaknak tekinthetők.

HUN 1983;36(06)

Ideggyógyászati Szemle

1980. SZEPTEMBER 01.

Neuralgiás váll amyotrophia (Parsonage-Turner-szindróma)

DR DOMBAY Margit, DR TRIPOLSZKY András

Hét betegnél észleltek Parsonage-Turner-szindrómát. Őszi-tavaszi hónapokban enyhe láz kíséretében, fizikai megerőltetésre a vállöv perifériás idegeiben lézió jött létre és néhány napos heves fájdalom után a vállöv izmai megbénultak. A bénult izmokon nagy atrofia alakult ki. EMG-vel követték a klinikai javulást, mely több esetben csak fél év után indult meg és a gyógyulás 1-3- évet is igénybe vett. Minden esetben benignus volt a lefolyás.

HUN 1980;33(09)

Ideggyógyászati Szemle

1977. JANUÁR 01.

Tapasztalataink intracranialis tályogok kezelésével

DR CSÉCSEI György, DR HULLAY József

92 agytályogos beteg műtéti tapasztalata alapján a mortalitas és a morbiditas csökkentésének lehetőségét az acut szak áthidalásában és az alapbetegség megoldásának elsőrendűségében látják. Ennek érdekében a programozott tályog eltávolítás feltételeinek megteremtését tűzik ki célul, ami a benignus tumorok műtéti eredményeinek elérését jelentheti, s amihez az eddigieknél hatásosabb gyógyszeres oedema-csökkentőkre és antibiotikumokra van szükség.

HUN 1977;30(01)