Lege Artis Medicinae

A "hippokratészi" esküről

BALLÉR Piroska1

1991. FEBRUÁR 09.

Lege Artis Medicinae - 1991;1(03)

História

Hippokratész – az orvosideál, az ideális orvos legrégibb megtestesítője: tavaly emlékeztünk meg születésének 2450-ik évfordulójáról. Már Platon is mint híres, elismert orvost említi őt többször is (1); s ahogy teltek az évszázadok, úgy vált Hippokratész előbb abszolút tekintéllyé, majd nagy előddé és szimbólummá. Az idő múlásával egyre kevesebb adat maradt meg öróla magáról – és egyre szaporodtak a nevét viselő orvosi írások.

AFFILIÁCIÓK

  1. Semmelweis Orvostudományi Egyetem Társadalomorvostani és Orvostörténeti Intézet

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A kiadvány további cikkei

Lege Artis Medicinae

A természetes szülés hipotézise

BÁLINT Sándor

A szerző feltételezi, hogy van természetes szülés. Hipotézise szerint minden nő tudatalattijában megvan a természetes szülési viselkedés kódja (KOD), ami a terhes asszonyokban spontán mobilizálódhat. A szülésre felkészítés bármely módját alkalmazva, ez a mobilizáció elősegíthető, így e szülőnők szülés alatti viselkedési repertoárja bővül, s közelít a saját kódjának megfelelőhöz. Ez lehet a magyarázata a különböző szülésre felkészítő programok és az alternatív szülészet sikerének és eredményességének. A szerző az elmélet pszichológiai magyarázatát C.G. Jung munkássága alapján adja meg.

Lege Artis Medicinae

A számítógépes rétegvizsgálat és a mágneses rezonanciás képalkotás helye az organikus neurológiai diagnosztikában

KENÉZ József

A neuroimaging az elmúlt két évtizedben az elektronika gyors fejlődése következtében ki alakult digitális képalkotás széleskörű elterjedése miatt az organikus neurológiai diagnosztika alapvető módszerévé vált, melynek jelentőségét nehéz túlbecsülni. A computer tomographia (CT) és a mágneses rezonanciás képalkotás (MR) a neuroimaging legfontosabb vizsgálóeszközei. Egészen bizonyos, hogy a közeli jövőben a hazai betegellátásban is mindennapi gyakorlattá válik ezen eljárások alkalmazása. Szerző a neurológiai tünettanból kiindulva körvonalazza azokat a szempontokat, melyek alapján a klinikus eldöntheti, hogy mikor, milyen digitális vizsgálómódszert indikáljon, hogy a lehető leggyorsabban, a legkevesebb kockázattal, és a legkisebb költséggel a legtöbb hasznosítható in formációhoz jusson.

Lege Artis Medicinae

Hypoglycaemia-érzet diabetes mellitusban: prospektív klinikai-epidemiológiai vizsgálatok

KERÉNYI Zsuzsa, TAMÁS Gyula, KEMPLER Péter, VARGHA Péter

A hypoglycaemia az insulinkezelés egyik gyakori, és potenciálisan veszélyes mellékhatása. A hypoglycaemia gyakorisága és a hypoglycaemia-érzet felmérése céljából 91 egymást követően felvett, (48 terhes és 43 nem terhes) insulinnal kezelt cukorbeteg nőt vizsgáltunk prospektiv módon, 9-15 pontos, ismételt vércukor- profilok végzésével. Kérdőíves módszerrel regisztráltuk a betegek szubjektiv hypoglycaemiás tüneteit. A betegek kétharmadában (62/91 beteg) találtunk biokémiailag igazolt hypoglycaemiát A betegek egyharmada egyáltalán nem érezte, 23 bizonytalanul, 19 biztosan érezte a hypoglycaemiát. A különböző csoportok között nem találtunk significans eltérést a betegek kora, a diabetes tartama, a testsúly kg-onkénti insulindózisa, a glycohaemoglobin (GHb) szintje és a szövődmények gyakorisága szempontjából. A cardiovascularis autonom functio vizsgálatára 31 betegen végeztünk el 5 standard cardiovascularis reflex-tesztet. Az autonom neuropathiás betegek kora, a diabetes tartama, a diabetes szövődményeinek gyakorisága significansan meghaladta a cardiovascularis reflex-teszt negatív csoportét. Eredményeink újabb klinikai epidemiológiai adatok annak bizonyítására, hogy a hypoglycaemia-érzet hiánya nincs feltétlen összefüggésben a cardiovascularis autonom neuropathiával.

