Részletes keresés

Ideggyógyászati Szemle Proceedings

2023. AUGUSZTUS 31.

A Magyar Stroke Társaság XVII. Kongresszusa és a Magyar Neuroszonológiai Társaság XIV. Konferenciája Absztraktfüzet 3

HUN 2023;8(3)

Ideggyógyászati Szemle Proceedings

2023. AUGUSZTUS 31.

A Magyar Stroke Társaság XVII. Kongresszusa és a Magyar Neuroszonológiai Társaság XIV. Konferenciája Absztraktfüzet 4

HUN 2023;8(3)

Ideggyógyászati Szemle Proceedings

2023. AUGUSZTUS 31.

A Magyar Stroke Társaság XVII. Kongresszusa és a Magyar Neuroszonológiai Társaság XIV. Konferenciája Absztraktfüzet

Tisztelt Résztvevők! Kedves Kollégák! „Az alapellátástól a mesterséges intelligenciáig” – kongresszusunk idei címével, nagy szeretettel köszöntjük Önöket a Magyar Stroke Társaság XVII. Kongresszusán és a Magyar Neuroszonológiai Társaság XIV. Konferenciáján. Visszatekintve az elmúlt évek kongresszusaira, el kell ismernünk, hogy a szervezők és a tudományos bizottságok tagjai évről évre, a komoly nehézségek ellenére is igazán kiváló munkát végeztek, és számos innovatív megoldással tették nem csak biztonságossá, de érdekesebbé is az összejöveteleket. Ezek közül jó néhányat, például az online felületen is elérhető, hibrid konferenciaszervezést idén is megtartottuk, azzal a szándékkal, hogy a programok minél szélesebb körben elérhetőek legyenek, és a jelenlévők is visszanézhessék a párhuzamos előadásokat. Nagy öröm számunkra, hogy az elmúlt évek mindannyiunk számára ismert nehézségei után most először szervezhettük meg kongresszusunkat úgy, hogy azt a világjárvány már nem árnyékolja be. A korábbi konferenciák hagyományából építkezve mi is folytatjuk az innovációt, korszerűsítettük a programkínálatot, és időnként a programok formátumát is. Mivel az idei év kongresszusát – a Magyar Stroke Társasággal közösen – a Budapesti Bajcsy-Zsilinszky Kórház szervezheti, saját, városi nagykórházi nézőpontunkat, lehetőségeinket és adottságainkat is bemutatjuk.

HUN 2023;8(3)

Ideggyógyászati Szemle

2023. JÚLIUS 30.

Az MR-képalkotás jelentősége az akut stroke diagnosztikájában és ellátásában – Az MRI FIRST! Projekt

MAGYAR Máté , TÓTH Adrienn, NYILAS Nóra Luca, BIRÓ István, KOZÁK Lajos Rudolf, GYEBNÁR Gyula, RUDAS Gábor, MAUROVICH HORVAT Pál, BERECZKI Dániel, BARSI Péter

Az MRI First! projekt keretén belül 2020. január 1-jétől ictalis neurológiai góctünettel jelentkező betegek esetében elsődleges modalitásként MRI-vizsgálatot végzünk. Célunk a klinikai tüneteket magyarázó eltérések kimutatása, a további potenciális kezeléshez minél pontosabb adatok közlése a parenchyma állapotáról, a perfúziós és vascularis viszonyokról. A vizsgálatokat 1,5 Tesla Philips Ingenia MR-készüléken végeztük.

HUN 2023;76(7-8)

Ideggyógyászati Szemle

2023. JÚLIUS 30.

A demográfiai és klinikai faktorok hatása a poststroke afázia súlyosságára

ZAKARIÁS Lilla, VÁSÁRI Vivien, LUKÁCS Ágnes

A poststroke afázia súlyossága számos demográfiai, laesiospecifikus és klinikai faktorral összefüggést mutathat, az eredmények azonban az egyes faktorok jelentőségét tekintve ellentmondóak. A jelen kutatás célja a demográfiai és klinikai faktorok afáziasúlyosságra, valamint a receptív és az expresszív nyelvi képességekre gyakorolt hatásának vizsgálata volt magyar anyanyelvű mintán. A kutatásban 94, személy vett részt.

HUN 2023;76(7-8)

Ideggyógyászati Szemle

2023. MÁRCIUS 30.

A spinalis izomatrophia személyre szabott terápiás lehetőségei

SZABÓ-TAYLOR Katalin, MOLNÁR Mária Judit

A spinalis izomatrophia (SMA) a betegség természetes lefolyása esetén progresszív izomgyengeséggel jár, ami súlyos esetben kiterjed a bulbaris és légzőizmokra is. A betegség klinikai megjelenése, a tünetek súlyossága heterogén spektrumot képez, a legsúlyosabb esetben perinatalis halál is előfordulhat, a legenyhébb formában a járóképességet még felnőttkorban is megőrizheti a beteg. 

