Lege Artis Medicinae - 1994;4(05)

Lege Artis Medicinae

1994. MÁJUS 25.

A tuberculosis az immunológus szemével

GERGELY Péter

A tuberculosis a világon talán a legelterjedtebb fertőző betegség; az emberiség legalább egyharmada tekinthető fertőzöttnek. Az utóbbi években a betegség előretörése észlelhető a fejlett országokban. Az emberi szervezet nem tud teljesen hatékony immunválaszt létrehozni a kórokozóval szemben. A Mycobacterium tuberculosis elleni immunitás az alábbiakban foglalható össze. A M. tuberculosis intracelluláris kórokozó, amely a macrophagokban él, kivédve a sejtek anyagcseretermékeinek baktericid hatását. A kórokozó elleni védekezés lokális jellegű, a baktériumok és a szervezet között törékeny egyensúlyi állapot jön létre; a tuberculoticus granulomában a baktériumok általában életben maradnak, bármikor készen az újrafertőzésre; az immunreaktivitás gyengülésekor ez be is következhet. A védekezésben az akti vált macrophagok kiemelt szerepet játszanak. A T-sejtek megfelelő aktivációja és koordinált működése határozza meg a protektív és nem protektív (túlérzékenységi) immunitást. A BCG-védőoltás nem vált ki protektív immunitást, csak az újszülötteket védi a disszeminált tuberculosistól. A protektív immunitás kialakításához új típusú vakcinára vagy vakcinációs eljárásra volna szükség.

Lege Artis Medicinae

1994. MÁJUS 25.

A tuberculosis immunkezelése az immunológiai ismeretek klinikai vonatkozásai

VADÁSZ Imre

A tuberculosis immunkezelésére irányuló törekvések azokon a megismeréseken alapulnak, amelyek a késői hiperszenzivitás és a celluláris immunitás szerepére, jelentőségére vonatkoznak. Az immunkezelés célja a celluláris immunitás erősítése, hogy az immunrendszer képes legyen elpusztítani a kemoterápia után életben maradt baktériumokat. A kemoterápia mellett a környezetből izolált Mycobacterium vaccae megfelelő adagja (10%) kontrollált kettős vak vizsgálatokban szignifikánsan javította a tbc-s betegek gyógyulási eredményeit, és csökkentette a halálozást. Ugyancsak kedvező hatást tapasztaltak polirezisztens, krónikus betegek és HIV-pozitív tbc-s betegek kezelésében. Az immunkezelés mellett a kemoterápia idő tartama jelentősen megrövidíthető.

Lege Artis Medicinae

1994. MÁJUS 25.

Az arteria uterinák véráramlási jellegzetességei a normális terhesség második felében színkódolt és pulzatilis Doppler-ultrahangvizsgálatok

SZABÓ István, PAULIN Ferenc, RINGÓ János Jun, NÉMETH Lajos, CSABAY László, PAPP Zoltán

A színkódolt Doppler-technika lehetőséget kínál az arteria uterinák ábrázolására és a véráramlás jellegzetességeinek pontos vizsgálatára a terhesség egész ideje alatt. A fő uterinalis ágakban meghatározott impedanciaparaméterek a placentáris ágy egészének keringési ellenállását tükrözik, így közvetlen információval szolgálnak az uteroplacentáris perfúzió anyai oldaláról. A szerzők 231 normál, singularis terhességben vizsgálták az arteria uterinák keringési jellegzetességeit a terhesség 19–40. hete között, színkódolt és pulzatilis Doppler-technikát alkalmazva. A Doppler-shiftek elemzése során meghatározták az impedanciaindexeket, a systolés csúcssebességet valamint az átlagsebességet. A terhesség idejének előrehaladtával az impedanciaindexek szignifikáns csökkenése mellett a sebességparaméterek szignifikáns növekedését tapasztalták. Alacsonyabb impedancia- és magasabb sebességértékeket találtak a lepényhez közelebb elhelyezkedő, placentaris oldali fő uterinalis ágban, mint az ellenoldalon. Az arteria uterinák keringésében bekövetkező változások a normális intrauterin fejlődéshez szükséges anyai vérszolgáltatás fokozódásáról tanúskodnak. Az impedanciaindex és sebességparaméterek normál referenciatartományának meghatározása összehasonlítási alapul szolgál a szövődményes terhesség vizsgálatához.

