Részletes keresés

Hírvilág

2011. AUGUSZTUS 15.

Irányelv: Aszpirint mindenkinek! Férfiaknak az infarktus, nőknek a stroke ellen

A 45 évesnél idősebb férfiak és az 55 fölötti nők cardiovascularis prevenciójára általánosan megfontolásra javasolja az acetilszalicilsavat az Amerikai Egyesült Államok mérvadó prevenciós munkacsoportja (USPSTF).

HUN

Hírvilág

2011. AUGUSZTUS 15.

Az acetilszalicilsav meghosszabbíthatja az emlőrákos betegek életét

Emlőrákban szenvedő nőkben az acetilszalicilsav csökkentheti a tumor kiújulásának kockázatát, illetve a mortalitást.

HUN

Hírvilág

2011. AUGUSZTUS 15.

Ismert fájdalomcsillapítók csökkenthetik a vakcina hatását?

A University of Missouri kutatói igazolták, hogy a COX-1 enzimeket gátló gyógyszerek befolyásolhatják a vakcinák hatékonyságát.

HUN

Lege Artis Medicinae

2011. FEBRUÁR 20.

A kardiológiai terápia jelenlegi irányai és jövőbeli stratégiái Riga, 2011. január 21-22.

LIPTÁK Judit

A Bayer HealthCare szervezésében 2011. január 21-22-én tartották Rigában az 1. Európai Aspirin Cardio & Rivaroxaban szimpóziumot. A kitűnően szervezett szimpóziumon számos orvos és újságíró vett részt a világ minden tájáról.

HUN 2011;21(02)

Lege Artis Medicinae

2006. DECEMBER 16.

A protonpumpagátlók csökkentik a pepticus fekély kockázatát a nem szteroid gyulladásgátlót szedő idős betegeknél

NEMESÁNSZKY Elemér

A nem szteroid gyulladásgátlókat (NSAID) és az acetilszalicilsavat tartalmazó készítményeket (Aspirin) szedők jelentős százalékában alakul ki pepticus ulcus. A patomechanizmus hátterében a gyógyszerek időskorban kialakuló megváltozott farmakokinetikája, illetve a gastroduodenalis nyálkahártya védekezőképessségének gyengülése áll.

HUN 2006;16(12)

Lege Artis Medicinae

1993. AUGUSZTUS 31.

Aspirin és a thrombocyta glikoprotein IIb/IIIa-receptort bénító antitest antitrombotikus hatása

KISS Róbert Gábor, JEAN-MARIE Stassen, TANIA Roskams, DÉSIRÉ Collen

A szerzők heparin (kontrollcsoport, 100 E/kg iv. bolus és 50 E/kg/óra infúzió), heparin és acetil-szalicilsav (ASA csoport, 10 mg/kg iv. bolus), valamint heparin és thrombocyta glikoprotein Ilb/ Illa-receptor (GPIIb/Illa)-ellenes murin, inkomplett monoklonális antitest (7E3-F/ab'/2 csoport, 0,8 mg/ kg iv. bolus) antitrombotikus hatását hasonlították össze in vivo. MÓDSZER – Kutyákon 3 cm-es carotis artériasza kaszt kifordítva implantáltak a femoralis artéria helyére és az áramlást 35%-ra csökkentették. Az eset szám 31 volt: n = 11 a kontroll; n = 10 az ASA és a 7E3-F(ab')2 csoportban. A thrombocytaaggregatio 63 + 8%-ról 16 + 10%-ra (p < 0,001) csökkent az ASA, és 57 + 5%-ról 0%-ra (p < 0,001) a 7E3 F(ab')2 csoportban. A vérzési idő 1,4 +0,2 percről 2,9 + 0,4 percre nőtt az ASA - (p < 0,05) és 1,4 – 0,2 percről 51 + 12,6 percre a 7E3-F(ab')2 – csoportban (p < 0,001). A kontrollcsoportban 6 esetben tartós elzáródás, 5 esetben ciklikus áramlás redukció, az ASA csoportban 5 esetben tartós elzáródás, 4 esetben ciklikus áramlásredukció jelent meg, 1 esetben az ér nyitva maradt (p = 0,69, összehasonlítva az ASA- és a kontrollcsoport adatait). A 7E3-F(ab')2 csoportban minden esetben fennmaradt az áramlás (p = 0,001 a kontroll- és az ASA-Csoporthoz képest). Szerzők eredményeikből arra következtetnek, hogy a thrombocytaaggregatio által előidézett artériás elzáródás megelőzésére az általuk vizsgált - emberben is hatásos - GPllb/Illa-receptor ellenes monoklonális antitest szignifikánsan alkalmasabb, mint az aspirin.

