Részletes keresés

Gondolat

2011. AUGUSZTUS 15.

Barbihalál

NAGY Zsuzsanna

Mimike dagadt tacskó. Nem is dagadt – mondják egyesek a családban –, csak „rossz alakja van”.

HUN

Hírvilág

2011. AUGUSZTUS 15.

Elhízásjárvány

Az elhízásjárvány az Egyesült Államokban gyorsabban terjed, mint gondolnánk

HUN

Lege Artis Medicinae

2011. MÁRCIUS 20.

Rövid és hosszú távú túlélés, valamint a halálokok elemzése szisztémás lupus erythematosusban

TARR Tünde, KISS Emese, SZEGEDI Gyula, ZEHER Margit

Szisztémás lupus erythematosusban (SLE) mind a rövid, mind a hosszú távú túlélési adatok javultak. Retrospektív módon elemeztük a Debreceni Egyetem, Orvos- és Egészségtudományi Centrum Belgyógyászati Intézet, III. Belgyógyászati Klinikán SLE miatt gondozott betegek körében a rövid és hosszú távú túlélési adatokat és halálokokat.

HUN 2011;21(03)

Lege Artis Medicinae

2010. AUGUSZTUS 20.

A PErindopril-Amlodipin fix kombináció véRnyomáscsökkentő hatásának vizsgáLata - A PEARL tanulmány

NAGY Viktor, LANTOS Éva, HABONY Norbert

A magas vérnyomás kezelésében az egyidejűleg több támadásponton ható kombinációk alkalmazása került előtérbe a célvérnyomás pontosabb elérése és a nagyobb terápiahűség érdekében.

HUN 2010;20(08)

Ideggyógyászati Szemle

2009. JÚNIUS 02.

Hipertenzió és kezelése a stroke akut szakában

KÁPOSZTA Zoltán, RÁCZ Klára

Stroke után az első 24 órában mért vérnyomás gyakran meghaladja a normálértéket, illetve magas vérnyomásban szenvedő beteg esetében a stroke előtti értékeket. A stroke akut ellátásában részt vevő szakemberek - háziorvosok, sürgősségi orvosok, neurológusok, belgyógyászok, intenzív osztályos orvosok - eltérően értékelik és kezelik ezt a vérnyomás- emelkedést. Először is el kell dönteni, hogy a beteg alkalmas-e thrombolysisre. Az erre nem alkalmas beteg terápiáját a kórelőzményben szereplő vérnyomásértékek (hypertonia) és a stroke típusa határozza meg.

HUN 2009;62(05-06)

Ideggyógyászati Szemle

2003. DECEMBER 20.

Az elektrokonvulzív kezelés fizikai és elektrofiziológiai kérdései - Irodalmi áttekintés

GAZDAG Gábor

Az elektrokonvulzív terápia (EKT) személyi, tárgyi feltételeit jogszabályban határozták meg. A szerző az alkalmazás technikai feltételeire vonatkozó vizsgálatokat tekinti át. Az unilaterális és a bilaterális elektród elhelyezésére vonatkozó eredmények után a görcsroham kiváltásához használt áram fizikai jellemzőit elemzi. Az áramdózis, az áramforma, a frekvencia és a polaritás kérdéskörét követően az impedanciát meghatározó anatómiai és élettani tényezőket sorolja fel. A görcsküszöböt befolyásoló tényezők közül a nemet, az életkort és az encephalopathiát tárgyalja.

HUN 2003;56(11-12)

Magyar Radiológia

2003. AUGUSZTUS 20.

Pyeloureteralis stenosis miatt operált csecsemők hosszú távú követése ultrahang- és izotópvizsgálatokkal

KIS Éva, NYITRAI Anna, VÁRKONYI Ildikó, BÁRTFAI Katalin, GYÖRKE Tamás, MÁTTYUS István, VEREBÉLY Tibor

A szerzők pyeloplasticán átesett csecsemők posztoperatív követése során azt vizsgálták, hogy változott- e az operált vese morfológiai képe és működése, továbbá hogy észlelhető-e obstrukció.

