Ideggyógyászati Szemle - 1977;30(01)

Ideggyógyászati Szemle

1977. JANUÁR 01.

Kémiai-patológiai vizsgálatok akut intermittáló porphyriábali jelentkező idegrendszeri károsodások eseteiben

DR HUSZAK István, DR DURKÓ Irén, DR KARSAY Koppány

Ismeretes a porphyrin anyagcsere jelentősége a cellularis energiatermelés és a cellularis standard biológiai-kémiai állapot fenntartása szempontjából. Ezen anyagcsere út bármilyen szakaszának meghibásodása, vagy az ezen útból felépülő haem-katalizátorok: cytochromok, peroxydasek, catalasek, oxygenasek, vagy a cobalaminok bármelyikének képződészavara vagy hiánya esetén a sejt biológiai állapotában a zavar súlyosságának megfelelően különböző sejtbiológiai zavarok lépnek fel.

Ideggyógyászati Szemle

1977. JANUÁR 01.

Liquor enzimvizsgálatok pneumoencephalográfia során nyert liquorban

DR SZILÁGYI Á. Katalin

Az utóbbi évek során a szérumban már addig is ismert enzimek egész sorát sikerült kimutatni a liquor cerebrospinalisban (1), mindeddig azonban hiábavalónak bizonyultak azok a remények, amelyek a liquor enzimek viselkedésében észlelt változásokat - leggyakrabban emelkedéseket - a gyakorlat számára igyekeznek hasznosítani.

Ideggyógyászati Szemle

1977. JANUÁR 01.

Subcellularis izom-lipid változások kísérletes steroid myopathiában

HEINER Lajos, DOMONKOS Jenő, IFJ. VARGHA Miklós

Eredményeinkből arra következtethetünk, hogy különféle jellegű, neurogén és myogén izomkárosodásokban egyaránt az izomműködésben fontos szerepet játszó intracellularis membránokban észlelhető leghamarabb és legkifejezettebben a vinyl-étereket tartalmazó foszfatidák változása. Ez pedig arra utal, hogy ezeknek az izom működésében fontos szerepe van.

Ideggyógyászati Szemle

1977. JANUÁR 01.

Echo és EEG vizsgálatok értéke az agy vérellátási elégtelenségében

DR KÁRPÁTI Miklós, DR GERÉBY György, DR KÓTA Ildikó

Az extracerebralis eredetű, agyi energetikai zavarban szenvedő, 30 betegnél végzett echo- és EEG-vizsgálatok eredményeit foglalják a szerzők össze. Megállapítják, hogy az átlag 3 mm echóeltérést EEG-elváltozások kísérik. A két vizsgálat eredményei egymással párhuzamosak és a kórkép dinamikáját is jelzik. A két módszer atraumatikus voltának is jelentősége van, mivel e kórképek a haladottabb korban fordulnak elő.

Ideggyógyászati Szemle

1977. JANUÁR 01.

Egyes élethelyzetek stressz-hatásának elemzése

DR TRINGER László, DR VEÉR András

A szerzők hangsúlyozzák, mennyire lényeges szerepet játszik a pszichiátriai vagy pszichosomaticus megbetegedésekben az egyén élettörténete. Az élettörténeti adatok kísérleti, objektív, kvantitatív elemzése még meglehetősen elmaradt területe a psychológiai kutatásnak. Holmes és Rahe, majd Paykel és Prusoff, Uhlenhuth munkáihoz csatlakozva egy részletes élettörténeti kérdőívet mutatnak be. 164 fő vizsgálata nyomán összehasonlítják adataikat egy amerikai mintával. Összehasonlítják a férfiak és nők válaszait, s az eltérésekből következtetéseket vonnak le. Végül az élettörténeti kérdőív alapján faktoranalízist végeznek, melynek alapján 5 jól elkülöníthető faktort írnak le.

Ideggyógyászati Szemle

1977. JANUÁR 01.

Perifocalis oedema kialakulása kobalt-zselatinnal előidézett kísérletes epilepsiában

DR NAGY Zoltán

Ko-zselatin corticalis, somatosensoros areában történő beültetése után kialakuló coagulatiós necrosis a gliomesenchymalis heg, és az epilepsiás működészavar szempontjából szerepet játszó átmeneti zóna oedemájának kialakulását elemeztük EBA és coIIoidalis vas jelzőanyagok intravénás beadásával. Az EBA részben a coagulatiós necrosisban mutatható ki a műtétet követő első 14 napon, részben az átmeneti zónában, a vér-agy gát károsodásával párhuzamosan a sejtkárosodást jelzi. A coIIoidalis vas a gliomesenchymalis heg fokozott permeabilitására hívja fel a figyelmet. A két jelzőanyag az elváltozások két különböző mozzanatára vet fényt. A lokális vér-agy barrier zavar, oedema más tényezők meIIett az epilepsiás működészavar kialakulásában lényeges tényezők.

Ideggyógyászati Szemle

1977. JANUÁR 01.

Tapasztalataink intracranialis tályogok kezelésével

DR CSÉCSEI György, DR HULLAY József

92 agytályogos beteg műtéti tapasztalata alapján a mortalitas és a morbiditas csökkentésének lehetőségét az acut szak áthidalásában és az alapbetegség megoldásának elsőrendűségében látják. Ennek érdekében a programozott tályog eltávolítás feltételeinek megteremtését tűzik ki célul, ami a benignus tumorok műtéti eredményeinek elérését jelentheti, s amihez az eddigieknél hatásosabb gyógyszeres oedema-csökkentőkre és antibiotikumokra van szükség.