Lege Artis Medicinae

Hypoglycaemia-érzet diabetes mellitusban: prospektív klinikai-epidemiológiai vizsgálatok

KERÉNYI Zsuzsa1, TAMÁS Gyula2, KEMPLER Péter3, VARGHA Péter4

1991. FEBRUÁR 09.

Lege Artis Medicinae - 1991;1(03)

Eredeti közlemények

A hypoglycaemia az insulinkezelés egyik gyakori, és potenciálisan veszélyes mellékhatása. A hypoglycaemia gyakorisága és a hypoglycaemia-érzet felmérése céljából 91 egymást követően felvett, (48 terhes és 43 nem terhes) insulinnal kezelt cukorbeteg nőt vizsgáltunk prospektiv módon, 9-15 pontos, ismételt vércukor- profilok végzésével. Kérdőíves módszerrel regisztráltuk a betegek szubjektiv hypoglycaemiás tüneteit. A betegek kétharmadában (62/91 beteg) találtunk biokémiailag igazolt hypoglycaemiát A betegek egyharmada egyáltalán nem érezte, 23 bizonytalanul, 19 biztosan érezte a hypoglycaemiát. A különböző csoportok között nem találtunk significans eltérést a betegek kora, a diabetes tartama, a testsúly kg-onkénti insulindózisa, a glycohaemoglobin (GHb) szintje és a szövődmények gyakorisága szempontjából. A cardiovascularis autonom functio vizsgálatára 31 betegen végeztünk el 5 standard cardiovascularis reflex-tesztet. Az autonom neuropathiás betegek kora, a diabetes tartama, a diabetes szövődményeinek gyakorisága significansan meghaladta a cardiovascularis reflex-teszt negatív csoportét. Eredményeink újabb klinikai epidemiológiai adatok annak bizonyítására, hogy a hypoglycaemia-érzet hiánya nincs feltétlen összefüggésben a cardiovascularis autonom neuropathiával.

AFFILIÁCIÓK

  1. Főorvos Tétényi úti Kórház II. Belosztály
  2. Egyetemi docens
  3. Egyetemi tanársegéd Semmelweis Orvostudományi Egyetem I. Belklinika
  4. Tudományos munkatárs Semmelweis Orvostudományi Egyetem Biometriai és Kliniko-epidemiológiai Munkacsoport

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A kiadvány további cikkei

Lege Artis Medicinae

A természetes szülés hipotézise

BÁLINT Sándor

A szerző feltételezi, hogy van természetes szülés. Hipotézise szerint minden nő tudatalattijában megvan a természetes szülési viselkedés kódja (KOD), ami a terhes asszonyokban spontán mobilizálódhat. A szülésre felkészítés bármely módját alkalmazva, ez a mobilizáció elősegíthető, így e szülőnők szülés alatti viselkedési repertoárja bővül, s közelít a saját kódjának megfelelőhöz. Ez lehet a magyarázata a különböző szülésre felkészítő programok és az alternatív szülészet sikerének és eredményességének. A szerző az elmélet pszichológiai magyarázatát C.G. Jung munkássága alapján adja meg.

Lege Artis Medicinae

A számítógépes rétegvizsgálat és a mágneses rezonanciás képalkotás helye az organikus neurológiai diagnosztikában

KENÉZ József

A neuroimaging az elmúlt két évtizedben az elektronika gyors fejlődése következtében ki alakult digitális képalkotás széleskörű elterjedése miatt az organikus neurológiai diagnosztika alapvető módszerévé vált, melynek jelentőségét nehéz túlbecsülni. A computer tomographia (CT) és a mágneses rezonanciás képalkotás (MR) a neuroimaging legfontosabb vizsgálóeszközei. Egészen bizonyos, hogy a közeli jövőben a hazai betegellátásban is mindennapi gyakorlattá válik ezen eljárások alkalmazása. Szerző a neurológiai tünettanból kiindulva körvonalazza azokat a szempontokat, melyek alapján a klinikus eldöntheti, hogy mikor, milyen digitális vizsgálómódszert indikáljon, hogy a lehető leggyorsabban, a legkevesebb kockázattal, és a legkisebb költséggel a legtöbb hasznosítható in formációhoz jusson.