HUN 2003;77(04)

Ideggyógyászati Szemle

2000. SZEPTEMBER 01.

Bevezetés

CLEMENS Béla

Az EEG-éra kezdetétől voltak vizsgálók, akik nem elégedtek meg az EEG hagyományos elemzésével. Bebizonyították, hogy a görbe több információt tartalmaz, mint amennyit a vizuális elemzés ad. Berendezéseik nagyszerű, de egyedi technikai teljesítményre voltak képesek, ezért a kvantitatív EEG- (QEEG-) módszerek sokáig nem tudtak kitömi a kutatólaboratóriumok világából.

HUN 2000;53(9-10)

Lege Artis Medicinae

1994. ÁPRILIS 27.

Első tapasztalatok a rectumtumorok színes doppler ultrahangvizsgálatával

JAKAB Zsuzsa, LESTÁR Béla, RITTER László, DULISKOVICH Tibor, ARCHIE A Alexander

A szerzők egy év alatt szerzett hazai tapasztalataikat foglalják össze a rectumtumorok színes Doppler-vizsgálatával kapcsolatosan. 160 transrectalis ultrahangvizsgálatot végeztek. Ebből az anyagból 30 rectumtumoros beteg gray-scale, pulzus-Doppler és színes Doppler-vizsgálati adatait dolgozták fel. Mind a tumor, mind az ép rectumfal érszerkezetét tanulmányozták. Összehasonlították a tumorokból és az ép falból nyert áramlási görbéket, valamint a pulzatilitási indexeket. A tumorok mindegyike hypervascularisalt szerkezetet mutatott az ép bélfalhoz képest. A tumorerekben magas diasztolés komponensű áramlási görbéket figyeltek meg alacsony pulzatilitási indexekkel, az átlag 1,206+0,394 (SD) volt (p<0,001). Az ép, submucosalis artériás plexusokban az áramlási görbe diasztolés komponense hiányzott vagy minimális volt, az átlagos pulzatili tási indexet 3,168+1,151 (SD)-nek találták. A tumorokon belül eltérő keringési jelek detektálhatók a normális fali keringéshez viszonyítva. A tumorvascularisatio vizsgálatának különös jelentősége lehet a tumorszövet és a peritumoralis oedema elkülönítésében, ami a sebészi rezekció tervezése szempontjából fontos.

HUN 1994;4(04)

Ideggyógyászati Szemle

1981. NOVEMBER 01.

Egyszerű, számítógépes eljárás az EEG-ben előforduló tüske-alakzatok felismerésére

VITRAI József, CZOBOR Pál, MARÓSFI Sándor, NAGYPÁL Tibor, RÁCZ József

A szerzők olyan, általuk kifejlesztett számítógépes eljárást ismertetnek, amely alkalmas az EEG-ben előforduló epilepsziás tüskeaktivitás detektálására. Módszerük segítségével kívánság szerint előállítható az EEG-görbe első ill. második deriváltja, továbbá a hullámok csúcsánál mért - differencia hányados alapján számított - meredekség. Mivel e paraméterek a tüskeaktivitás idején drasztikus változást mutatnak, ezek „nyomonkövetése" általában biztosítja a tüskék kijelölését. A deriváltak kiszámításához, valamint a szűrt (simított) jel előállításához ún. parabolaillesztési eljárást alkalmaztak, ami igen egyszerű algoritmus kidolgozását tette lehetővé. A kifejlesztett metodika emiatt azonnali (on-line) feldolgozásra is használható. A kipróbálás első szakaszában, amelyben a két beteg felvételében összesen mintegy 2000 tüske-hullám volt megfigyelhető, gyakorlatilag mindegyik detektálása megoldható volt. Az automatikus tüske-felismerés nyolc másodperces szakasz-vizuális ellenőrzés mellett történő-analízisével indult, amikoris egy elvezetés alapján a detektálási paraméterek beállítása történt meg. E paraméterek azután alkalmasak voltak ugyanazon beteg EEG-jében későbbi, továbbá más elvezetésben felbukkanó tüskék felismerésére is. A differencia hányados alapján azonosított tüskék jellemző adatai további feldolgozás céljára, azaz a fókusz behatárolásához megjelenítésre kerültek. A kipróbálás első fázisában szerzett tapasztalataik alapján a szerzők e módszer klinikai alkalmazását javasolják.

HUN 1981;34(11)