Részletes keresés

Hypertonia és Nephrologia

2011. ÁPRILIS 20.

Diuretikum által okozott vízmérgezés

RADÓ János, KOVÁCS Andrea

A szervezet vízforgalma normális körülmények között pontosan szabályozott. Néha azonban az antidiuretikus hormon indokolatlanul túlzott mértékben termelődik, és ha nem korlátozott a folyadékfogyasztás, vízmérgezés fejlődhet ki. Különösen paradox ez a vízhajtók szedése mellett. A 87 éves, leromlott állapotú, káliumvesztésben is szenvedő nőbetegben kánikulai időszakban klinikai vízintoxikációval járó hyponatraemia fejlődött ki a magas vérnyomás normalizálása céljából adott tiazid diuretikum (chlorthalidon) krónikus alkalmazása folyamán. A klinikai képen kívül a diagnózist a nagyon súlyos hyponatraemia alapozta meg, és a viszonylag magas vizeletozmolalitás mellett igen alacsony plazmaozmolalitás támasztotta alá. Az állapot a hyponatraemiának az ajánlások szerinti kezelése ellenére „túlkorrigálódva” végzetes hypernatraemiába ment át. Amíg a hipoozmolalitás fennállt, a beteg izotóniássó-infúziókat kapott káliumpótlással, majd amikor hiperozmolalitás alakult ki, hipotóniás infúziókat. A szerzők megvitatják a hyponatraemia szakirodalmát, különös tekintettel az olyan terápiás dilemmákra, mint a „lassú” vagy „gyors” korrekció, valamint a „túlkorrekció” esetén végezhető gyógyeljárások.

HUN 2011;15(02)

Nővér

2010. DECEMBER 10.

A szimulátoros oktatás módszertana

CSÓKA Mária, VINGENDER István

A szimulátoros oktatási módszer előnye, hogy amíg korábban csak az egyes vizsgálatok, beavatkozások menetét tudták gyakorolni a hallgatók a demonstrációs eszközökön, a szimulátor segítségével a beavatkozások hatásait is figyelemmel kísérhetik.

HUN 2010;23(06)

Ideggyógyászati Szemle

2007. MÁRCIUS 20.

Oxigén-glükóz megvonás által indukált változások patkányhippocampus organotipikus tenyészetében

BALI Balázs, NAGY Zoltán, KOVÁCS J. Krisztina

A (-)deprenyl B típusú monoaminoxidázbénító, amelyet újabban sikeresen alkalmaznak a Parkinson- és az Alzheimer-kór gyógyításában. Bár neuroprotektív hatásának mechanizmusa nem ismert pontosan, annyi bizonyos, hogy ez a hatás független a MAO-B-gátlástól.

HUN 2007;60(03-04)

Ideggyógyászati Szemle

1996. MÁRCIUS 20.

[Az új reverzíbilis és szelektív MAO-A-inhibitorok perspektívája]

VOLZ H P, GLEITER C H, MÖLLER H J

[Az eddig használt, klasszikusnak nevezhető MAO bénítókat ismert mellékhatásaik miatt csak nagy óvatossággal lehetett adagolni. A MAO A-t reverzíbilisen és szelektíven bénító vegyületek megjelenése a mellékhatások számát és intenzitását is csökkentette. Az első vegyületek a brofaromin és a moclovemide - ez utóbbit már 5 éve regisztrálták Európában. A közlemény áttekinti mindkét vegyület alapvető farmakológiai tulajdonságait és beszámol a fontosabb klinikai kipróbálásokról. Hatékonyságuk major depresszióban már igazolódott. Terápiarezisztens depressziók tekintetében a brofaromin látszik jobb választásnak. Biztató kipróbálások folynak mindkét vegyülettel szociális fóbiában, valamint pánikbetegségben szenvedő betegeken.]

ENG 1996;49(03-04)

Lege Artis Medicinae

1991. DECEMBER 25.

(-) Deprenyl (Jumex) monoterápia Parkinson-szindrómában

MÁLLY Judit

Deprenyl (Jumex) monoterápia illetve deprenyl-dopa szubsztitúció hatását vizsgáltuk 50 korábban kezelésben nem részesült (denovo) Parkinson-syndromában szenvedő betegen, retrospektiv vizsgálatban. A tanulmány 5 év anyagát öleli fel Hoehn-Yahr HIV. stádiumú beteganyagon. A kornak nem volt szerepe a betegség progressziójában, míg a hypokinesis előtérben állása súlyosabb tüneti képet eredményezett, mint a tremor dominanciájú kórkép. A deprenyl terápia alatt a férfiak lényegesen lassúbb progressziót mutattak, mint a nők. A deprenyl elsősorban a hypokinesist csökkentette és kevésbé befolyásolta a rigort. A tünetek lassú javulást mutattak, amely független volt a Hoehn-Yahr féle súlyossági fokozattól. A Jumex monoterápia fenntarthatósága nagy egyéni variációt mutatott, az átlag 1 év volt. A gyógyszer hatásának megszűnése gyors volt, de nem progresszív jellegű. A dopa szubsztitúció mellékhatásainak megjelenési idejét nem befolyásolta az együtt adott MAO B bénító. A parkinzonos tünetek csökkentése, a dopa szubsztitúció bevezetésének késleltetése a Jumex monoterápia létjogosultságát megerősíti. Bár Parkinson-szindrómában a legfontosabb változás a dopamin szint csökkenése, vizsgálatsorozatunk felveti egyéb neurotranszmitterek szerepét a deprenyl hatás kialakulásában ezen betegségben.