Lege Artis Medicinae

Pitvari daganatok operált esetei

NAGY Zsolt, HOLOMAY Miklós, VASZILY Miklós, SZÉCSI János, HORVÁTH Ambrus, PÉTERFFY Árpád

A szerzők 1986. novembere és 1989. júliusa között pitvari daganat miatt operált öt betegükről számolnak be. Két betegnél az anamnesisben nagyvérköri embolisatio szerepel, két beteg cardialis panaszok miatt került kivizsgálásra, ötödik betegüket pedig szűrővizsgálat alkalmával észlelték. Az echocardiographiával nyert diagnózist négy esetben angiocardiographiával is megerősítették. Négy esetben bal pitvari, egy esetben jobb pitvari daganatot távolítottak el. Három betegnél egyszerű resectiot végeztek, egy betegnél a pitvari septum, egynél pedig a környező pitvarfal egy részével együtt távolították el a tumort. A szövettani vizsgálat négy esetben bal pitvari myxomát igazolt, egy esetben az eredmény jobb pitvari thrombus volt. Mind az öt beteg gyógyultan távozott a klinikáról. Az utánkövetési idő alatt recidivát nem észleltek.

Lege Artis Medicinae

Jelentés az 1989. évi magyarországi gasztroenterológiai endoszkópos tevékenységről

NAGY György, JUHÁSZ László

A Magyar Gastroenterologiai Társaság Endoscopos Szekciója Wittmann professzor vezetésével 1975-től évenként jelentést tett közzé az emésztő szervi endoscopia magyarországi helyzetéről, fejlődéséről. A jelentés 1976-ban még 75 endoscopos munkahelyen, 163 eszközzel végzett 27453 vizsgálatról számolt be. Az 1987. évi felmérés már 117 munkahelyen (37 Budapest, 80 vidék) 565 eszközzel (219 Budapest, 346 vidék) végzett 139496 vizsgálatot (36623 Budapest, 102873 vidék) tartalmazott. 13 év statisztikai összesítésekor 968090 endoscopos vizsgálat során 389 (0,4 ezrelék) szövődményt, közülük 71 (7/100.000) halálos szövődményt regisztráltak. A vizsgálati adatok összegyűjtése Wittmann professzor halálával megszakadt.

Lege Artis Medicinae

Rövid Hírek

Nagy feloldóképességű mágneses rezonanciás képalkotás a koponyaalap érelváltozásainak ábrázolása összefoglaló tanulmány; PET, CT és MR alkalmazása a neuropsychiatriai megbetegedések differenciál-diagnosztikájában mai alkalmazási lehetőségek; Az agy fertőző megbetegedései

Lapszám összes cikke

Kapcsolódó anyagok

Ideggyógyászati Szemle

CAT-H – új eljárás az afázia magyar nyelvű diagnosztikájában

ZAKARIÁS Lilla, RÓZSA Sándor, LUKÁCS Ágnes

A tanulmányban egy újonnan adaptált, jelenleg sztenderdizáció alatt álló logopédiai vizsgálóeljárást, a Comprehensive Aphasia Test magyar változatát (CAT-H; Zakariás & Lukács, előkészületben) mutatjuk be. A CAT-H a stroke következtében kialakuló szerzett nyelvi zavarok, az afáziák vizsgálatára alkalmas. A tanulmány célja a teszt főbb jellemzőinek, alkalmazási területeinek, a magyar adaptáció és sztenderdizáció folyamatának, valamint az afáziás személyek tesztben nyújtott teljesítményének bemutatása és egészséges kontrollcsoporttal való összehasonlítása. Kutatásunkban 99, többségében egyoldali, bal féltekei stroke utáni afáziát mutató személy és 19, neurológiai kórtörténettel nem rendelkező kontrollszemély vett részt. A vizsgálati személyekkel a klinikai gyakorlatban használatos tesztek mellett a CAT-H battériát vettük fel, amit egy általunk összeállított demográfiai és klinikai kérdőívvel egészítettünk ki. A CAT-H két részből, egy kognitív szűrővizsgálatból és egy átfogó nyelvi tesztből áll. Az afáziás csoport teljesítménye vala­mennyi nyelvi és szinte az összes kognitív területen jelentősen elmaradt az egészséges kontrollcsoportétól. Várakozásainkkal összhangban a kontrollcsoport plafonközeli teljesítményt nyújtott valamennyi területen, míg az afáziás csoportra nagymértékű egyéni variabilitás volt jellemző a nyelvi és a kognitív szubtesztekben egyaránt. Kapcsolatot találtunk az életkor, az agyi történés óta eltelt idő és a stroke típusa, valamint a teszttel mérhető egyes kognitív és nyelvi képességek között. Eredményeink és előzetes tapasztalataink szerint a teszt alkalmas a nyelvi profil feltárására, a nyelvi képességekben történő változások nyomonkövetésére és a kognitív alapképességek zavarainak szűrésére afáziában. Reményeink szerint a teszt sokoldalú felhasználhatóságának köszönhetően egyedül­álló módon fogja segíteni az afázia hazai diagnosztikáját, az afáziás személyek ellátásában és rehabilitációjában dolgozó szakemberek, valamint az afáziakutatók mun­káját.

