Az eLitMed.hu orvostudományi portál a böngészés tökéletesítése érdekében cookie-kat használ.
Ha bővebb információkat szeretne kapni a cookie-k használatáról és arról, hogyan módosíthatja a beállításokat, kattintson ide: Tájékoztató az eLitMed.hu Cookie-használatáról.
Ideggyógyászati Szemle - 1976;29(11-12)
Tartalom
Ideggyógyászati Szemle
1976. NOVEMBER 01.
A friss agysérülések neuropatológiája
A neuropatológiai vizsgálatok amellett szólnak, hogy a contusiós sérülések száma jóval nagyobb, mint azt eddig gondoltuk, ezért óvatosan kell bánni az ún. ,,tiszta" commotiós esetekkel. Lényeges továbbá a primaer sérülések észlelése mellett a várható, vagy kialakuló secundaer változások ismerete, mert ezek gyors elhárítása gyakran életmentő lehet. A morfológiai vizsgálatok éppúgy, mint a klinikai és idegsebészeti tapasztalatok ismételten hangsúlyozzák az egységes, korszerű, gyors ellátást lehetővé tevő neurotraumatológiai részletek kialakításának szükségességét.
Ideggyógyászati Szemle
1976. NOVEMBER 01.
A perifériás idegek traumás sérülései
A perifériás idegek mechanikus traumás károsodásai a múltban mindig nagy háborúk idején kerültek a sebészi és idegorvosi érdeklődés terébe, mivel számuk e „traumás epidemiák" idején - ahogyan a háborúkat megszépítőleg nevezik -, sokszorosan meghaladta a békeidők perifériás idegsérültjeit. Az I. világháború idején Foerster egyedülállóan alapos feldolgozása még 6% körül állapítja meg a perifériás idegsérültek számát, a II. viágháborúban Coleman szerint, az amerikai anyagban a végtagsérülések 15%-a volt idegsérüléssel komplikált.
Ideggyógyászati Szemle
1976. NOVEMBER 01.
[Poszttraumás agyi érrendszeri trombózis]
[Öt eset megfigyelése alapján tárgyalják az agy nagy erei posttraumás elzáródásának okát és kórszármazását. Ilyen thrombosis már igen jelentéktelen koponyatrauma után jelentkezhetik, főleg azonban tompa nyaki trauma után fordul elő. Ritka a nyak nyílt sérülése után; szerzők egyik esetében lövési sérülést követett. Nyilván intimabeszakadás révén keletkeznek friss alvadékok, mint boncoláskor ki is mutatható. Az elzáródás főleg az art. carotis internát, ritkábban az art. vertebralist éri, kivételesen, mint szerzők egyik esetében, mindkettőt. A kórfolyamat egy nyugvó intervallum után nyilvánul meg, miértis elkülönítő diagnosztikai nehézségek adódhatnak posttraumás térfoglaló vérzéssel szemben.]
Ideggyógyászati Szemle
1976. NOVEMBER 01.
Agysérültek vércukor változásainak prognosztikai jelentősége
Agysérülteken végzett éhgyomri vércukor vizsgálatainkkal kvantitatív öszzefüggést mutattunk ki a tudatzavar foka és a vércukorszint között. Adataink szerint úgy tűnik, hogy nemcsak a IV. agykamra alapjának izgatása (,,piqure"), hanem a tudati szintet meghatározó egyéb agytörzsi struktúrák sérülése is befolyásolja a vércukorszintet. A vércukor változás mértéke prognosztikai jelentőségű. A kóros vércukorszint természetesen nem oka, hanem következménye - egyúttal indikátora - az agysérüléssel együtt járó súlyos anyagcserezavarnak. Okainak tisztázását, legalább is részben, már folyamatban levő és további vizsgálatainktól reméljük.
Ideggyógyászati Szemle
1976. NOVEMBER 01.
A psychogen tudatzavarokról
Elöljáróban néhány fogalmat kell körülírni. A feladat szerint ezek a fogalmak: a tudat, a tudatzavar és a psychogen, mint az utóbbi jelzője. Teljességre a téma jellege és az időkorlátok miatt sem törekedhetünk. A forensikus vonatkozásokat szándékosan mellőzzük, az organikus jellegű tudatmódosulásokkal kapcsolatos kérdésekkel együtt.
Ideggyógyászati Szemle
1976. NOVEMBER 01.
A tudatzavarok igazságügyi vonatkozásai
A szerző referátumában nemzetközi irodalmi adatokra támaszkodva igyekszik bírálat tárgyává tenni azt a hazai gyakorlatot, mely az igazságügyi elmekórtani értékelésben kitágítja a tudatzavar fogalmát és elutasítja azt a felfogást, mely a beszámítási képesség elbírálásában nagy jelentőséget tulajdonít az ún. szűk tudati és rövidzárlati állapotnak.
Ideggyógyászati Szemle
1976. NOVEMBER 01.
Epilepsiás rohamok retrográd tudati reflexiója gyermekkorban
150 gyermek epilepsiás megbetegedésével kapcsolatos magatartásmódjait, és ezek összefüggéseit vizsgáltuk. Leglényegesebbnek a reakciók meghatározásában a beteg alapadottságai és környezete magatartása bizonyult. - Még naponta rohamozó betegnél is előfordult harmonikus életvezetés kedvező feltételek mellett - Tapasztalataink szerint, minél idősebb volt a beteg, annál inkább- előtérbe került az epilepsia életében, éspedig elsősorban annak szociális, kevésbé emocionális kihatásai miatt. Többek között ezért is tartjuk nagyon lényegesnek, hogy a beteget minél előbb kezeljük, és, ha az lehetséges, rohammentessé is tegyük. A betegek zöme, itt 150-ből 116 rohamairól csak hozzátartozói megnyilvánulásaiból szerez tudomást. Nem lehet tehát eléggé hangsúlyozni, mennyire fontos megtanítani a hozzátartozókat arra, hogyan viselkedjenek roham esetén. Végül sok esetben megfigyelhető, hogy egyes reakciósmódok adott pszichopatológiai kóformákhoz vezetnek. Ezek megelőzése végett a gyermekpszichiáternek idejében kell közbelépnie.
Ideggyógyászati Szemle
1976. NOVEMBER 01.
Az agyi térszűkítő folyamatok elektrofiziológiai patomechanizmusa
Az agydaganatos betegek EEG vizsgálata a klinikai elektroencephalográfiás vizsgálatok megindulásától számítható, ugyanis Hans Berger 1924-ben az első, emberről regisztrált felvételét egy 17 éves astrocytomás fiatalemberen végezte. A betegnél megelőzően palliatív trepanatiót végeztek, s Berger a trepanatiós nyílást használta fel a felvétel elkészítésére.
1.
2.
3.
Ideggyógyászati Szemle Proceedings
Egészségügyi szakmai irányelv az akut ischaemiás stroke diagnosztikájáról és kezeléséről
AUG 31.
4.
5.
1.
2.
Klinikai Onkológia
A rosszindulatú daganatok fenotípusának plaszticitása és az immunogén mimikri
AUG 29.
3.
Klinikai Onkológia
A szarkopénia mérése komputertomográfiával és jelentősége az onkológiai betegeknél
AUG 29.
4.
5.