Részletes keresés

Ideggyógyászati Szemle

2001. MÁJUS 01.

Az alvászavarok kórélattanáról egyes neurológiai betegségek tükrében

SZŰCS Anna, BÓDIZS Róbert, JANSZKY József, MIGLÉCZI György, HALÁSZ Péter

Az agy megbetegedései az érintett struktúra alvásszabályozásban betöltött funkciójától függő alvási rendellenességet okoznak, ezért az alvászavar „góctünet" lehet.

HUN 2001;54(05-06)

Ideggyógyászati Szemle

2001. MÁJUS 01.

Canavan-Van Bogaert-Bertrand-leukodystrophia

KELEMEN Anna, KÁLMÁNCHEY Rozália, BURLINA Alessandro, MATALON Ruben

A szerzők két eset kapcsán ismertetik hazánkban először a Canavan-leukodystrophia tüneteit, diagnosztikáját, patofiziológiáját és genetikáját. Ezen autoszomális recesszív öröklődésű, csecsemőkori kezdetű leukodystrophia könnyen felismerhető a progresszív neurológiai hanyatlást és tetrospasticitást kísérő macrocephaliáról és a korai látásvesztésről.

HUN 2001;54(05-06)

Ideggyógyászati Szemle

2000. JANUÁR 01.

Magyar ideg- és elmeorvosok társasága

VÉCSEI László

A fejfájás a leggyakoribb neurológiai megbetegedés. A Magyar Fejfájás Társaság a közelmúltban kidolgozta e kórképek diagnosztikus és terápiás protokollját, amely segítséget nyújt a fejfájás-ambulanciák szervezésében, a betegek kivizsgálásában, valamint a migrén kezelésében.

HUN 2000;53(1-2)

Ideggyógyászati Szemle

1999. MÁJUS 01.

A látórendszer szerkezete és a szemmozgás szabályozása

A látórendszer szerkezete és a szemmozgás szabályozása téamakörben összegyüjtött közleményeink.

HUN 1999;52(05-06)

Ideggyógyászati Szemle

1999. MÁRCIUS 01.

Corticalis süketség, szósüketség vagy auditoros agnosia?

FARSANG Marianna, GÖNNERTNÉ Csűri Mária, SZIRMAI Imre

A szerzők a szósüketség és a corticalis eredetű hallászavarok klinikai tüneteit és lokalizációját foglalják össze. Részletesen ismertetik két beteg kórtörténetét, akiknél a corticalis hallászavar különböző formáit figyelték meg a kórlefolyás során.

HUN 1999;52(03-04)

Ideggyógyászati Szemle

1998. MÁJUS 01.

Spontán cerebellaris vérzések

SZAPÁRY László, PÁL Endre, ILLÉS Zsolt, NÁDOR Györgyi, KASÓ Gábor, CZOPF József

A szerzők az elmúlt hét évben cerebellaris vérzés diagnózissal kezelt 24 beteg klinikai adatait ismertetik. A vérzés az intracerebralis vérzések 5,4 %-át adta, a leggyakoribb rizikótényező a hypertonia volt, gyakoriságban ezt a krónikus alkoholizmus követte.

HUN 1998;51(05-06)

Ideggyógyászati Szemle

1998. MÁRCIUS 01.

Myokymia sclerosis multiplexben

ILINCZKY Sándor, FOLYOVICH András, VASTAGH Ildikó, SZIRMAI Imre

A szerzők a sclerosis multiplex ritka tünetét, a focialis myokymiát ismertetik két betegen. A jelenséget a nyugvó izomban több motoros egység egyidejű vagy egymást követő, tónusos összehúzódása okozza, amely hullámzásra, fodrozódásra emlékeztet.

HUN 1998;51(03-04)

Ideggyógyászati Szemle

1998. JANUÁR 01.

A musculus temporalis exteroceptiv szuppressziója migrénben és krónikus tenziós fejfájásban

BÁNK József

A szerző a musculus temporalis exteroceptív szuppresszióját vizsgálta migrén (14 nő és 8 férfi, átlagéletkor: 34±7,3 év), valamint krónikus tenziós fejfájás esetén (24 nő és 10 férfi, átlagéletkor: 37 ±6 ,8 év) és egészséges egyéneknél ( 15 nő és 10 férfi, átlagéletkor: 40±6, 9 év).

HUN 1998;51(01-02)

Ideggyógyászati Szemle

1983. JANUÁR 01.

A sclerosis multiplex prevalenciája Pécsett

DR PÁLFFY György

A szerző Pécs város 172 000 lakosa közül a MS-Társaságok Nemzetközi Szövetsége által megadott kritériumok szerint 98 MS beteget talált. Közülük egy sem cigány. Betegségük leggyakrabban agytörzsi tünetekkel kezdődött, intermittáló kórlefolyású és a 98 eset közül 45-ben valamilyen provokáló faktor előzte meg az első tüneteket. A betegség időtartamának átlaga az egyes csoportokban 8,6 és 14,4 év között van. A 98 beteg közül 58 ma is eredeti munkakörében dolgozik.

HUN 1983;36(01)

Ideggyógyászati Szemle

1982. JANUÁR 01.

Rövid látenciáju faciális reflexek

DR CSÉCSEI György, DR NAGY Béla

A szerzők a n. supraorbitális ingerléssel kiváltott ellenoldali korai reflexválasz pályáját, s fiziológiai szerepét próbálják meghatározni saját vizsgálataik, s az irodalmi adatok alapján. Arra a következtetésre jutnak, hogy az ellenoldali R1 reflex interfaciális agytörzsi kapcsolat révén váltódik ki, míg a n. faciális ingerlésre kapott reflexválasz F válasz.

HUN 1982;35(01)