Lege Artis Medicinae

Jelentés az 1989. évi magyarországi gasztroenterológiai endoszkópos tevékenységről

NAGY György1, JUHÁSZ László1

1991. FEBRUÁR 09.

Lege Artis Medicinae - 1991;1(03)

A Magyar Gastroenterologiai Társaság Endoscopos Szekciója Wittmann professzor vezetésével 1975-től évenként jelentést tett közzé az emésztő szervi endoscopia magyarországi helyzetéről, fejlődéséről. A jelentés 1976-ban még 75 endoscopos munkahelyen, 163 eszközzel végzett 27453 vizsgálatról számolt be. Az 1987. évi felmérés már 117 munkahelyen (37 Budapest, 80 vidék) 565 eszközzel (219 Budapest, 346 vidék) végzett 139496 vizsgálatot (36623 Budapest, 102873 vidék) tartalmazott. 13 év statisztikai összesítésekor 968090 endoscopos vizsgálat során 389 (0,4 ezrelék) szövődményt, közülük 71 (7/100.000) halálos szövődményt regisztráltak. A vizsgálati adatok összegyűjtése Wittmann professzor halálával megszakadt.

AFFILIÁCIÓK

  1. Borsod-Abaúj-Zemplén-megyei Kórház, Miskolc II. Belgyógyászati Osztály

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A kiadvány további cikkei

Lege Artis Medicinae

A természetes szülés hipotézise

BÁLINT Sándor

A szerző feltételezi, hogy van természetes szülés. Hipotézise szerint minden nő tudatalattijában megvan a természetes szülési viselkedés kódja (KOD), ami a terhes asszonyokban spontán mobilizálódhat. A szülésre felkészítés bármely módját alkalmazva, ez a mobilizáció elősegíthető, így e szülőnők szülés alatti viselkedési repertoárja bővül, s közelít a saját kódjának megfelelőhöz. Ez lehet a magyarázata a különböző szülésre felkészítő programok és az alternatív szülészet sikerének és eredményességének. A szerző az elmélet pszichológiai magyarázatát C.G. Jung munkássága alapján adja meg.

Lege Artis Medicinae

A számítógépes rétegvizsgálat és a mágneses rezonanciás képalkotás helye az organikus neurológiai diagnosztikában

KENÉZ József

A neuroimaging az elmúlt két évtizedben az elektronika gyors fejlődése következtében ki alakult digitális képalkotás széleskörű elterjedése miatt az organikus neurológiai diagnosztika alapvető módszerévé vált, melynek jelentőségét nehéz túlbecsülni. A computer tomographia (CT) és a mágneses rezonanciás képalkotás (MR) a neuroimaging legfontosabb vizsgálóeszközei. Egészen bizonyos, hogy a közeli jövőben a hazai betegellátásban is mindennapi gyakorlattá válik ezen eljárások alkalmazása. Szerző a neurológiai tünettanból kiindulva körvonalazza azokat a szempontokat, melyek alapján a klinikus eldöntheti, hogy mikor, milyen digitális vizsgálómódszert indikáljon, hogy a lehető leggyorsabban, a legkevesebb kockázattal, és a legkisebb költséggel a legtöbb hasznosítható in formációhoz jusson.

Lege Artis Medicinae

Hypoglycaemia-érzet diabetes mellitusban: prospektív klinikai-epidemiológiai vizsgálatok

KERÉNYI Zsuzsa, TAMÁS Gyula, KEMPLER Péter, VARGHA Péter

A hypoglycaemia az insulinkezelés egyik gyakori, és potenciálisan veszélyes mellékhatása. A hypoglycaemia gyakorisága és a hypoglycaemia-érzet felmérése céljából 91 egymást követően felvett, (48 terhes és 43 nem terhes) insulinnal kezelt cukorbeteg nőt vizsgáltunk prospektiv módon, 9-15 pontos, ismételt vércukor- profilok végzésével. Kérdőíves módszerrel regisztráltuk a betegek szubjektiv hypoglycaemiás tüneteit. A betegek kétharmadában (62/91 beteg) találtunk biokémiailag igazolt hypoglycaemiát A betegek egyharmada egyáltalán nem érezte, 23 bizonytalanul, 19 biztosan érezte a hypoglycaemiát. A különböző csoportok között nem találtunk significans eltérést a betegek kora, a diabetes tartama, a testsúly kg-onkénti insulindózisa, a glycohaemoglobin (GHb) szintje és a szövődmények gyakorisága szempontjából. A cardiovascularis autonom functio vizsgálatára 31 betegen végeztünk el 5 standard cardiovascularis reflex-tesztet. Az autonom neuropathiás betegek kora, a diabetes tartama, a diabetes szövődményeinek gyakorisága significansan meghaladta a cardiovascularis reflex-teszt negatív csoportét. Eredményeink újabb klinikai epidemiológiai adatok annak bizonyítására, hogy a hypoglycaemia-érzet hiánya nincs feltétlen összefüggésben a cardiovascularis autonom neuropathiával.