Ideggyógyászati Szemle

[A fluoxetint szedő Covid-19-pneumoniás betegeknek nagyobb a túlélési esélye: retrospektív, eset-kontrollos vizsgálat ]

NÉMETH Klára Zsófia, SZÛCS Anna , VITRAI József , JUHÁSZ Dóra , NÉMETH Pál János , HOLLÓ András

[ Van-e összefüggés a fluoxetinszedés és a kórházban kezelt közepesen súlyos/súlyos COVID-19-pneumonia túlélése között? A Semmelweis Egyetem Uzsoki Utcai Gyakorló Kórházában 2021. március 17. és április 22. között kezelt személyek orvosi dokumentációja alapján retrospektív eset-kontroll vizsgálatot végeztünk. A betegek a standard belgyógyászati kezelés mellett anti-COVID-19 kezelésben (favipiravir, remdesivir, baricitinib, vagy ezek kombinációi) részesültek. 110 fő ezenfelül napi 20 mg fluoxetint is kapott. A mortalitás és a fluoxetinszedés összefüggésének statisztikai elemzésére többváltozós logisztikus regressziót alkalmaztunk. Annak ellenőrzésére, hogy eredményeinket nem befolyásolhatta-e szelekciós hiba (fluoxetine selection bias), összehasonlítottuk a fluoxetinnel kezelt és nem kezelt két betegcsoport kórházi felvételi klinikai, radiológiai és laboratóriumi prognosztikai jellemzőit. A 269 vizsgált személy közül 205-en (76,2%) maradtak életben, és 64-en (23,8%) hunytak el a felvételt követő 2. és 28. nap között. A fluoxetint szedő csoport mortalitása jelentősen, 70%-kal alacsonyabb – vagyis körülbelül harmadannyi – volt, mint a fluoxetint nem szedők mortalitása. Ez a hatás, függetlenül minden más, a mortalitást befolyásoló tényezőtől, statisztikailag szignifikáns volt (OR [95% CI] 0,33 [0,16–0,68], p = 0,002). Sem az életkor és a nem, sem a kórházi felvételi C-reaktív protein, LDH- és D-dimer-szint, sem a shortened National Early Warning Score pontszám és a mellkasröntgen súlyossági pontszám, illetve az első 48 órában végzett mellkas-CT-vizsgálatok aránya nem mutatott statisztikai különbséget a fluoxetint szedő és fluoxetint nem szedő két csoport között, alátámasztva a vizsgálati eredmény validitását. Amennyiben ezt az eredményt, a túlélés háromszorosára növekedését, randomizált, kontrollált vizsgálatok is megerősítik, a fluoxetin a COVID-19-pneumonia hatékony gyógyszere lehet.]

Lege Artis Medicinae

Védőoltások a Covid-19-pandémia ellen

FALUS András, SZEKANECZ Zoltán

A gyorsan terjedő SARS-CoV-2 légzőszervi vírus súlyos következményekkel járó járványt okozott az egész világon. Az egészségügyi hatások mellett a globális gazdasági károk ma még felmérhetetlenek. A világjárvány ugyanakkor soha nem látott tudományos kutatások sorát indította el, többek között a védőoltások kidolgozása terén. A cikk a vakcinákról, az immunmemóriáról és az egyes felvetődő klinikai hatásokról szóló aktuális információkat foglalja össze.