HUN 1993;3(08)

Lege Artis Medicinae

1993. MÁJUS 26.

Heparin-Aspirin reperfúziós kísérlet

MATOS Lajos

A kezelés hatásosságát először az rt-PA infusio megkezdése után 7–24 órával vizsgálták: ekkor az infarctushoz vezető koszorúér 82%-ban volt átjárható a heparin therapiaban is részesülő betegekben, míg az aszpirin kiegészítő kezelésben részesülőkben ez csak 52%-ban volt igazolható (p<0,0001). Az első vizsgálatkor átjárható erek 80%-ban maradtak nyitva a heparinnal is kezeltekben egy hét múlva, ugyanez az aszpirinnal kezeltek esetében 95%-nak bizonyult (nem szignifikáns). Vérzést a heparin csoportban 18, az aszpirin csoportban 15 betegben észleltek. Ischaemias események az előbbi csoportban nyolc alkalommal, az utóbbiban két esetben voltak észlelhetők - statisztikailag ezek nem különböztek értékelhetően. A halálozási ráta a heparinnal is kezeltek között 1,9%, az aszpirin csoportban 4,0% volt.

HUN 1993;3(05)

Lege Artis Medicinae

1992. DECEMBER 23.

Tranziens ischaemiás attack tüneteivel kezdődő intracerebralis cavernoma esete

FOLYOVICH András, RÓZSA Csilla, KENÉZ József, HORVÁTH Gyula

Szerzők tranziens ischaemias attack tüneteivel kezdődő cavernomatosus angioma (cavernoma) okozta intracerebralis vérzés miatt vizsgált betegük esetét ismertetik. Ennek kapcsán rámutatnak e relatíve ritkán felismert, ugyanakkor általában jóindulatú kórkép diagnózisának nehézségeire, a műtéti megoldás dilemmájára. Rövid irodalmi áttekintést adnak, mely a fenti kételyek tekintetében a nemzetközi vélemények megosztottságát tükrözi. Esetük több aspektusból is alátámasztja azt a régóta hangoztatott igényt, hogy a tranziens ischaemias attack kivizsgálását már az első rosszullétet követően haladéktalanul meg kell kezdeni. Az egyébként indokolt aspirin kezelést csak vérzést kizáró CT-lelet birtokában szabad beállítani.

HUN 1992;2(12)

Lege Artis Medicinae

1992. OKTÓBER 28.

Az infarktus túlélésének harmadik nemzetközi tanulmánya

MATOS Lajos

A 35 napos mortalitásban nem volt szignifikáns különbség az aspirin + heparin és a csak aspirinnel kezelt csoport között. A re-infarctus gyakorisága kissé alacsonyabb lett a kombinált aspirin és heparin kezelés során (2p <0,09). Amikor az aspirin mellett heparint is kaptak a betegek, többször volt szükség transzfúzióra és gyakoribb volt a nem-cerebralis vérzés (2p <0,01) Az ISIS-3 és a GISSI-2 eredményeit egyesítve a kezelési időszakban a halálozás szignifikánsan csökkent (p < 0,01). A streptokinase vagy az APSAC alkalmazása között nem volt értékelhető különbség a halálozásban vagy a re-infarctus gyakoriságában, viszont az APSAC csoportban több volt az allergiás esemény. Eltérés a két csoport között a 6 hónapos túlélésben sem volt. A streptokinase és a tPA kezelés eredményessége sem a 0–35 nap közötti, sem a 6 hónapos túlélésben nem különbözött. A tPA adása során kevesebb volt az allergia, viszont gyakoribb a nem-cerebralis vérzés. A tPA kezelés szignifikánsan többször vezetett agyvérzéshez, mint a streptokinase (2p < 0,01). A hasonló GISSI-2 vizsgálat és az ISIS–3 adatait egyesítve a streptokinase és a tPA között eltérés sem a 0–35 nap közötti halálozásban, sem a 6 hónapos túlélésben nem figyelhető meg.

HUN 1992;2(10)

Lege Artis Medicinae

1992. AUGUSZTUS 26.

Az infarktus túlélésének második nemzetközi vizsgálata

MATOS Lajos

Az aktív készítmények már az első vizsgálati időpontban (5. hét) szignifikánsan csökkentették a vascularis halálozást (streptokinase vs. placebo: 9,2 vs. 12%, aspirin vs. placebo: 9,4 vs. 11,8%, 2p < 0,00001 mindkét esetben, streptokinase és aspirin együtt vs. placebo: 8,0 vs. 13,2%). A streptokinase és az aspirin együttes adása szignifikánsan hatásosabbnak bizonyult, mint külön-külön (2p < 0,0001). Az aktív kezelés akkor is jótékony hatásúnak tűnt, ha a fájdalom megjelenése után aránylag későn kezdték. A streptokinase csoportban a transfusio gyakorisága 0,5%, a placebo csoportban 0,2%) és több volt az agyi vérzés (streptokinase: 0,1% míg a placebo csoportban ez egyetlen esetben sem fordult elő). Aspirin önmagában szignifikánsan csökkentette a halálhoz vezető re-infarctus gyakoriságát (aspirin: 1%, placebo: 2%), a nem-halálos agyvérzését (0,3% vs. 0,6%) és nem vezetett több, transfusiot igénylő vérzéshez.

HUN 1992;2(08)