Lege Artis Medicinae

1994. MÁJUS 25.

Levelek

FENYVESI Tamás

A járóbeteg ellátásról a kórházi ambulancia szemszögéből; Az orvos gyógyszer; Újítani vagy újraértékelni;

Lege Artis Medicinae

1994. MÁJUS 25.

A gyulladásos betegségek epidemiológiája Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, 1963-1992

NAGY György, ÚJSZÁSZI László, JUHÁSZ László, MINIK Károly

A szerzők a gyulladásos bélbetegségek epidemiológiai adatainak, a colitis ulcerosa és a Crohn-betegség klinikai sajátságainak 3 évtized alatt történt változásait vizsgálták a 800 000 lakosú Borsod Abaúj-Zemplén megyében. A megye valamennyi kórházából folyamatosan gyűjtötték a gyulladásos bélbetegségben szenvedők adatait. Egységes diagnosztikus kritériumok alkalmazásával, intézetükben végzett endoszkópos konzultatív szaktanácsadás, gyógyszerellátás és gondozás biztosítása révén rendszeresen feldolgozták, összesítették a betegek adatait. Vizsgálták életkori és nemi megoszlásukat, a folyamat anatómiai kiterjedését, kórlefolyását, súlyosságának mértékét, bizonyos urbanizációs és etnikai szempontokat, a familiáris előfordulás és a malignus transzformáció kérdését. Az 1963 és 1992 közötti időszakban a szerzők Borsod-Abaúj-Zemplén megye kórházainak betegei között 913 gyulladásos bélbetegségben szenvedőt regisztráltak. Az első két évtizedben 488 colitis ulcerosa kapcsán az incidenciát 3,1-nek, a harmadikban 3,6/100.000 fő/évnek találták. Az első két évtizedben összesen 69, a harmadikban 78 Crohn-beteget identifikáltak. Az ileocolonalis Crohn betegség incidenciája ily módon 0,43-ról 1,00/ 100.000 fő/évre emelkedett. Három évtized leforgása alatt a colitis ulcerosa klinikai megnyilvánulási formái tekintetében nem találtak szignifikáns változást, míg a Crohn-betegség, főként a vastagbélre lokalizálódó forma – talán a kolonoszkópia terjedésével összefüggésben is - egyértelmű szaporodást mutat. Növekszik a gyulladásos bélbetegek száma a cigánylakosság körében is, de az incidencia még így is csak fele a régióban várható számított értéknek. A gyulladásos bélbetegségek familiáris halmozódását 15 beteg családjában észlelték. 766 colitis ulcerosás betegben 8, 147 Crohn betegben 2 malignus átalakulást találtak.

Lege Artis Medicinae

1994. MÁJUS 25.

Az intrabronchialisan terjedő benignus tumorok kezelésében szerzett tapasztalataink

PÁPAI Zsolt, SZIMA Barna, KISS Katalin, KIS Sándor, STRAUSZ János

A szerzők ritkán előforduló, endobronchialisan növekvő benignus tumorok kezelésében szerzett tapasztalataikat dolgozták fel. A bronchológiai módszerek kombinációjával a felfedezett 27 eset közül 21-ben a technikailag, illetve belgyógyászati okból inoperábilis tumorokat el távolították. Recidívát a vizsgált időszakban nem észleltek. A legtöbbször panaszokat okozó tumorok eltávolítása a betegek klinikai tüneteit jelentősen csökkentette. A feltételeknek megfelelő esetekben a bronchológiai rezekció a választandó terápia.

Lege Artis Medicinae

1994. MÁJUS 25.

Dán verapamil infarktus vizsgálat II

MATOS Lajos

Annak tanulmányozása, hogy az infarctus második hetétől kezdett, és 12–18 hónapon át folytatott verapamil-kezelés csökkenti-e az összhalálozást és a jelentős coronaria események (halál, reinfarctus) gyakoriságát.

Lege Artis Medicinae

1994. MÁJUS 25.

Felnőtt betegek komplex úraélesztése

A European Resuscitation Council 1990-ben azzal a céllal alakult meg, hogy a cardiopulmonalis újraélesztés európai színvonalának emelése, valamint az érdekelt szervezetek és egyének tevékenységének összehangolása révén életeket mentsen. E tekintetben nemcsak Kelet- és Nyugat-Európa belgyógyászait és sebészeit sikerült összefognia, hanem az American Heart Association-nel, valamint Kanada, Ausztrália és Dél- Afrika hasonló tevékenységi körű szervezeteivel is kapcsolatot teremtett.