Lege Artis Medicinae

A microvascularis coronariabetegség diagnosztikája és kezelése. A magyarországi helyzet sajátosságai

SZAUDER Ipoly

Az invazív vizsgálatok azt mutatják, hogy a betegek kétharmadában a szívizom-ischaemia obstruktív coronariabetegség és más szívbetegség hiányában (INOCA) áll fenn, melynek oka a microvascularis diszfunkció (CMD), és amelynek következménye a microvascularis koszorúér-betegség (MVD), a microvascularis vagy epicardialis va­so­s­pasticus angina (MVA) lehet. A kor­szerű klinikai gyakorlatban a noninvazív kardiológiai képalkotó eljárások fejlődésével lehetővé vált a coronariaáramlás mérése a jellemző indexek meghatározásával. Mind­ezek javítják a CMD és az általa okozott myocardialis ischaemia diagnózisát, és le­hetőséget adnak az elsődleges MVD diag­nosztizálására. Tekintettel arra, hogy az MVD felismerése-kezelése a magyar orvosi gyakorlatban jelentősen alulreprezentált, az alábbiakban részletesen ismertetjük a primer stabil microvascularis anginát (MVA), annak korszerű invazív és noninvazív dif­fe­­renciáldiagnózisát és kezelését, különös tekintettel – a gyakorisága miatt – a magas vérnyomás által kiváltott formára és a nők ko­szorúér-betegségére. Kiemeljük a hazai lehetőségek figyelembevételével az ajánl­ható diagnosztikai eljárásokat.

Ideggyógyászati Szemle

A szocioökonómiai helyzet és a stroke kapcsolata a fővárosban

VASTAGH Ildikó, SZŐCS Ildikó, OBERFRANK Ferenc, AJTAY András, BERECZKI Dániel

A nyugat- és kelet-európai országok stroke halandósága közötti szakadék a társadalmi-gazdasági különbségeket tükrözi. Felvetődik a kérdés, hogy az életszínvonalbeli különbségek kisebb régiók szintjén is megnyilvánulnak-e a stroke jelleg­ze­tes­ségeiben. Összefoglalónkban a főváros egyik legszegé­nyebb (VIII.) és leggazdagabb (XII.) kerülete stroke-betegeinek összehasonlítását mutatjuk be életkori megoszlás, stroke-incidencia, esethalálozás és mortalitás szempontjából. Két összehasonlító epidemiológiai vizsgálatunk eredményeit összegezzük, melyek ugyanabban a két kerületben az akut cerebro­vascularis betegséget elszenvedett lakosságot vizsgálták. A „Budapest 8–12 Projekt” igazolta, hogy a szegényebb VIII. kerületben a stroke fiatalabb életkorban jelentkezik, valamint magasabb a dohányzás, az alkohol­abú­zus és a kezeletlen hypertonia prevalenciája. A „Hat Év Két Kerületben” tanulmányba bevont 4779 beteg a 10 éves utánkövetéssel egy­értel­műen igazolja, hogy a stroke fiata­labb korban következik be, magasabb incidenciával, eset­ha­lálozással és mortali­tással jár a kedvezőtlen szocio­öko­nó­miai adottságokkal rendelkező VIII. kerületben. A fiatalabb korcso­portokon belül magasabb a halálozás és a társbetegségek prevalenciája a VIII. kerületben a XII. kerülethez képest. A rizikófaktorok magasabb prevalenciája és a fiatalabb korcsoport magasabb halálozása a kedve­zőtlenebb szocioökonómiai adottságú VIII. kerület lakossá­gának jelentősebb sérülékenységére utal. A hiányzó láncszem a szegénység és a stroke között az életmódi rizikó­tényezők és az elsődleges prevencióhoz való adherencia hiánya lehet. A népegészségügyi stroke-prevenciós prog­ramoknak a kedvezőtlen szocioökonómiai környezetben élő fiatalabb korosztályra kellene fókuszálniuk.