Lege Artis Medicinae

Aspirin és a thrombocyta glikoprotein IIb/IIIa-receptort bénító antitest antitrombotikus hatása

KISS Róbert Gábor1, JEAN-MARIE Stassen1, TANIA Roskams1, DÉSIRÉ Collen1

1993. AUGUSZTUS 31.

Lege Artis Medicinae - 1993;3(08)

Eredeti közlemények

A szerzők heparin (kontrollcsoport, 100 E/kg iv. bolus és 50 E/kg/óra infúzió), heparin és acetil-szalicilsav (ASA csoport, 10 mg/kg iv. bolus), valamint heparin és thrombocyta glikoprotein Ilb/ Illa-receptor (GPIIb/Illa)-ellenes murin, inkomplett monoklonális antitest (7E3-F/ab'/2 csoport, 0,8 mg/ kg iv. bolus) antitrombotikus hatását hasonlították össze in vivo. MÓDSZER – Kutyákon 3 cm-es carotis artériasza kaszt kifordítva implantáltak a femoralis artéria helyére és az áramlást 35%-ra csökkentették. Az eset szám 31 volt: n = 11 a kontroll; n = 10 az ASA és a 7E3-F(ab')2 csoportban. A thrombocytaaggregatio 63 + 8%-ról 16 + 10%-ra (p < 0,001) csökkent az ASA, és 57 + 5%-ról 0%-ra (p < 0,001) a 7E3 F(ab')2 csoportban. A vérzési idő 1,4 +0,2 percről 2,9 + 0,4 percre nőtt az ASA - (p < 0,05) és 1,4 – 0,2 percről 51 + 12,6 percre a 7E3-F(ab')2 – csoportban (p < 0,001). A kontrollcsoportban 6 esetben tartós elzáródás, 5 esetben ciklikus áramlás redukció, az ASA csoportban 5 esetben tartós elzáródás, 4 esetben ciklikus áramlásredukció jelent meg, 1 esetben az ér nyitva maradt (p = 0,69, összehasonlítva az ASA- és a kontrollcsoport adatait). A 7E3-F(ab')2 csoportban minden esetben fennmaradt az áramlás (p = 0,001 a kontroll- és az ASA-Csoporthoz képest). Szerzők eredményeikből arra következtetnek, hogy a thrombocytaaggregatio által előidézett artériás elzáródás megelőzésére az általuk vizsgált - emberben is hatásos - GPllb/Illa-receptor ellenes monoklonális antitest szignifikánsan alkalmasabb, mint az aspirin.

AFFILIÁCIÓK

  1. Leuveni Katolikus Egyetem Molekuláris és Vaszkuláris Biológiai Kutatási Központ, Kísérletes Kardiológiai Laboratórium és Hisztopatológiai Intézet Leuven, Belgium

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A kiadvány további cikkei

Lege Artis Medicinae

Eutanázia mozgalmak európában

HEGEDŰS Katalin

A modern orvostudomány fejlődése hozta magával, hogy a haldoklók többsége ma kórházban hal meg. Az orvostudomány meghosszabbította az emberek életkorát, jóval tovább élünk. A végső betegség ideje is tovább nyúlik és ezt a haldoklási folyamatot sokszor még mesterségesen meg is hosszabbítják. A haldoklók kénytelenek számos fájdalmas, haszontalan beavatkozást elviselni életük végén, sokszor csak azért, mert nem tájékoztatják őket állapotukról, nem tudnak dönteni saját sorsukról. Különböző berendezésekkel évekig, évtizedekig „életben tart hatók” tudatukat vesztett emberi roncsok. A mesterséges életbentartás, az ún. „dühödt gyógyítani akarás” alternatívájaként bontakoztak ki a világban az elmúlt évtizedek során az eutanázia-mozgalmak.

