Részletes keresés

Ideggyógyászati Szemle

1977. OKTÓBER 01.

A szem alkalmazkodási reflex-spasmusának organikus esete

DR BRASCH András, DR MÁRKUS Attila

A szerzők agytörzsi lokalizációjú encephalitis okozta alkalmazkodási reflex-spasmusról számolnak be. Összefoglalják az eddig közölt betegeket és a reflex-spasmus eredetére vonatkozó hipotéziseket. Betegük kapcsán megerősíteni vélik azt a feltételezést, hogy az alkalmazkodási reflex görcse, amennyiben organikus zavar okozza, az agytörzs működésének zavarát jelzi.

HUN 1977;30(10)

Ideggyógyászati Szemle

1977. JÚLIUS 01.

A limbikus encephalitisről

DR BEKÉNY György, DR PÉTER Ágnes, DR FORNÁDI Ferenc

25 éves nőbetegen szubakut meningo-encephalitis zajlott le. A tünettant a tudatzavar megszűnte után a megjegyző emlékezés csökkenése, dezorientáció, euphoria, nyugtalansági állapotok jellemezték limbikus encephalitisnek megfelelően. A liquorban plazmasejtes-lymphocytás cytologiai reakció, bal oldali kiesés a benzoereakcióban, gamma-globulin szaporulat volt észlelhető. A teljes gyógyulás után retrográd amnesia maradt vissza 8 hónapra terjedő időtartammal. A magas morbilli antitest titer alapján a szerzők tárgyalják a megbetegedésnek a kanyaróhoz való viszonyát. Megbeszélésre kerül a herpes simplex vírus esetleges kóroktani szerepe, továbbá a liquorcytologiai lelet diagnosztikus jelentősége.

HUN 1977;30(07)

Ideggyógyászati Szemle

1971. JÚLIUS 01.

[Az EEG az agyi reakciók kimutatására a himlőoltást követően felnőtteknél*.]

E. Lorenzoni, S. M. Enge, V. Dostal

[Az idegrendszeri károsodás rendkívül ritka és gyakorlatilag elhanyagolható az újraoltott egyéneknél, de az első alkalommal beoltott egyéneknél nem [6, 7]. A himlőoltás legrettegettebb szövődménye a posztvakcinális encephalitis. A legsúlyosabb, halálos kimenetelű vagy maradandó károsodással járó formáktól kezdve átmenetet képeznek az abortív formák a posztvakcinális agyi reakciók, amelyekben már nem lehet eldönteni, hogy fennáll-e még az encephalitis vagy sem [l].]

ENG 1971;24(07)

Ideggyógyászati Szemle

1969. OKTÓBER 01.

[Oro-lingual dyskinesia: a neurological enigma]

MACDONALD Critchley

[Szerző felhívja a figyelmet egy specialis dystoniás syndromára, mely főleg a száj, ajak és nyelv izomzatát vonja be. A spasmusok olyan kiterjedtté válhatnak, hogy a beteget az írásban, járásban és az állásban is akadályozhatják. Különösen az arc és a nyelv izmaiban jelentkezhet a mozgászavar. A kóreredet és a pathogenesis nem egységes. Korábban a legtöbb megbetegedés encephalitis utáni késői szövődményként jelentkezett. Manapság ez a kórok nem valószínű. Néhány esetben erősen felmerül a psychogen eredet valószínűsége, mások viszont inkább degeneratív vagy ischaemiás eredetűek. Különösen idős betegeknél van ez így. Végül az esetek egy részénél valószínű egy olyan organicus syndroma, mely phenothiazidok vagy más medicatio tartós alkalmazásával szemben meglevő szokatlan érzékenység hatására alakul ki. ]

ENG 1969;22(10)

Ideggyógyászati Szemle

1967. JÚNIUS 01.

[A görcsös jelenségekről a hepato-lentikuláris degenerációban ]

GEORGIEV I.

[Hepato-lenticularis degeneratioban szenvedő 7 betegnél lehetett convulsiv jelenségeket észlelni. Már Strümpell korában észlelték és azóta szerzők 8–20 %-os gyakorisággal említik. A diagnosis klinikai és biochemiai vizsgálatokkal állapította meg. Kettőnél volt hereditas kimutatható. Három férfi és négy nő beteg megfigyelési ideje 2-10 év. Kórkép kezdete 9-14 életév. Rohamok jellege: 4 GM, ebből 1 Jackson-rohamokat is mutatott, továbbá 1 psychomotor és 2 PM, A rohamok a kórkép kifejlődésének különböző stadiumaiban jelennek meg. A mechanismus nem teljesen tisztázott. Ezek a betegek a kórkép epilepsia variansát képviselik. Az agytörzs mellső részeinek korai károsodását kórbonctan és EEG egyaránt bizonyítja. A hepato-lenticularis degeneratio mellett, mely elsősorban fronto-parietalisan, lenticulárisan és cerebellarisan okoz károsodást, egy másik kórkép analogiáját is fel kell vetni, mely a fronto-ponto cerebellaris rendszer megbetegedése, gyakori az epilepsia és a klinikai kép is hasonló a degeneratio hepato-lenticularishoz: ez a progressiv hyperkineticus encephalitis. Így nosologiai egységbe kerül a Dawson, van Bogaert, és Pette. Döring encephalitisekkel. Micro-structuralis és biochemiai zavarok még elemzésre szorulnak. ]