Lege Artis Medicinae

Pitvari daganatok operált esetei

NAGY Zsolt, HOLOMAY Miklós, VASZILY Miklós, SZÉCSI János, HORVÁTH Ambrus, PÉTERFFY Árpád

A szerzők 1986. novembere és 1989. júliusa között pitvari daganat miatt operált öt betegükről számolnak be. Két betegnél az anamnesisben nagyvérköri embolisatio szerepel, két beteg cardialis panaszok miatt került kivizsgálásra, ötödik betegüket pedig szűrővizsgálat alkalmával észlelték. Az echocardiographiával nyert diagnózist négy esetben angiocardiographiával is megerősítették. Négy esetben bal pitvari, egy esetben jobb pitvari daganatot távolítottak el. Három betegnél egyszerű resectiot végeztek, egy betegnél a pitvari septum, egynél pedig a környező pitvarfal egy részével együtt távolították el a tumort. A szövettani vizsgálat négy esetben bal pitvari myxomát igazolt, egy esetben az eredmény jobb pitvari thrombus volt. Mind az öt beteg gyógyultan távozott a klinikáról. Az utánkövetési idő alatt recidivát nem észleltek.

Lege Artis Medicinae

Rövid Hírek

Nagy feloldóképességű mágneses rezonanciás képalkotás a koponyaalap érelváltozásainak ábrázolása összefoglaló tanulmány; PET, CT és MR alkalmazása a neuropsychiatriai megbetegedések differenciál-diagnosztikájában mai alkalmazási lehetőségek; Az agy fertőző megbetegedései

Lapszám összes cikke

Kapcsolódó anyagok

Lege Artis Medicinae

A microvascularis coronariabetegség diagnosztikája és kezelése. A magyarországi helyzet sajátosságai

SZAUDER Ipoly

Az invazív vizsgálatok azt mutatják, hogy a betegek kétharmadában a szívizom-ischaemia obstruktív coronariabetegség és más szívbetegség hiányában (INOCA) áll fenn, melynek oka a microvascularis diszfunkció (CMD), és amelynek következménye a microvascularis koszorúér-betegség (MVD), a microvascularis vagy epicardialis va­so­s­pasticus angina (MVA) lehet. A kor­szerű klinikai gyakorlatban a noninvazív kardiológiai képalkotó eljárások fejlődésével lehetővé vált a coronariaáramlás mérése a jellemző indexek meghatározásával. Mind­ezek javítják a CMD és az általa okozott myocardialis ischaemia diagnózisát, és le­hetőséget adnak az elsődleges MVD diag­nosztizálására. Tekintettel arra, hogy az MVD felismerése-kezelése a magyar orvosi gyakorlatban jelentősen alulreprezentált, az alábbiakban részletesen ismertetjük a primer stabil microvascularis anginát (MVA), annak korszerű invazív és noninvazív dif­fe­­renciáldiagnózisát és kezelését, különös tekintettel – a gyakorisága miatt – a magas vérnyomás által kiváltott formára és a nők ko­szorúér-betegségére. Kiemeljük a hazai lehetőségek figyelembevételével az ajánl­ható diagnosztikai eljárásokat.

Lege Artis Medicinae

Tiazid vagy tiazidszerű diuretikumot adjunk-e a magas vérnyomásban szenvedő emberek kezelésekor? A magyarországi helyzet sajátosságai

VÁLYI Péter

A diuretikumok az 1960-as években történt széles körű elterjedésük óta is alapvető an­ti­hipertenzív gyógyszerek maradtak. A ma­gas vérnyomás kezelését tárgyaló 2018. évi ESC/ESH irányelv nem tesz különbséget a tiazid és a tiazidszerű vizelethajtók között a magas vérnyomás kezelésében, elismerve, hogy szemtől szembe nem hasonlították össze ezeket a gyógy­szer­cso­por­tokat vélet­len­szerű betegbeválasztásos vizsgálatokban, valamint, hogy a hydrochlorothiazid az egyik leggyakoribb összetevője a forgalomban lévő, engedélyezett fix anti­hipertenzív gyógyszer-kombinációknak. A 2018. évi ma­gyar irányelv az indapamidot tartja a leghatékonyabb diuretikumnak a hypertoniában szenvedő betegek terápiájában. Köz­le­mé­nyünk célja, hogy áttekintsük a tiazid vagy tiazidszerű vizelethajtóknak, elsősorban a ma Magyarországon elérhető hydro­chlo­rothia­zidnak és indapamidnak, vala­mint kombinációs készítményeik kor­szerű alkalmazását a magasvérnyomás-be­tegségben szenvedő beteg kezelésében.