Lege Artis Medicinae

1994. MÁJUS 25.

Az újraélesztés alapszíntű irányelvei

Az Európai Resuscitatiós Tanács Újraélesztési Elsősegély Munkacsoportját 1991-ben állították fel. Céljai között szerepelt az újraélesztés általánosan elfogadott alapszintű irányelveinek kidolgozása, amelyek segítségével lehetővé válik mind az egészségügyi dolgozók, mind a laikusok Európa-szerte egységes oktatása. Korábban gyakran hangzott el az a panasz - különösen az újraélesztési tanfolyamokon részt vevő laikusok szájából –, hogy a különböző szervezetek különböző módszereket oktatnak. Ez a gond az egyes országokon belül és nemzetközileg is fennáll. A European Resuscitation Council az alábbiakban közzéteszi alapszintű resuscitatiós irányelveit remélve, hogy elég részletesek az esetleges félre értések elkerüléséhez, továbbá azt, hogy az összes tagországban elfogadják és alkalmazni fogják azokat.

Lege Artis Medicinae

1994. MÁJUS 25.

Emlőprotézis beültetése videoendoszkópos módszerrel

SEFFER István

A szerző emlőimplantált betegek CT- és MRI-utánvizsgálatai során felfigyelt arra, hogy az implantációt általában nagy behatolásból végezték. Olyan biztonságos műtéti módszer alkalmazását javasolja, amely kiküszöböli a hagyományos műtét hátrányait, biztonságossá téve az implantációt, ugyanakkor a behatolást is minimalizálja. Egy év alatt 21 esetben végzett esztétikai céllal augmentációt, 3 alkalommal capsularis contracturat oldott meg, és 2 alkalommal musculus latissi musdorsi musculocutan lebeny alá helyezett protézist minimálisan invazív módszerével. A módszer lényege, hogy belső világítást adó, hideg fényű lapocokat használ a feltáráshoz, és a preparált üreget áttekinti videoendoszkóppal is. A legkisebb metszés 30 mm, a legnagyobb 47 mm volt. Szövődmény nem fordult elő. A bemutatott, nyílt műtéti módszer jelentősen csökkenti a szövődményeket és a műtéti behatolás nagyságát, ezért bizonyára felváltja a hagyományos implantációs módszereket.

Lege Artis Medicinae

1994. MÁJUS 25.

A nagy célkitűzés: a poliomyelitis eradikációja 2000-re

LELKES Miklós, VEDRES István

A poliomyelitis (járványos gyermekbénulás) elleni küzdelemben a döntő fordulatot a poliovírusok szövetkultúrán való tenyészthetőségének megoldása alapzota meg 1948-ban, ezt követően pedig a tömegoltásokra alkalmas inaktivált poliovírus-vakcina felfedezése hozta meg 1953-ban (Salk-vakcina). A továbbiakban az élő vakcina felfedezése és széleskörű használata jelentett nagy előrelépést (Sabin-vakcina: az USA-ban 1961-ben engedélyezték, de sok országban már 1960 ban felhasználták tömegoltásokra). A WHO 1974-ben kezdődött Kiterjesztett Immunizációs Programja a poliomyelitist is célbetegségei közé sorolta. Az 1977-ben közölt felmérések világossá tették, hogy a poliomyelitis a fejlődő országokban is nagy népegészségügyi probléma. A poliomyelitis elleni küzdelemnek is új lendületet adott a feketehimlő 1977 re befejeződött és 1980-ban ünnepélyesen deklarált eradikációja. A nagy célkitűzést, a poliomyelitis eradikációjának 2000-re történő végrehajtását 1988-ban fogadta el a WHO közgyűlése. Az eradikáció kulcsát az élő poliovirus-vakcina (Sabin-vakcina) jelen ti, mert ez a helyi immunitást is adó oltóanyag alkalmas a fertőzési lánc megszakítására, és így a vad vírusnak a populációból való kiszorítására. Magyarország - többek között a poliomyelitis elleni védőoltások magas, példamutató teljesítési százalékával - kiveszi részét a poliomyelitis eradikációjára irányuló nemzetközi küzdelemből.

Lege Artis Medicinae

1994. MÁJUS 25.

Járóbeteg-ellátási laborreform '93

BELSŐ László

A járóbeteg-szakellátásban megkezdett reform első négy hónapjának adatai (Az OEP Egészségügyi Finanszírozási Főosztályának adatai alapján) több olyan jelenségre hívták fel a figyelmet, amelyek közre adása hasznosnak látszik. Ez a feldolgozás most a járóbeteg-szakellátáson belül csak a labor szakellátás adataival foglalkozik, kiindulva abból a feltételezésből, hogy a „metrikus medicinát” művelők pontosabb, feldolgozhatóbb információkat szolgáltatnak.

