Részletes keresés

Ideggyógyászati Szemle

1980. SZEPTEMBER 01.

A pislogási reflex értéke comatosus betegek prognosisában

DR CSÉCSEI György, DR MARTINI Edit

Comatosus betegek pislogási reflex vizsgálati leleteit és az elhalálozo-ttak boncleletét összevetve próbáltunk következtetéseket levonni a reflex diagnosztikus lokalizációs és prognosztikus értékére vonatkozóan. Úgy találtuk, hogy a pislogási reflex a pupilla- és a cornea reflex-szel, valamint a labyrinth ingerléssel egyenértékű, de jobban objektiválható következtetések levonását teszi lehetővé az alsó agytörzs károsodása, s így a prognózis megítélésében.

HUN 1980;33(09)

Ideggyógyászati Szemle

1979. JÚLIUS 01.

Az artéria basilaris és ágrendszerének dissecáló érfalhasadása

MARTINI Edit, CSORNAI Márta, GÁL Júlia

3-4 év óta rendszertelenül kezelt 33 éves hypertoniás nő halála előtt két nappal, hirtelen jelentkező fejfájás és látásromlás után tetraplegiássá vált. — Leletei agytörzsi károsodásra és subarachnoidalis vérzésre utaltak. — Az artéria basilaris distalis szakaszában és mindkét artéria cerebri posteriorban — jobb oldalon a végágakban is — media necrosist és különböző korú dissecáló érfalhasadást, a megfelelő érellátási területben (részben vérzéses) lágyulást találtunk. Pathognomikus klinikai és laboratóriumi (angiographiás) eltérések, amelyek lehetővé tennék a kórfolyamat in vivo diagnoszkálását, nem ismeretesek.

HUN 1979;32(7)

Ideggyógyászati Szemle

1978. MÁRCIUS 01.

[A Parkinson-kór kutatásának új eredményei és a terápia modern szempontjai]

W. Birkmayer, P. Riederer

[Az agytörzsben végzett biokémiai vizsgálatok, amelyek noradrenalin-felhalmozódást (M. Vogt, 1954), szerotonin-felhalmozódást (Amin, 1953, Twarog, 1953) és dopamin-felhalmozódást mutattak ki a bazális ganglionokban (A. Carlsson, 1958), a Parkinson-szindróma biokémiájának kutatásának alapvető eredményei voltak. Klinikai szempontból az időszakosan előforduló tünetek, mint a szemvillanások, a kipirulás és az izzadás, az alvási és táplálkozási fázisok, a faggyúmirigy-gyulladás, a pajzsmirigy túlműködés, a hasmenés, a depresszió és a rossz szociális alkalmazkodás fázisai az egyes biokémiai transzmitteranyagok ellenőrizetlen felszabadulását sugallták, mint okozó tényezőt.]

ENG 1978;31(03)

Ideggyógyászati Szemle

1977. DECEMBER 01.

A mellékvesekéreg elégtelen működésével szövődött központi idegrendszeri elvelőtlenedés

DR NÁDOR Györgyi

43 éves férfi beteg klinikopatológiáját ismertetik. A klinikumot a mellékvesekéreg insufficiens működése, melanoderma, Th5 magasságú gerincvelői harántlaesio alkották. A kórszövettani feldolgozásnál a mellékvesekéreg fibrotikus elfajulását, a herében Leydig adenomát, az agytörzsben és gerincvelőben demyelinisatiót észleltek. Hasonló jellegű elváltozás volt a kisagyban és a bal temporalis szarv körül. Aetiologiai factorként - az irodalmi adatok alapján - enzimdefektust vagy (és) hormonalis egyensúlyzavart tételeznek fel, amely együttesen vagy külön-külön okozna elváltozást a mellékvesekéregben és a központi idegrendszerben.

HUN 1977;30(12)

Ideggyógyászati Szemle

1977. OKTÓBER 01.

A szem alkalmazkodási reflex-spasmusának organikus esete

DR BRASCH András, DR MÁRKUS Attila

A szerzők agytörzsi lokalizációjú encephalitis okozta alkalmazkodási reflex-spasmusról számolnak be. Összefoglalják az eddig közölt betegeket és a reflex-spasmus eredetére vonatkozó hipotéziseket. Betegük kapcsán megerősíteni vélik azt a feltételezést, hogy az alkalmazkodási reflex görcse, amennyiben organikus zavar okozza, az agytörzs működésének zavarát jelzi.