Lege Artis Medicinae

A kórházvezetés lehetséges útjai

KRASZNAI Éva

Liberális Orvosklubban a közelmúltban a magyarországi kórházvezetés lehetséges útjait vitatták meg. A témaválasztást indokolta, hogy a felülről elrendelt hármas kollegiális vezetés sokhelyütt komoly kívánnivalókat hagy maga után. Elodázhatatlan ezen a téren valamiféle változás. Vitaindító előadásában Andréka Bertalan, a Népjóléti Minisztérium helyettes államtitkára elmondta, hogy a külföldi gyakorlattól eltérően a magyar egészségügy orvos-irányítású. Azon néhány ország egyike vagyunk, ahol nem különleges dolog, ha a miniszter orvos; sőt, megsértődne a szakma, ha ez nem így lenne. Három esztendeje a népjóléti tárca az egyszemélyes kórház igazgatás helyett teameket állított a kórházak élére, azaz egy gazdasági- és egy nővér-igazgatóval bővült az intézményi irányítás. Van ahol bevált, másutt viszont feszültségeket kelt ez a vezetési forma. Egy biztos: ismét előtérbe került az egyszemélyi kórházvezetés gondolata.

Lege Artis Medicinae

Az apolipoprotein E genetikai polimorfizmus klinikai jelentősége, és kapcsolata az atherogenesissel

CSÁSZÁR Albert

Az atherosclerosis patogenezisében központi szerepet játszó lipoproteinek metabolizmusát az apolipoproteinek, a lipoprotein-receptorok és a lipid-transzferáz enzimek szabályozzák. Genetikai polimorfizmusuk összefüggést mutat a zsíranyagcserezavarok kialakulásával. A monogenetikus dyslipoproteinaemiák esetében a ritka formák (familiáris hypercholesterinaemia, familiaris defektiv apo B) mel lett az apolipoprotein E polimorfizmusa a legjelentősebb. Az egyes apo E fenotípusok befolyásolják az átlagos szérumkoleszterin-koncentrációt (E4 emeli, E2 csökkenti). A magyar adatok szerint az allélok előfordulása (2 0,06, E3 0,80, E4 0,12) és kapcsolatuk a plazmakoleszterin szinttel nem tér el lényegesen az egyéb populációkban talált értékektől. Az apo E fenotípusok szoros összefüggést mutatnak 1. a III. típusú hyperlipoprotein aemiával (E2/2 forma); 2. familiaris hypercho lesterinaemiában a dyslipoproteinaemia kialakulásával (E2 forma); 3. a korai ischaemiás szívbetegség fennállásával (E4 forma); 4. egyes populációkban a hypercholesterinaemiával (E4); 5. diabetes mellitusban (IDDM) – a magyar adatok szerint – az 22 allél fordul elő gyakrabban; 6. az intestinalis koleszterin abszorpció – egyes populációknál – az E4 formában fokozott, míg E2 formában csökkent mértékű, így a hypercholesterinaemia kezelésénél a koleszterinszegény diéta az E4 típusban a leghatásosabb. A felsorolt esetekben az egyéni és a családi rizikó, valamint a terápia megítéléséhez lényeges az apo E fenotípus vagy genotípus ismerete.

Lege Artis Medicinae

Transvaginalis színes Doppler-vizsgálat koraterhességben

SZABÓ István, CSABAY László, NÉMET János, PAPP Zoltán

A szerzők színes Doppler-vizsgálatokra is alkalmas ultrahangkészülék hüvelyi transzducerével normál és kóros koraterhességekben végeztek sorozatvizsgálatokat a női reproduktív szervekben és a fejlődő embrióban kialakuló keringési változások tanulmányozása céljából. Közleményüket a transvaginalis color Doppler (TVCD) koraterhességi alkalmazását bemutató és a főbb keringési jellegzetességeket összefoglaló előtanulmánynak szánják részletes első trimeszterbeli keringésvizsgálati programjukhoz. A beágyazódással párhuzamosan meginduló trophoblastindukció eredményeként az anyai uterinalis ágrendszer TVCD segítségével megjeleníthető és a különböző érszakaszokban jellemző pulzushullám azonosítható. Az embrionális artériákban a terhesség 12–14. hetéig diastoléban áramlás nem mutatható ki. A szívfrekvencia jellegzetesen változik a terhesség 5–14. hete között. A kóros koraterhességeket kísérő keringési változások tanulmányozása segítséget jelent a pontos klinikai diagnózis felállításában és a megfelelő kezelés kiválasztásában. A transvaginalis vizsgálati mód és a színes Doppler-technika együttes alkalmazása lehetőséget biztosít a női reproduktív szervekben kialakuló keringési változások részletes tanulmányozására, és több információt kínál a koraterhességben zajló élettani folyamatokról vagy kórállapotokról, mint bármely, jelenleg használt nem invazív vizsgáló rendszer.