HUN 2023;76(3-4)

Lege Artis Medicinae

2023. FEBRUÁR 22.

A sokarcú oxitocin: a reprodukciótól a türelemig

VARGA Katalin

A tanulmány célja, hogy az oxitocinnal kapcsolatos összefoglaló tanulmányok alapján áttekintést adjon arról, mit tudunk ma az oxitocin termelődéséről és mű­kö­dé­séről, szerepéről az emberi szervezetben. A jelenlegi összkép az oxitocin rendkívül szerteágazó hatáskörével kapcsolatban az, hogy az oxitocin koordináló funkciót tölt be az emberi fejlődésben, katalizátorként működik a társas interakciókban.

HUN 2023;33(01-02)

Ideggyógyászati Szemle

2022. SZEPTEMBER 30.

[A hosszú latenciájú reflexválaszoknak és a kevert idegek csendes periódusainak összehasonlítása különböző hipokinetikus mozgási rendellenességekben]

TURK Bengi Gul , GUNDUZ Aysegul , KIZILTAN Gunes , ERDEMIR-KIZILTAN Meral

[A hosszú latenciájú reflexválaszoknak és a kevert idegek csendes periódusainak elektrofiziológiai módszerekkel való vizsgálata lehetővé teszi a központi ideg­rendszer szenzomotoros funkcióinak tanulmányozását. Jelen vizsgálatunk célja a hosszú latenciájú reflexválaszok és a kevert idegek csendes periódusainak összehasonlí­tása volt különböző hipokinetikus mozgási rendelle­nes­sé­gekben, annak érdekében, hogy olyan elektrofiziológiai jeleket ta­lál­junk, amelyek alkalmasak megkülönböz­te­tésükre.

39 idiopathiás Parkinson-kórban (IPD), 12 mul­tiszisztémás atrófiában (MSA), 10 corticobasalis szind­rómában (CBS), 5 progresszív szupranukleáris paresisben (PSP) szenvedő beteget és 26 egészséges kontrollszemélyt vontunk be a vizsgálatba. Min­den résztvevő esetében rögzítettük a szegmentális reflexet, a hosszú latenciájú reflexeket és a kevert idegek csendes periódusait.

C-reflex-, hosszú latenciájú reflex-I- és hosszú latenciájú reflex-III-válaszokat nem kaptunk PSP-ben szenvedő betegeknél. A hosszú latenciájú reflex­amplitúdó/F-amplitúdó arány szignifikánsan alacsonyabb volt az IPD- és a PSP-bete­geknél, mint az egészséges kont­rollszemélyek­nél (p=0,036, p=0,006). A kevert idegek csendes perió­du­sának végén je­lent­kező latenciák szignifikánsan hosszabbak voltak az IPD-, az MSA- és a CBS-csoportokban, mint az egészséges kont­roll­személyeknél (p=0,026, p=0,050, p=0,008).

Véleményünk szerint a hosszú latenciájú ref­lexválaszok, különösen a C-reflex-válaszok rögzítése ígé­retes eszköz lehet a CBS és az MSA PSP-től való megkülönböztetésében. A klinikai leleteket és az agytörzsi reflex válaszokat egyaránt tartalmazó, prospektív vizsgálatok további információt nyújthatnak.]

ENG 2022;75(09-10)

Ideggyógyászati Szemle Proceedings

2022. JÚNIUS 16.

A neuromyelitis optica spektrumbetegség együttes előfordulása myastenia gravisszal és más autoimmun kórképekkel

TRAUNINGER Anita, ÁCS Péter

Három eset bemutatása kapcsán szeretnék felhívni a figyelmet arra, hogy az egyébként ritka betegségnek számító neuromyelitis optica spektrumbetegség (NMOSD) szövődhet myasthenia gravisszal (MG). Szintén kiemelendő, hogy szisztémás lupus erithematosus (SLE), Sjögren-szindróma, rheumatoid arthritis fennállása esetén a differenciádiagnosztikát javasolt NMOSD irányába is kiterjeszteni – különösen akkor, ha három csigolyaszegmentum hosszú (vagy akár kiterjedtebb) myelitisre utaló gerinc-MR-eltérés vagy NMOSD-re jellegzetesnek tartható koponya-MR-eltérés jelentkezik.

HUN 2022;7(1)

Ideggyógyászati Szemle

2001. NOVEMBER 01.

Az ornitin-transzkarbamiláz-hiány fatális lefolyású késői formája

LIPTAI Zoltán, GYARMATI Éva, KULCSÁR Andrea, CENNI Bruno, FAGGYAS Attila

A leggyakoribb ureaciklus-zavar, az ornitin-transzkarbamiláz-defektus újszülöttkori formája mellett kevésbé ismert az encephalopathiával, magatartászavarral, epizodikus hányásokkal járó késői típusa. A szerzők egy 14 éves leánybeteg esetét ismertetik, akinek anamnéziséből a húsételek négy-öt éves kortól való ösztönös kerülése érdemel említést. Egy évvel felvétele előtt fejfájás, szédülés miatt vizsgálták, kóros eltérést nem találtak.

HUN 2001;54(11-12)