HUN 1977;30(10)

Ideggyógyászati Szemle

1977. OKTÓBER 01.

A trigemino-facialis reflex

DR CSÉCSEI György, DR MECHLER Ferenc

A szerzők röviden ismertetik a trigemino-facialis reflex irodalmát. Beszámolnak egészséges egyéneken és különböző agytörzsi és hemiphseriális laesiókban végzett vizsgálataikkal szerzett tapasztalataikról.

HUN 1977;30(10)

Ideggyógyászati Szemle

1977. MÁRCIUS 01.

Az agytörzs elektromos tevékenységének és az agykéreg helyi véráramlásának változása acetylcholinnal kiváltott görcsök alatt nyulakon

DR MOLNÁR Márk, DR SZIRMAY Imre, BORSICS Kálmán, DR CZOPF József, DR BOLDIZSÁR Ferenc

1. Az agykérgen acetylcholinnal kiváltott epilepsiás görcstevékenység ugyanúgy terjed a mesencephalonra, mint a fókustól távol levő kéregterületekre.
2. A focalis és a terjedő görcsök együttjárnak a tüzelő területek véráramlásának csökkenésével, ha az agytörzsben és agykéregben synchron görcspotentiálok nem alakulnak ki.
3. A hídban és a mesencephalonban a kéreggel synchron kialakuló görcspotentiálok idején az agykéreg helyi véráramlása „druck-passzívvá" válik ; ez az agyi keringés autoregulatiójának felbomlását jelenti.

HUN 1977;30(03)

Ideggyógyászati Szemle

1977. FEBRUÁR 01.

Az EEG szerepe a koponyaűri térfoglaló folyamatok diagnosztikájában

DR GOMBI Róza

A szerző összefoglalja a koponyaűri térfoglaló folyamatok EEG jeleit, a teszt vizsgálatokat, rámutat azok lehetőségeire és határaira. Részletesen foglalkozik a tumor - epilepsia - epileptiform tevékenység problémájával. Kitér az extra- és intracerebralis daganatok elkülönítésének lehetőségeire, valamint az agydaganat, agyvérzés, agytályog elkülönítő kórismézésének a kérdésére.

HUN 1977;30(02)

Ideggyógyászati Szemle

1977. JANUÁR 01.

Tapasztalataink intracranialis tályogok kezelésével

DR CSÉCSEI György, DR HULLAY József

92 agytályogos beteg műtéti tapasztalata alapján a mortalitas és a morbiditas csökkentésének lehetőségét az acut szak áthidalásában és az alapbetegség megoldásának elsőrendűségében látják. Ennek érdekében a programozott tályog eltávolítás feltételeinek megteremtését tűzik ki célul, ami a benignus tumorok műtéti eredményeinek elérését jelentheti, s amihez az eddigieknél hatásosabb gyógyszeres oedema-csökkentőkre és antibiotikumokra van szükség.

HUN 1977;30(01)

Ideggyógyászati Szemle

1976. NOVEMBER 01.

Agysérültek vércukor változásainak prognosztikai jelentősége

DR PENTELÉNYI Tamás, DR KAMMERER László

Agysérülteken végzett éhgyomri vércukor vizsgálatainkkal kvantitatív öszzefüggést mutattunk ki a tudatzavar foka és a vércukorszint között. Adataink szerint úgy tűnik, hogy nemcsak a IV. agykamra alapjának izgatása (,,piqure"), hanem a tudati szintet meghatározó egyéb agytörzsi struktúrák sérülése is befolyásolja a vércukorszintet. A vércukor változás mértéke prognosztikai jelentőségű. A kóros vércukorszint természetesen nem oka, hanem következménye - egyúttal indikátora - az agysérüléssel együtt járó súlyos anyagcserezavarnak. Okainak tisztázását, legalább is részben, már folyamatban levő és további vizsgálatainktól reméljük.

HUN 1976;29(11-12)