Részletes keresés

Klinikai Onkológia

2014. FEBRUÁR 20.

Az epithelialis petefészekrákok gyógyszeres kezelése az első vonalban

RÉVÉSZ János, SZÁNTHÓ András

A magyarországi onkológiai ellátás és gyógyszer-fi nanszírozás újrastrukturálódása a klinikai onkológusok intenzívebb részvételét vonta maga után a petefészekrákos betegek gyógyszeres terápiájában. A cikk célja nem csupán terápiás ajánlás megfogalmazása, hanem a terápia fejlődési ívének áttekintése, a mérlegelési szempontok, terápiás alternatívák bemutatása. Míg a méhnyakrák esetében a primer és szekunder prevenció eszközei magukban hordozzák az eradikáció lehetőségét, addig a petefészekrákok területén a műtéti technika és a gyógyszeres kezelések fejlődése eredményezheti a halálozás csökkenését. A szolid tumorok között sehol olyan részletesen nem vizsgálták a műtéti ellátás és a gyógyszeres terápia hatékonyságának összefüggését, mint ebben a témakörben, éppen ezért fontos kiemelnünk: csak a két terápiás entitás megfelelően összehangolt alkalmazása vezethet el a kívánt terápiás eredményhez. A gyógyszeres terápiában a 90-es évek végére kristályosodott ki: a standard kezelés a paclitaxel-carboplatin kombináció. Az alternatív citosztatikus kezelések - intraperitonealis kezelés, tripletek - nem hoztak átütő sikert. A dózisintenzív kezelés jó tolerálhatóság mellett javította a túlélési paramétereket, azonban a vizsgálati adatok további megerősítést igényelnek. Az előrehaladott és metasztatikus betegségben szenvedők számára válogatott esetekben mérlegelendő a neoadjuváns kezelés. Napjainkban markáns előrelépést az angiogenesisgátlás terápiás alkalmazása hozhat. A bevacizumab az első a célzott terápiák sorában, melyek mögött már újabb, angiogenezist befolyásoló hatóanyagok és prediktív biomarkerrel rendelkező terápiás eszközök állnak klinikai kutatási stádiumban.

HUN 2014;1(01)

Egészségpolitika

2013. DECEMBER 31.

Komputertomográfia érzékeny betegeknek

A Somatom Force – ez a Siemens új számítógép tomográfjának elnevezése - első nyilvános bemutatója ez év novemberében volt Németországban, az University Medical Centre Mannheimben. Az első néhány hét klinikai használat a mannheimi Radiológiai és Nukleáris Medicina Klinikán bebizonyította, hogy a harmadik generációs Dual Source komputertomográfia (CT szkennerek mindegyike két sugárzási csövel és két érzékelővel van ellátva) minden korábbinál jóval gyorsabb és pontosabb diagnózist tett lehetővé, csökkentett sugár dózissal. Ez a high-end CT személyre szabott diagnózis lehetőségét kínálja fel különösen érzékeny betegek számára, mint amilyenek például például a nagyon fiatal betegek, vagy a veseelégtelenségben szenvedők, a súlyos betegek, és az elhízott személyek. "Ez az új CT szkenner szinte minden beteg minden radiológiai helyzete problémájának megoldásához hozzásegít, a lakosság nagyon bonyolult kor és a betegség szerkezete mellett ", mondja Stefan Schönberg intézetigazgató professzor.

HUN

Hírvilág

2011. AUGUSZTUS 15.

Bioaktív peptidek serkentik a sebgyógyulást

Bioaktív peptideket állítottak elő a Tufts Innovációs Központ tudósai, amelyek az új vérerek és ámszövetek növekedésének serkentésével segítik a sebgyógyulást.

HUN

Klinikum

2011. AUGUSZTUS 15.

A dohányzás növeli az emlőrák miatti halálozást.

Nincs kétség: a dohányzás növeli az emlőrák miatti halálozást.

HUN

Hírvilág

2011. AUGUSZTUS 15.

A gének védik a Down-szindrómásokat a ráktól?

Bostoni kutatók egy, a Nature májusi számában megjelent cikke szerint egy génpár magyarázza, hogy a Down-szindrómás betegek körében csak kivételesen fordul elő számos ráktípus.