Lege Artis Medicinae

LAM 30: 1990–2020. Tükörbe nézve: a LAM, a magyar orvostudomány és a hazai egészségügy három évtizede

KAPÓCS Gábor

Kedves Olvasónk! Örömmel nyújtjuk át Önnek a LAM (Lege Artis Medicinæ) 30., karácsonyi számát. A LAM az 1990. évi indulása óta méltán vívott ki elismerést széles körű, megalapozott és hasznos információival az orvos- és egészségtudományok legújabb vívmányairól, valamint az egészségügyről és határterületeiről. Kezdettől fogva azon dolgozunk, hogy hiteles, magas szakmai és esztétikai színvonalú kiadványt készítsünk, amit haszonnal és élvezettel forgathatnak a legkülönbözőbb, az orvostudományhoz tartozó, és ahhoz kapcsolódó területek művelői. Ennek következetes megvalósítása tette az elmúlt évtizedekben a LAM-ot hazánk egyik legtekintélyesebb orvostudományi folyóiratává.

Lege Artis Medicinae

Három évtized rövid krónikája

KAPRONCZAY Katalin

A magyarországi időszaki szaksajtó európai viszonylatban meglehetős késéssel indult meg. A szakfolyóiratok közreadását, szerkesztését, szemléletét egyaránt befolyásolta az adott történelmi, politikai helyzet. Bizonyos történelmi fordulópontok hatására fontos szakfolyóiratok megszűntek (1848–49-es szabadságharc, első és a második világháború), ugyanakkor voltak időszakok, amelyek lendületet adtak a tudományok fejlődésének, így a folyóirat-alapításnak is. Az 1990-es magyarországi rendszerváltoztatás utáni évekre mindkét kijelentés érvényes, megváltozott a könyv- és folyóirat-kiadás struktúrája, amely folyamatnak voltak „áldozatai”, de ígéretes eredményei is. Az utóbbiak sorába tartozik az akkor alakult Literatura Medica Kiadó, és annak saját folyóirata, az 1990-ben alapított Lege Artis Medicinae, a LAM (alcíme szerint: Új magyar orvosi hírmondó) című tudományos folyóirat. Megjelentetésével örvendetesen gyarapodott az orvosi szaksajtó. Tudományos szakközleményei felveszik a versenyt az immár nagy múltú hazai orvosi folyóiratok írásaival, szemléletével azonban új irányt is képvisel. Tudatosan felvállalja és fórumot biztosít az orvostársadalmat érintő kérdéseknek, foglalkozik az egészségügy, a gazdaság, a prevenció kérdésével, szoros összefüggésben a közegészségügyi intézményi rendszerrel, az in­frastruktúrában és a gyógyító munkában résztvevők helyzetével, jellemzően a társadalom-egészségügyi szemléletet követi.

Ideggyógyászati Szemle

[A percutan endoszkópos interlamináris lumbalis discectomia és a microdiscectomia direkt költségeinek összehasonlítása: török eredmények]

ÜNSAL Ünlü Ülkün, ŞENTÜRK Salim

[A microdiscectomia (MD) a lumbalis porc­korongsérv műtéti kezelésének standard technikája. Az egy munkacsatornás percutan endoszkópos in­ter­lamináris lumbalis discectomia (PELD) egy másik műtéti lehetőség, ami a rövidebb kórházi ápolási idő szüksé­ges­sége és a gyorsabb funkcionális gyógyulás miatt egyre nép­szerűbbé válik. Nagyon kevés tanulmány elemzi e két technika költségeit. Jelen tanulmány célja az MD és a PELD összes kórházi költségének összehasonlítása. Negyven 22 és 70 éves kor közötti, PELD vagy MD módszerrel és különböző aneszteziológiai technikával operált beteget osztottunk négy csoportba: 1. PELD + helyi érzéstelenítés (PELD-Local) (n = 10), 2. PELD + ál­ta­lános ér­zéstelenítés (PELD-General) (n = 10), 3. MD + spi­nalis ér­zés­­telenítés (MD-Spinal) (n = 10), 4. MD + ál­ta­lános érzés­telenítés (MD-General) (n = 10). Az egészség­ügyi költsé­ge­ket a direkt költés összegeként definiáltuk. A költségek direkt összehasonlíthatósága érdekében az ada­tokat az érzéstele­nítés módja szerint elemeztük. A direkt költségeket az MD- és a PELD-csoportok között hasonlí­tottuk össze. A PELD-Local-csoportban az összes költség összege 1249,5 $, a PELD-General-csoportban 1741,5 $, az MD-Spinal-csoportban 2015,6 $, az MD-General-csoportban 2348,7 $ volt. Az összes költség összege magasabb volt az MD-Spinal- és MD-General-csoportokban, mint a PELD-Local- és PELD-General-cso­portokban. A mű­tét, a sebészi eszközök, az anesz­tézia (az aneszteziológus díja), a kórházi tartózkodás, az érzéstelenítés során használt gyógyszerek és anyagok, a laboratóriumi vizsgálatok, az ápolás és a posztoperatív gyógyszerelés költsége szigni­fi­káns mértékben eltért a négy csoport között (p < 0,01). Vizsgálatunk igazolta, hogy a PELD kevésbé költséges, mint az MD.]