Az eLitMed.hu orvostudományi portál a böngészés tökéletesítése érdekében cookie-kat használ.
Ha bővebb információkat szeretne kapni a cookie-k használatáról és arról, hogyan módosíthatja a beállításokat, kattintson ide: Tájékoztató az eLitMed.hu Cookie-használatáról.
Részletes keresés
Kérjük, állítsa be a paramétereket!
Találatok száma: 97
Ideggyógyászati Szemle
1991. JÚNIUS 01.
Kisagyi arteriovénás angioma és arteria vertebralis aneurysma együttes előfordulása
A szerzők 63 éves nő esetét ismertetik, akinél az ismétlődő lágyagyhártya alatti vérzés hátterében kisagyi angiomát és egyik tápláló arteriája eredésénél, az a. vertebralison aneurysma-szerű tágulatot mutattak ki. Ennek kapcsán taglalják az értorzképződménnyel társult aneurysmakeletkezés lehetséges módozatait, valamint a gyógykezelés néhány speciális kérdését.
Ideggyógyászati Szemle
1990. DECEMBER 01.
Az agyi érbetegségek korszerű szemlélete
Sántha Kálmán professzorra való emlékezés és tisztelgés után az agyi érbetegségek epidemiológiáját közelíti meg a szerző a közel 100 OOO lakosú terület kórházi agyi érbeteg morbiditásának és mortalitásának az ismertetésével, 1986. és 1987. évekből. Ez a felmérés évi 404 heveny agyi ictusos beteg felvételét állapítja meg 100 OOO lakosra, azzal a megjegyzéssel, hogy nálunk növekvőben van az agyi érbetegek száma. Részletezi az agyi érbetegek korszerű kivizsgálásának menetét, de kihangsúlyozza a lelkiismeretes klinikai vizsgálat fontosságát is. Az utóbbi tíz évben végzett kutatásokról számol be, amelyek valamiképpen kapcsolódnak az agyi érbetegségek pathológiájához. Ilyenek az intracranialis artériás dissectiók, az artériás atheromás plaque-ok bevérzései és az agyvérzések szövettanának az MR- és CT-módszerrel végzett összehasanliltó vizsgálatai. Lényeges, megállapítás, hogy a vasa vasorumok nem tűnnek el a basalis nagy artériák falából és forrásai lehetnek a dissectiós vérzéseknek. Az aneurysmás érfalelváltozások arra utalnak, hogy az aneurysmás betegek nagy részénél kiterjedt kóros érfalelváltozások vannak. Az angiomáknál gyakori epilepsziás rohamokat nemcsak a shunt-ös funkcionális keringési zavar, hanem súlyos, szövettani elváltozások is magyarázzák. A hazánkban alig vizsigált vascularis myelopathiák különböző formáinak rövid összefoglalása után, nagyszámú agy vizsgálata során a corpus amylaceumok gyakori és kóros megjelenése az agyi gátrendszerek zavarán és az astrocyták degenerációs elváltozásán kívül biokémiai tényezőkkel is magyarázható. Végül az ischaemiás „penumbra" különböző formáival, eloszlásávail foglalkozik és az ischaemiás ödémával való kapcsolatát hangsúlyozza ki, ami a klinikai gyakorlatban a terápia szempontjából igen lényeges.
Ideggyógyászati Szemle
1986. DECEMBER 01.
Agyi aneurysma műtétek utáni ,,késői" ischemiás tünetegyüttesről*
A szerzők ismertetik az intracranialis aneurysma rupturából származó subarachnoidalis vérzés műtéti megoldása után jelentkező „késői" ischemiás idegrendszeri tünetegyüttest. Bemutatják saját 3-éves klinikai anyagukban előforduló eseteiket. Az irodalmi adatokkal egybevetve elemzik ezen állapot kialakulását elősegítő tényezőket és leírják az ilyen esetben alkalmazható diagnosztikus és therapiás eljárásaikat. Ismertetik az Idegsebészek Világszövetsége (WFNS) által 1985-ben elfogadott új - a Glasgow Coma Scalán alapuló - aneurysmás beteg állapot-beosztást és kimeneteli osztályozást. A továbbiakban egységes, előre megtervezett vizsgálat-sorozatot kívánnak alkalmazni, amelynek célja a veszélyeztetett betegek folyamatos észlelésével a klinikai tünetek jelentkezése előtt megkezdett preventív kezelés.
Ideggyógyászati Szemle
1986. AUGUSZTUS 01.
Az aneurysmás betegek intracranialis artériáinak rácsrostszerkezete
A szerzők 82 aneurysmás beteg intracranialis ereinek szövettani vizsgálatával szerzett tapasztalataikról számolnak be. Az irodalomból jól ismert eltéréseken kívül a legfőbb pathológiai jellegzetesség a muscularis réteg részleges rácsrosthiánya, amely valamennyi beteg minden vizsgált erére jellemző. E megfigyelésből adódik a következtetés, hogy a veleszületett rácsrostelégtelenség az érfal gyengeségét jelenti, ami aneurysma képződésre hajlamosít.