Lege Artis Medicinae

1994. MÁJUS 25.

Merre tovább háziorvosi intézet

NAGY András László

Háziorvosi Intézet a volt Központi Állami Kórház (Kútvölgyi) három földszinti irodahelyiségében 1991 decemberében jött létre. Az alapításáról intézkedő népjóléti miniszteri rendelet a tárca tudományos, kutató, módszertani és továbbképző háttérintézményének szánta. Alapítólevele szerint - a háziorvosi szakellátás keretei között – feladata a lakosság megbetegedési viszonyainak kiértékelése, az adatgyűjtés rendszerének kimunkálása, vizsgálati módszerek értékelése, mód szertani levelek kibocsátása, végrehajtásuk ellenőrzése, az alapellátás területén működő intézmények, illetve szolgálatok működési feltételeinek nyomonkövetése és véleményezése, javaslattétel az indokolt jogszabály-módosításokra, az egészségügyi célú kutató munka elvi és módszertani irányítása, valamint – az oktatásra vonatkozó jogszabályok keretei között – a szakképzés és továbbképzés elvi, módszertani meghatározása.

Lege Artis Medicinae

1994. MÁJUS 25.

A főszerkesztő úrral való vitáimról

AJKAY Zoltán

Valószínűleg ebben az ügyben az a bajom, hogy három dolgot szinte egyformán kedvelek: a lapot, a főszerkesztőt és a vitatkozást, és ezeket néha nehéz összeegyeztetni.

Lege Artis Medicinae

1994. MÁJUS 25.

Hírek

Eldobható kontaktlencsék; Orvosíró kongresszust rendeztek franciaországban; Preventitív és molekuláris onkológia

Lege Artis Medicinae

1994. MÁJUS 25.

Orvosi karok a századfordulón

KAPRONCZAY Károly

A kiegyezés után Eötvös József második minisztersége alapvető változásokat hozott a felsőoktatásban, ezen belül az orvosképzés területén is. Az egyetemmel kapcsolatos reformok előkészítése idején több intézkedés történt az orvosképzés feltételeinek javítására: ilyen volt a kémiai intézet felállítása, a gyakorlati szülészet bevezetése a kötelező tárgyak sorába, valamint a vizsgák nyilvánosságának elrendelése. Ezen intézkedések közül talán a legfontosabbnak a pesti orvosi kar diploma általános érvényessége nevezhető, mely a dualista állam egész területére kiterjedt.

Lege Artis Medicinae

1994. MÁJUS 25.

Holland eutanáziatörvény

PATAKINÉ Matkó Ida

Hollandiában a jövőben – bizonyos keretek között megengedett lesz az eutanázia (eutanázia = aktív eutanázia). Ezzel a döntéssel a holland kormánykoalíció egy csaknem 20 éve vitatott kérdésre igyekszik pontot tenni. A képviselők az eutanázia alkalmazását szigorú feltételekhez kötötték. Mielőtt a törvény hatályba lép, megvitatásra még a szenátus elé került.

Lege Artis Medicinae

1994. MÁJUS 25.

A gyakorlatok sajátosságai a holland és a magyar főiskolai ápolóképzésben

NÁNÉSI Judit

A hazai egészségügyi ellátási rendszer korszerűsítése során lényeges vonásként jelentkezett a korszerű felsőfokú (főiskolai) ápolóképzési hálózat igénye. Az új szemléletű képzés keretében végzett szakembereknek lesz majd az a feladata – erkölcsi és anyagi megbecsülésük megteremtésével párhuzamosan -, hogy jelentős részt vállaljanak az egészségmegőrző, a kórházi és az alapellátási, valamint az utógondozói munkában. Ez a célkitűzés a jelenlegi feltételrendszer mellett merésznek tűnhet, de a következő évtizedben egyre inkább realitássá válhat.

Lege Artis Medicinae

1994. MÁJUS 25.

A gyógyító-ártó napszem

GYŐRY Hedvig

Réges régen, amikor még istenek éltek Egyiptom földjén Ré napisten uralma alatt, annak kedves lánya, a Nap szeme fénye, akit Tefnutnak hívtak, az észak-núbiai Bugem földjére költözött, ahol vadmacska alakját magára öltve vígan élte életét. Hanem atyja igen vágyódott utána, és Thotot, a bölcsesség istenét bízta meg azzal, hogy visszahozza hozzá.