HUN 1991;1(18)

Ideggyógyászati Szemle

1991. JÚLIUS 01.

Biológiai markerek vizsgálata krónikus alkoholizmusban: I. Trombocita monoamino oxidáz-B aktivitás és sziálsav tartalom

KÁLMÁN János, RIMANÓCZY Ágnes, SZEKERES György, BODA Krisztina, JANKA Zoltán

Az alkohol dependenciát jellemző biológiai markerek keresése az alkohológiai kutatások fontos irányvonala. A szerzők a témával kapcsolatos korábbi vizsgálatok eredményeit összefoglalva ismertetik, hogy az alkoholista férfiak anamnesztikus adatok, személyiségjegyek, és a vérlemezkék monoamino oxidáz-B (MAO-B) enzim aktivitása alapján két alcsoportra választhatók.

HUN 1991;44(07)

Ideggyógyászati Szemle

1989. JANUÁR 01.

A monoaminoxidáz (MAO) enzim vizsgálata migrénben

DR. KOVÁCS Katalin, DR. JELENCSIK Ilona, DR. MAGYAR Kálmán

A monoaminoxidáz neurotranszmitter monoaminok dezaminálásáért felelős enzim, mely szubcellulárisan a mitokondrium külső membránjához kötötten helyezkedik el [ 14]. Két formája [4] ismert (A és B típus), melyek elkülönítése szubsztrátspecifitásuk és a gátlószerek iránti, különböző érzékenységükön alapul. A MAO A specifikus szubsztrátja a szerotinin (5-HT), gátlószere a klorgilin [15], míg a MAO B szelektív inhibitora az 1-deprenil [18], preferált szubsztrátja a bétafeniletilamin (PEA) és a benzilamin [17]. A triamint és a dopamint mindkét forma dezaminálja.

HUN 1989;42(01)

Ideggyógyászati Szemle

1983. JÚNIUS 01.

A MAO-bénító és triciklusos antidepresszáns kezelés hatékonyságának előrejelzése a thrombocyta MAO aktivitás alapján endogén depressziós, obsszesszív-kompulzív és fóbiás betegeknél

DR RIHMER Zoltán, DR BAGDY György, DR ARATÓ Mihály

A szerzők különböző diagnózisú psychiátriai betegeknél (endogén depresszió, obsszesszív-kompulzív és fóbiás betegség) vizsgálták a kezelés előtti thrombocyta monoamino-oxidáz (MAO) aktivitás és a MAO-bénító, ill. triciklusos antidepresszív kezelésre adott klinikai változást. A MAO-bénítóra jól reagáló betegeknél — függetlenül a klinikai diagnózistól — szignifikánsan magasabb volt a thrombocyta MAO aktivitás mint a MAO-bénítóra nem reagálók (p<0,001), ill. mint a triciklusos antidepresszánsokra reagálók (p< 0,01) csoportjában. A triciklusos szerekre nem javuló betegek többsége jól reagált MAO-bénítóra, ill. az erre nem javulók triciklusos szerekre reagáltak. Előzetes eredményeik szerint a kezelés előtti thrombocyta MAO aktivitás prediktív értékű lehet ezen két típusú antidepresszáns kezelés hatékonyságát illetően.

HUN 1983;36(06)

Ideggyógyászati Szemle

1983. ÁPRILIS 01.

Biokémiai és neuroendokrinológiai vizsgálatok a neuroleptikumok klinikai hatásának és extrapyramidális mellékhatásainak előrejelzésére

DR PERÉNYI András, DR BAGDY György, DR ARATÓ Mihály

A szerzők 20, legalább 3 hónapja gyógyszermentes schizophren nőbeteget vizsgáltak a terápiás hatás, illetve a parkinsonos tünetek kifejlődése szempontjából. A neuroleptikumok dózisát, az esetleges kombinációkat a kezelő orvos határozta meg. A klinikai értékelés mellett plazma dopamin-beta-hydroxylase (DBH), thrombocyta monoamino oxydase (MAO), valamint plazma prolactin szint meghatározásra is sor került. A 28 napos vizsgálat során a thrombocyta MAO aktivitás szignifikánsan csökkent. Egyetlen reszponder sem volt, akinél kritériumaink szerint parkinsonos tünetek alakultak volna ki. A reszponder nem parkinsonizálódott betegeket szignifikánsan alacsonyabb plazma DBH aktivitás jellemezte, mint a non-reszponder parkinsonizálódott betegeket. Eredményeink alapján felmerül, hogy a jó prognozisú, extrapyramidális tüneteknek kevésbé kitett betegeket magasabb agyi dopamin aktivitás, a rossz prognózisú, extrapyramidális tünetek szempontjából veszélyeztetettebb betegeket viszont alacsony centrális dopamin aktivitás jellemzi.

HUN 1983;36(04)

Ideggyógyászati Szemle

1983. JANUÁR 01.

Az ABO vércsoport rendszer és a thrombocyta MAO aktivitás kapcsolatának vizsgálata

DR ARATÓ Mihály, DR RAGDY György, DR RIHMER Zoltán, DR KULCSÁR Zsuzsanna

Két, az affektív betegségekkel összefüggésbe hozható genetikai marker, az ABO vércsoport rendszer és a thrombocyta MAO aktivitás közötti összefüggést vizsgálták 70 egészséges, fiatal férfiben. A 0 vércsoportú személyek MAO aktivitása szignifkánsan alacsonyabb volt, mint a másik három csoportban. Ez az adat összekötő kapcsot jelenthet az affektív betegségek két genetikai markere között, támogatva egyúttal mindkét kutatási stratégiát.

HUN 1983;36(01)