Ideggyógyászati Szemle
1986. MÁJUS 01.
Agyi aneurysmák műtéti eredményei
A szerzők az Országos Idegsebészeti Intézet 8 éves (1977—1984) agyi aneurysma miatt operált betegeinek anyagát értékelik számítógépes feldolgozás alapján. A 894 műtét összmortalitása 15%. Vizsgálták a betegek korának, nemének, műtét előtti állapotának, az aneurysma lokalizációjának, a vérzés és műtét közt eltelt időnek és a műtéti komplikációknak, valamint az angiográfián észlelhető spasmusnak a szerepét az eredmények alakulásában és értékelték a meghalt betegek sectiós leletét. Külön figyelmet fordítottak a késői ischaémiás szövődmények értékelésére. A műtéti eredmények szempontjából legfontosabb tényezőnek a beteg műtét előtti állapota és a műtét megfelelő időzítése látszik.
Ideggyógyászati Szemle
1985. SZEPTEMBER 01.
Agyalapi aneurysma és arteria trigemina primitiva együttes előfordulása
A szerzők arteria communicans anterior aneurysmához társuló arteria trigemina primitiva esetüket ismertetik. Áttekintik az irodalmat, s szólnak a PrTA klinikai jelentőségéről.
Ideggyógyászati Szemle
1985. AUGUSZTUS 01.
Traumás aneurysma az arteria cerebri media corticalis ágán
A lamina vitrea vonalas törésével járó fedett koponyasérülés után két hónappal megállapított, az a. cerebri media kérgi ágán kialakult traumás aneurysmás nőbeteg kórlefolyását ismerteti. Felhívja a figyelmet az angiográfia elvégzésének fontosságára olyan esetekben, amikor a traumát követő állapotromlás okát a CT-vizsgálat nem mutatja ki. Az aneurysma szövettani feldolgozásával adatokat szolgáltat a traumás intracranialis aneurysmák morphologiai jellegzetességeinek felismeréséhez.
Ideggyógyászati Szemle
1985. MÁRCIUS 01.
Az intracranialis saccularis aneurysmák kezelése
Ebben a közleményben beszámolunk a Párizsi Pitié Kórház Idegsebészeti Klinikáján, az agyi saccularis aneurysma sebészetében szerzett tapasztalatokról, az alkalmazott diagnosztikus és terápiás módszerről, különösképpen a műtét időpontjának programozásáról. 1970-től 1983-ig 545 operált saccularis aneurysmás beteg kórtörténetét vizsgáltuk át. Ezen alapulnak a beszámoló következtetései, megállapításai.
Ideggyógyászati Szemle
1984. DECEMBER 01.
Együttesen elöforduló agyi aneurysma és arteriovenosus angioma műtéti megoldása
A szerzők jobb oldali frontális arteriovenosus angioma és az arteria communicans anterioron levő sacculáris aneurysma együttes előfordulásáról és sikeres gyógykezeléséről számoltak be. Tárgyalják a kórismézés és a gyógykezelés kérdéseit.
Ideggyógyászati Szemle
1984. AUGUSZTUS 01.
Az aneurysma rupturából eredő subarachnoidalis vérzések kapcsán jelentkező görcsrohamok
A klinikánkon vizsgált 217 aneurysma repedésből származó subaracbnoidalis vérzésben szenvedők közül görcsroham 18%-ban fordult elő. Korai roham 14,8%-ban, késői 5,6%-ban volt. A késői roham majdnem mindig újabb subarnchnoidalis vérzés jele. Tapasztalataink szerint a görcsroham nem rontja lényegesen a betegség prognózisát és nem segít a megrepedt aneurysma helyének localisálásában. A vérzés kezdetekor vagy az első órákban fellépő görcsrohamok csak tüneti convulsioknak, s nem valódi epilepsziának tekinthetők, hiszen a „postoperativ epilepszia" kialakulása nem függ a műtét előtti görcsrohamok előfordulásától.
1.
2.
3.
Ideggyógyászati Szemle Proceedings
Egészségügyi szakmai irányelv az akut ischaemiás stroke diagnosztikájáról és kezeléséről
AUG 31.
4.
5.
1.
2.
Klinikai Onkológia
Hasnyálmirigyrák: az ESMO klinikai gyakorlati irányelve a diagnózishoz, kezeléshez, követéshez*
AUG 29.
3.
Klinikai Onkológia
Gyógyszerbiztonsági szemelvények – a múlt tanulságai és a jövő lehetőségei
AUG 29.
4.
5.