Lege Artis Medicinae

Levelezés

GÁBOR Zsuzsa

Lapjuk májusi számában láttak napvilágot Matos Lajos doktornak, a „szűrési fájdalmakat” felpanaszoló töprengései. Félő, hogy egy szupplementumot is meg lehetne tölteni az aggodalmainak indoklására felhozott érveknek nem is annyira cáfolatával, inkább a kiegészítésükkel. Érdemes azonban reflektálni legalább a felsorolás szintjén, mert a fontos szempontokról (és tényekről is) megfeledkező gondolatmenet igencsak lesújtó végkövetkeztetésbe torkollott.

Lapszám összes cikke

Kapcsolódó anyagok

Lege Artis Medicinae

A kábítószerek hatása a cardiovascularis rendszerre

VÁLYI Péter

A kábítószer-fogyasztás az egész világon, így hazánkban is jelentős probléma. E szerek pszichés hatása mind a kábítószer-élvezők, mind az egészségügyi személyzet által jól ismert. Sokkal kevésbé ismertek a drogok - elsősorban a fiataloknál fellépő, nemritkán súlyos kórkép (myocardialis infarctus, extrém mértékű vérnyomásemelkedés, intracerebralis vérzés, hirtelen halál stb.) formájában jelentkező - cardiovascularis hatásai. A kábítószer-fogyasztás cardiovascularis szövődményeinek ellátása különbözhet a hasonló betegségben szenvedő, de kábítószert nem fogyasztókétól; az utóbbi esetekben jól bevált gyógyszerek - például β-receptor-blokkolók - ellenjavalltak lehetnek. Irodalmi összefoglalómban áttekintem a leggyakrabban használt kábítószerek - kokain, amfetaminok, heroin, LSD, marihuána, inhalatív szerek - hatását a cardiovascularis rendszerre. Nem foglalkozom a szedatohipnotikumok, az alkohol mint legelterjedtebb kábítószer, valamint a két másik gyakori élvezeti szer, a nikotin és a koffein cardiovascularis hatásával, mert ezek általánosan ismertek.

Lege Artis Medicinae

Antithromboticus gyógyszeres kezelés akut coronariaszindrómában

KISS Róbert Gábor

Az akut coronariaszindróma ellátása igen kiterjedten átalakult az elmúlt két-három évtizedben. Az orvoslás haladása egy nagyságrenddel kedvezőbb kórházi halálozást eredményezett, legalábbis ST-elevációs akut coronariaszindrómában. Jelenleg az orvosi gondolkodás homlokterében az akut coronariaszindróma ellátásában az invazív percutan revascularisatiók állnak. Ennek az eszközös beavatkozásnak a sikerét javarészt az erőteljes adjuváns, antithromboticus kezelés fejlődésének köszönhetjük. Hazánkban is alapvetően átalakult az akut coronariaszindrómában szenvedő betegek ellátása, átstrukturálva az ellátás szerkezetét. Ez egyben az ajánlások betartásához való tökéletesebb ragaszkodást is eredményezte.

Lege Artis Medicinae

Myocardialis infarctust követő szívelégtelenség

TOMCSÁNYI János

Az akut myocardialis infarctus ellátása az elmúlt évtizedben jelentős fejlődésen ment keresztül. Ennek köszönhetően egyre több a túlélők száma, akiknél azonban nagy arányban alakul ki szívelégtelenség. Ez a szövődmény a mortalitás jelentős növekedésével jár, amit elsősorban a bal kamrának már az infarktus korai stádiumában megkezdődő remodellációja okoz. Az áttekintő közlemény célja, hogy a remodelláció patomechanizmusát és ezzel összefüggésben a terápiás lehetőségeket bemutassa. A jelenleg érvényben lévő ajánlások alapján a posztinfarktusos szívelégtelenségben szenvedő betegek esetében angiotenzinkonvertáz-gátló és - külön vagy egyidejűleg - angiotenzinreceptor-blokkoló, béta-receptor-blokkoló, valamint aldoszteronantagonista kezelés javasolt.

