Ideggyógyászati Szemle - 1977;30(03)

Ideggyógyászati Szemle

1977. MÁRCIUS 01.

Az elektromos ingerlés jelentősége az agyműködés megismerésében

DR GOMBI Róza, DR HULLAY József, DR VELOK Gyula, DR MOLNÁR Klára, DR BOCZÁN Gábor

Az emberi agy ép és kóros működését részleteiben és összetettségében csak az emberi agy komplex vizsgálatával s ezen belül az emberre jellemző cerebralis teljesítmények tanulmányozásával lehet valójában megismerni. Ez a felismerés nem csökkenti az állatokon tett megfigyelések értékét, de meghatározza azok helyét a megismerési folyamatban. 

Ideggyógyászati Szemle

1977. MÁRCIUS 01.

Depressiós betegek kezelése alvásmegvonással

DR TRINGER László

A szerző ismerteti az alvásmegvonás terápiás felhasználásának történetét, hivatkozva az eddig megjelent közlésekre. Ezt követően vázolja a hatásmechanismusra vonatkozó különféle elképzeléseket. Részletesen leírja a kezelés kivitelezésének technikáját, kitér ennek személyi és tárgyi feltételeire. Majd ismerteti saját anyagát, mely 25 beteg 31 depressiós phasisának kezelését foglalja magába. Kritikailag értékeli a kezelés terápiás értékét és javaslatot tesz a gyógymód szélesebb körű alkalmazására.

Ideggyógyászati Szemle

1977. MÁRCIUS 01.

Az agytörzs elektromos tevékenységének és az agykéreg helyi véráramlásának változása acetylcholinnal kiváltott görcsök alatt nyulakon

DR MOLNÁR Márk, DR SZIRMAY Imre, BORSICS Kálmán, DR CZOPF József, DR BOLDIZSÁR Ferenc

1. Az agykérgen acetylcholinnal kiváltott epilepsiás görcstevékenység ugyanúgy terjed a mesencephalonra, mint a fókustól távol levő kéregterületekre.
2. A focalis és a terjedő görcsök együttjárnak a tüzelő területek véráramlásának csökkenésével, ha az agytörzsben és agykéregben synchron görcspotentiálok nem alakulnak ki.
3. A hídban és a mesencephalonban a kéreggel synchron kialakuló görcspotentiálok idején az agykéreg helyi véráramlása „druck-passzívvá" válik ; ez az agyi keringés autoregulatiójának felbomlását jelenti.

Ideggyógyászati Szemle

1977. MÁRCIUS 01.

Schizoid psychosisok temporális epilepsiánál

DR TRIXLER Mátyás, DR NÁDOR György

Szerzők kilenc epilepsiás beteget ismertetnek, akiknél tüneti schizophren psychosis alakult ki. A betegek psychopathologiai szempontból két csoportra oszthatók: A-csoport: 7 beteg, paranoid schizophren tünetekkel, B-csoport: 2 beteg, előtérben hebephren tünetekkel. Az A-csoportban a schizophren tünetek az epilepsiás rosszullétek kezdete után átlagosan 11,3 év múlva jelentkeztek, a B-csoportban 1/2 év múlva. A psychés tünetek előterében a paranoid-hallucinatoros forma állt, gyakori religiosus téveseszmékkel, ritkábban voltak kataton tünetek, az affectivitás viszonylag megkímélt volt. Három beteg psychés tüneteit nagy felhívó erejű, komplex, kifejezetten religiosus tartalmú, főként visuális jellegű érzékcsalódás vezette be. Az EEG-n egy esetben centrencephalis (a B-csoportban), az összes többi esetben temporális működészavart észleltünk, hét esetben a nem domináns féltekében. Öt esetben a psychosis kialakulása előtt fél évnél hosszabb, három betegnél pedig egy hónapos rohammentes időszak volt. A psychés tünetek jelentkezésekor négy esetben a korábban pozitív EEG negatívvá vált, majd a többéves kórlefolyás során még három esetben az EEG a psychés tünetekkel alternáló módon negatívvá vált.