Lege Artis Medicinae

Pitvari daganatok operált esetei

NAGY Zsolt, HOLOMAY Miklós, VASZILY Miklós, SZÉCSI János, HORVÁTH Ambrus, PÉTERFFY Árpád

A szerzők 1986. novembere és 1989. júliusa között pitvari daganat miatt operált öt betegükről számolnak be. Két betegnél az anamnesisben nagyvérköri embolisatio szerepel, két beteg cardialis panaszok miatt került kivizsgálásra, ötödik betegüket pedig szűrővizsgálat alkalmával észlelték. Az echocardiographiával nyert diagnózist négy esetben angiocardiographiával is megerősítették. Négy esetben bal pitvari, egy esetben jobb pitvari daganatot távolítottak el. Három betegnél egyszerű resectiot végeztek, egy betegnél a pitvari septum, egynél pedig a környező pitvarfal egy részével együtt távolították el a tumort. A szövettani vizsgálat négy esetben bal pitvari myxomát igazolt, egy esetben az eredmény jobb pitvari thrombus volt. Mind az öt beteg gyógyultan távozott a klinikáról. Az utánkövetési idő alatt recidivát nem észleltek.

Lege Artis Medicinae

Jelentés az 1989. évi magyarországi gasztroenterológiai endoszkópos tevékenységről

NAGY György, JUHÁSZ László

A Magyar Gastroenterologiai Társaság Endoscopos Szekciója Wittmann professzor vezetésével 1975-től évenként jelentést tett közzé az emésztő szervi endoscopia magyarországi helyzetéről, fejlődéséről. A jelentés 1976-ban még 75 endoscopos munkahelyen, 163 eszközzel végzett 27453 vizsgálatról számolt be. Az 1987. évi felmérés már 117 munkahelyen (37 Budapest, 80 vidék) 565 eszközzel (219 Budapest, 346 vidék) végzett 139496 vizsgálatot (36623 Budapest, 102873 vidék) tartalmazott. 13 év statisztikai összesítésekor 968090 endoscopos vizsgálat során 389 (0,4 ezrelék) szövődményt, közülük 71 (7/100.000) halálos szövődményt regisztráltak. A vizsgálati adatok összegyűjtése Wittmann professzor halálával megszakadt.

Lapszám összes cikke

Kapcsolódó anyagok

Lege Artis Medicinae

Bioetikai viták Lengyelországban

HEGEDŰS Katalin

Az orvosi etikának igen nagy hagyománya van Lengyelországban. 1443-ban a krakkói Jagelló Egyetemen elfogadták a hippokratészi eskü módosított változatát, és az orvosok ennek szellemében gyógyítottak. A 19–20. század fordulóján a medikusok számára kötelező volt a tradicionális orvosi deontológia hallgatása.

Lege Artis Medicinae

Természetjogi és pozitivista elemek az orvosi tevékenység szabályaiban II. rész

LŐRINCZ Jenő

A hippokratészi gyűjteményben az orvosi eskü szövegén kívül másutt is találunk az orvosi tevékenységre vonatkozó szabályokat, előírásokat. Ma több mint ötven i. e. 4–5. századi munkát sorolnak ebbe a gyűjtemény be, melyek szemléletüket, tárgyukat tekintve sok félék, a szerzők egyike maga Hippokratész.

Magyar Radiológia

Gergely István: Szín-Mű

LOMBAY Béla

„Gergely István hippokratészi esküjében minden bizonnyal az is benne foglaltatott, hogy a lélek legmélyebb, legtisztább rezdüléseit költői hangon szólaltathassa meg. Aki gyógyít és ír: gyógyír. Lírai hangon, balladisztikusan (álnaivan, gyermekhangon) és metafizikusan, ha éppen a lét legmérvadóbb kérdéseiről szól. Ezért is tagolódik hármas egységbe poézise - a válaszok mindenütt ott vannak, miközben a költő figyelmesen kérdez. Verseinek avatott illusztrátora Várhelyi Csilla. Gergely István művei lelki számvetésre késztetnek. Kérhetünk-e többet áttechnicizálódott korunkban ennél az ajándéknál?” Balázs Tibor

Lege Artis Medicinae

Perszisztáló vegetatív állapotú betegek

RAANAN Gillon

Az orvoslás legfőbb morális célja – ami mellett az orvosok és az egészségügyi dolgozók Hippokratész óta kitartanak – a betegnek orvosilag tiszta hasznot hajtani úgy, hogy azzal a legkevésbé ártsunk. Ma a hippokratészi célhoz azt a morális korlátozást tehetjük hozzá, hogy ezt az elvet az emberek szabad választási lehetőségeit tiszteletben tartva kell követnünk úgy, hogy az igazságos és tisztességes legyen másokkal szemben is (legyen az szűkös anyagi források elosztása, emberi jogok, vagy erkölcsi törvények tiszteletben tartása).

Lege Artis Medicinae

E havi játékunk - Ha a sebész nem borbély már...

MEZÔVÁRI Gyula

Az eredeti Hippokratészi eskü arra szorította az orvosokat, hogy az operálást hagyják a sebészekre...