ENG 1967;20(06)

Ideggyógyászati Szemle

1967. MÁRCIUS 01.

Acut necrotizáló, zárványtestes herpes-virus encephalitis gyermekkorban

CSERMELY Hubert

Szerző 3 és fél éves leánygyermek 14 nap alatt fatalisan végződő encephalitisének histopathologiai képét mutatja be, melynek 4 jellegzetessége van: 1 kiterjedt meningocorticalis massiv infiltratio, 2. a kéreg diffus coagulatiós necrosisa, 3. reactiv gliás-mesenchymalis proliferatio, 4. zárványtestek. A klinikai és pathologiai kép együttes mérlegelése alapján észlelését herpes virus encephalitisnek tartja.

HUN 1967;20(03)

Ideggyógyászati Szemle

1966. JÚNIUS 01.

Hatéves gyermek lethalis mumps-encephalitise

NAGY József, JURÁSZ Gabriella

A szerzők 6 éves gyermek lethalis kimenetelű mumpsencephalitisét ismertetik részletes agyhistologiai lelettel együtt. A meningealis tünetek hiánya, a tudatzavar dominentiája és a neurologiai laesio késői megjelenése jellemezte a klinikai képet. A parainfectiós típusú encephalitis elsősorban a III. és IV. agykamra közvetlen környékére localisálódik, ez magyarázza a klinikai lefolyás sajátosságait. A parotis és a submandibularis nyálmirigyek, továbbá a here intersticialis gyulladása a mumps részjelenségei, egyben bizonyítják az encephalitis mumpsos eredetét.

HUN 1966;19(06)

Ideggyógyászati Szemle

1959. OKTÓBER 01.

Vasalis mechanimusokról a subacut progressiv panencephalitisek pathologiai variatioinak keletkezésében

TARISKA István

15 klinikailag és pathológiailag vizsgált esete alapján a szerző úgy véli, hiányoznak a biztos alapok a Dawson-féle inclussios, a Pette-Döring-féle pan-, és a van Bogaert-féle subacut sclerotisaló leukó-encephalitis elkülönítése s ezért elnevezésükre a subacut progressív panencephalitist javasolja. A betegség (-csoport) széles pathológiai variatiós spektruma, szerinte nem az alapvető gyulladásos folyamat közvetlen következménye, hanem komplikáló anoxiás-vasalis zavarok terméke. 3 eset bemutatásával demonstrálja az anoxiás-vasalis hatást pár napos kéregírtástól és transuddatios károsodástól a több éves-hónapos ulegyriáig. Az anoxiás-vasalis károsodás formalgenesise tekintetében bonyolult, egymást kölcsönösen befolyásoló szívműködési, vérkeringési, légzési, valamint localis koponya üregen belüli értamponade együttes hatását veszi fontolóra, amelyekhez még májműködési zavar okozta cytotoxikus hatások is társulhatnak.

HUN 1959;12(10)

Ideggyógyászati Szemle

1959. SZEPTEMBER 01.

Diffus agykérgi nekrosis pertussis nyomán

CSERMELY Hubert, FÁBER Viktor

A pertussis idegrendszeri szövődményei aránylag ritkák, de jelentősek, mert harmadrészük halálos kimenetelű, túlélés esetén pedig akárhányszor maradandó károsodással járnak. 1. vérzés a subduralis, vagy subarachnoidealis térbe és interacerebralis masszív vérzés, vagy a fehérállomány gyűrű és gömb vérzései, 2. anoxias-vasalis károsodás okozta sejtelfajulások, ez a tulajdonképpeni pertussis encephalopathia. 3. parainfectiós encephalitis. A legritkább az utóbbi, eddig mindössze egy hiteles észlelés ismert (Möller). A pertussis encephalopathia klinikai észlelése gyakoribb, a pathológiai igazolása ritka.

HUN 1959;12(09)

Ideggyógyászati Szemle

1958. OKTÓBER 01.

Adatok a tagolt velőtlenedések keletkezéséhez

DR TARISKA István

30 esztendeje jelent meg a nemzetközi orvosi irodalomban Baló nevezetes encephalitis esete: periodicusan ismétlődő velőt len és velős részek concentricus váltakozásával a nagyagyi léptékekben.

HUN 1958;11(04)