HUN

Lege Artis Medicinae

2009. SZEPTEMBER 21.

Bevacizumabbal szerzett tapasztalat nem kissejtes tüdőrákban

TAMÁSI Lilla, AGÓCS László, MAGYAR Pál

A bevacizumab (Avastin) a vascularis endothelialis növekedési faktor ellen ható rekombináns, monoklonális antitest. Jelenleg az egyetlen angiogenezisgátló gyógyszer, amely hazánkban támogatottan elérhető a tüdő adenocarcinomájában. III/B-IV stádiumú, nem laphámsejtes, nem kissejtes tüdőrákban szenvedő betegek első vonalban adott platinatartalmú kemoterápiás kezelése mellé adható.

HUN 2009;19(08-09)

Lege Artis Medicinae

2008. OKTÓBER 19.

Az angiogén utak gátlása bevacizumabbal az emlőrák kezelésében

TÓTH Judit, GONDA Andrea, SZÁNTÓ János

Az új erek képződése - angiogenezis - a tumoros progresszió és a metasztázisképződés fontos tényezője. A vascularis növekedési faktor (VEGF) több ponton is szerepet játszik a daganatos folyamatokban, így optimális célpontnak tűnik az emlődaganat kezelésében is. A VEGF plazmaszintje a betegség korai stádiumaiban magasabb, ezért az anti-VEGF hatású szerek alkalmazása a metasztatikus emlődaganat (MBC) első vonalbeli kemoterápiájában ajánlott.

HUN 2008;18(10)

Magyar Immunológia

2008. JANUÁR 22.

Az endothelsejtek, a leukocytamigráció, a kemokinek és az angiogenezis jelentősége a gyulladásos reumatológiai kórképekben

BESENYEI Tímea, PÁKOZDI Angéla, VÉGVÁRI Anikó, SZABÓ Zoltán, SZEKANECZ Zoltán

Az endothelsejtek, a leukocyta-endothel kölcsönhatások és az angiogenezis kiemelt jelentőségű folyamatok a gyulladás kialakulásában, ezáltal az arthritisek és autoimmun kórképek patogenezisében. Ez a terület a kutatás és fejlesztés szempontjából igen forrongó, ezért időről időre át kell tekinteni a legújabb molekuláris mechanizmusokat és az ezeken alapuló új terápiás próbálkozásokat.

HUN 2008;7(01-02)

Lege Artis Medicinae

2006. JANUÁR 21.

A tüdőrák felismerésének, diagnosztikájának és kezelésének korszerű elvei

OSTOROS Gyula, KOVÁCS GÁBOR, BÖSZÖRMÉNYI Nagy György, STRAUSZ János

A tüdőrák felfedezésére, diagnosztikájára és kezelésére vonatkozó szakmai irányelvek megújítása tartalmazza azokat az új lehetőségeket, amelyek a betegek számára jobb esélyt teremtenek. Fontos, hogy minél szélesebb szakmai körben ismerjék ezeket.

HUN 2006;16(01)

Lege Artis Medicinae

2000. SZEPTEMBER 01.

Egy újonnan felfedezett molekulacsalád; A kemokinek

KŐHIDAI László, DÉRFALVY Beáta

A kemokinek családjába tartozó molekula csoportok kutatása az utóbbi évtized orvos biológiai vizsgálatainak számos területén hozott új eredményeket. Megismerésük és egymásra hatásuk bonyolult hálózatának vizsgálata sok esetben játszott szerepet eddig nehezen modellezhető kórtani, immunológiai folyamatok értelmezésében. Segítségükkel a patogének elleni védelem egészéről, a gyulladás egyes részfolyamatairól vagy az angiogenezis mechanizmusáról is merőben új kép rajzolódik ki. Napról napra nő azoknak a humán klinikai adatoknak a száma, amelyek jelzik, hogy e molekulák nem csupán az elméleti és kísérletes biológia által feltett kérdések megválaszolásában segítenek majd az elkövetkező időben, hanem a diagnosztikában és a terápiában is.

HUN 2000;10(09)