LAM KID

Kalciumpótlás és a szív- és érrendszeri megbetegedések előfordulása - Valós félelem vagy csomót a kákán?

SPEER Gábor

Néhány adat arra utal, hogy a postmenopausalis osteoporosis bázisterápiájaként alkalmazott kalciumpótlás fokozza az atherosclerosis talaján kialakult érrendszeri megbetegedéseket. A coronariaerek kalcifikációja markere az atherosclerosis jelenlétének, és egyértelmű rizikófaktora a cardiovascularis megbetegedéseknek. Fontos tudni azonban, hogy ez a vascularis kalcifikáció aktív mechanizmus eredménye, ugyanazok a gének és fehérjéik vesznek részt benne, amelyeknek szerepe már jól ismert a csontanyagcserében. Ebben az összefoglaló munkában bemutatom azokat a meglepő adatokat, amelyek a kalciumszupplementáció előnytelen cardiovascularis hatásait tételezik fel, és szembeállítom a korábbi, ezt egyértelműen cáfoló, számos klinikai vizsgálat eredményeivel. Ez utóbbiak kétséget kizáróan igazolják, hogy a kalciumpótlás önmagában vagy D-vitamin-kezeléssel kiegészítve nem fokozza a vascularis megbetegedések, így a myocardialis infarctus kockázatát.

Lege Artis Medicinae

Kamrai ritmuszavarok balkamrafunkció és kamrai utópotenciál összefüggése és követése myocardialis infarctus után

LÁSZLÓ Zoltán, KEMPLER Pál, JÁNOSKUTI Lívia, KELTAI Katalin, FENYVESI Tamás

A postinfarctusos ritmuszavarok és a bal kamrai funkcióromlás prognosztikus jelentősége ismert. Munkánkban a kamrai utópotenciál prediktív szerepét vizsgáltuk e két tényező vonatkozásában. Harminckilenc betegben vizsgáltuk akut myocardialis infarctus után átlagosan 16,3 + 17,7 nappal, majd 16,3 + 8,9 hónappal a kamrai utópotenciál, balkamrafunkció és a kamrai ritmuszavarok összefüggését. Az utópotenciált a nagy frekvenciájú, alacsony amplitúdójú utópotenciál-tartam (HFLA), az effektív feszültség (RMS) és a szűrt QRS-tartam (QRS) alapján határoztuk meg. A ritmuszavar-analízis Holter-monitorozással, illetve online aritmia monitorral történt. A balkamrafunkciót (BKF) a 2D-echokardiográfia paramétereiből számolt ejekciós frakció (EF) alapján ítéltük meg. A betegeket először balkamrafunkciójuk alapján két csoportba soroltuk: 1. csoport - jó BKF: EF > 40%; illetve 2. csoport – rossz BKF: EF < 40%. Ekkor nem volt szignifikáns különbség (NS) sem a betegek kora (63 versus 58 év, NS), sem utópotenciál-paramétereik között (HFLA: 34 versus 34 ms, NS; RMS: 43 versus 38 uV, NS; QRS: 109 versus 114 ms, NS). A betegeket az észlelt kamrai ritmuszavarok jelenléte alapján ugyancsak két csoportba osztottuk. A. csoport - volt kamrai ritmuszavar; illetve B. csoport – nem volt kamrai ritmuszavar. Nem találtunk szignifikáns különbséget a betegek kora (65 versus 60 év, NS) és balkamra funkciója (EF: 44 versus 50%, NS) között, viszont a mért három utópotenciál-paraméter mindegyike szignifikánsan különbözött (HFLA: 43 versus 31 ms, p<0,01; RMS: 24 versus 47 uV, p<0,05; QRS: 121 versus 106 ms, p<0,01). Fentiek alapján az utópotenciál kialakulása és a kamrai ritmuszavarok előfordulása összefüggést mutat, így alkalmas lehet ezen ritmuszavarok prognosztizálására. Az utópontenciál megjelenése független a bal kamra funkciójától.