Az eLitMed.hu orvostudományi portál a böngészés tökéletesítése érdekében cookie-kat használ.
Ha bővebb információkat szeretne kapni a cookie-k használatáról és arról, hogyan módosíthatja a beállításokat, kattintson ide: Tájékoztató az eLitMed.hu Cookie-használatáról.
Ideggyógyászati Szemle - 1994;47(09-10)
Tartalom
Ideggyógyászati Szemle
1994. SZEPTEMBER 20.
Gliomák a többmodelles diagnosztika tükrében
A gliomák az agydaganatok több mint 50%-át képezik, melyből a primer malignus formák műtét után fél-egy év elteltével recidiválnak, de néhány év múlva még a teljesen eltávolított benignus gliomák egy része is kiújulhat. A recidív astrocytomák mintegy 50%-a hisztológiailag malignusabb, mint az eredeti. A kiújulásig eltelt idő mindenekelőtt a malignitás fokától, az eltávolítás mértékétől függ, de szerepet játszik a tumor lokalizációja és a beteg kora is. A diagnózis felállításától számított túlélés időszakának hossza az alkalmazott terápiának is függvénye. A gliomák hatékony kezeléséhez igen fontos a tumor malignitási fokának ismerete és a recidiv tumor elkülönítése a posztirradiációs nekrózistól, melyben a komputertomográfia (CT) és a mágneses rezonancia (MR) vizsgálatok magas szenzitivitással, de alacsony specificitással bírnak. A pozitron emissziós komputertomográfiával (PET) történő tumoranyagcsere-meghatározás alapján valószínűsíthető a gliomák malignitási foka és biztonsággal különíthető el a recidiv tumor a posztirradiációs nekrózistól.
Ideggyógyászati Szemle
1994. SZEPTEMBER 20.
A tiszta alexiát okozó laesiók lehetséges lokalizációi száz év távlatából
A szerzők 78 tiszta alexiás (betűzve olvasó) beteg irodalmi adatait elemezték a szimptómákra, a laesiók agyi lokalizációjára és a koreredetre való tekintettel. Déjerine 100 évvel ezelőtti első közleménye óta a tiszta alexia klinikai és patomorfológiai jellemzőiről pontosabbá váltak ismereteink. Egyrészt szűkült a klinikai tünetegyüttes, például a jobb homonim hemianopsia nem feltétlen kísérő tünete, másrészt a háttérben levő károsodás nemcsak az occipitalis regióban fordulhat elő, mint korábban vélték, hanem másutt is, például subangularisan. A szerzők elemzésükben a hangsúlyt az olvasás posterior pályarendszerére helyezték. E pályarendszer mellett - a legújabb neuropszichológiai vizsgálatok eredményeit is figyelembe véve – más agyterületek jelentősége is feltételezhető. Az olvasás kognitív pszichológiai vizsgálatainak eredményeivel összhangban a szerzők rámutatnak arra, hogy e struktúrák mindegyike nélkülözhetetlen a teljes olvasási folyamat megértéséhez.
Ideggyógyászati Szemle
1994. SZEPTEMBER 20.
Inveterált dens törés műtéti kezelése transoralis és dorsalis dekompresszióval, valamint rögzítéssel
A szerzők kóros helyzetben rögzült, III. típusú (Anderson-D'Alonso-beosztás) előre ferde dens törést szenvedett beteg kombinált műtéti kezelését ismertetik. A gerinccsatorna ventralis és dorsalis kompressziója miatt részleges dens és C II. test transoralis reszekcióját, valamint Cl. hátsó ív eltávolítását végezték. Ventralisan transoralis Harms-lemezzel, dorsalisan Magerl szerinti C 1.-C II. transarticularis csavarozással stabilizálták az elért helyzetet. Az alkalmazott eljárással megfelelő mértékű dekompressziót és mozgásstabil szintézist értek el.
Ideggyógyászati Szemle
1994. SZEPTEMBER 20.
Az aspergillosis cerebralis szövődményei
A szerzők négy, cerebralis aspergillosissal járó esetüket ismertetik. Egy krónikus alkoholista gennyes urogenitalis folyamata és egy csecsemő aplasticus anaemiája mellett agytályog alakult ki. Krónikus agresszív hepatitis, illetve akut lymphoid leukaemia miatt kezelteknél vérzéses lágyulás keletkezett, a betegek halálát okozva. Valamennyi esetben találtak tüdőelváltozásokat is a generalizált aspergillosis részjelenségeként. Fontosnak tartják a tüdőfolyamat korai diagnózisát, mivel az idegrendszeri tünetek jelentkezésekor a betegség többnyire már befolyásolhatatlan.
Ideggyógyászati Szemle
1994. SZEPTEMBER 20.
Ingerkontrollált éberségiszint-változtatással létrehozott rohamgátlás parciális epilepsziás betegeknél
Az ingerkontrollált éberségiszint-változtatás mint önkontroll módszer, epilepsziás betegeknél megfelelő feltételek esetén akaratlagos rohamgátlásra alkalmas kezelési eljárás. A szerzők kidolgozták ennek az önkontroll technikának egy olyan változatát, amikor parciális epilepsziás betegeknél hipnózis alatt az imaginált aurához társítottak komplex szenzoros ingert és éberségiszint-változást azzal a céllal, hogy később a beteg az aura jelentkezése esetén, ezzel a társított éberségiszint-változással saját maga kíséreljen meg akaratlagos rohamgátlást. A szerzők két, gyógyszeres kezelésre kevésbé jól reagáló parciális epilepsziás beteg esetét ismertetik, akik elsajátították ennek az önkontroll módszernek az alkalmazását. Az egyik beteg ily módon 1 év alatt 73 esetben hajtott végre akaratlagos rohamgátlást, és így a korábbi évi 115-ről 77-re csökkent a rohamgyakoriság. A másik betegnél a módszer elsajátítása és alkalmazása az aurák számát is jelentősen csökkentette. Így a korábbi 8 hónap során lezajlott 38 rosszulléttel szemben az auraszám 7-re csökkent, ebből 6 alkalommal sikeresen leállította a rosszullétet, mely így csak 1 alkalommal fejlődött ki. A szerzők véleménye az, hogy parciális epilepsziás betegek egy részénél az általuk kidolgozott technikával elsajátítható önkontroll módszerrel akaratlagos rohamgátlás érhető el, mely a terápiarezisztens betegeknél egy új kezelési lehetőséget jelenthet.
Ideggyógyászati Szemle
1994. SZEPTEMBER 20.
Medialis thalamuslágyulás, pitvari septumaneurysma és thrombocyta-hyperaggregabilitás együttes előfordulása
A szerzők egy 23 éves férfibeteg kórtörténetét ismertetik, akit hirtelen kialakult tudatzavar, diplopia, jobb oldali hemiparesis, jobb testfél dysaesthesia és dementia miatt kezeltek. A tüneteket medialis thalamuslágyulás okozta. A kórkép hátterében feltehetően agyi microembolisatio állt, amelyet a pitvari septumaneurysma és fokozott thrombocytaaggregatio tesz valószínűvé. A szerzők hangsúlyozzák a fiatalkori agyi keringészavarok kivizsgálásában a transeoesophagealis echokardiográfia és a thrombocytafunkciók vizsgálatának jelentőségét.
Ideggyógyászati Szemle
1994. SZEPTEMBER 20.
Fejfájás 1994 (a 2. Európai Fejfájás Konferencia néhány gondolata)
Jelen összefoglaló célja a 2. Európai Fejfájás Konferencián (Liége) megfogalmazódott néhány gondolat áttekintése. 1. "A molekuláktól a migrénes betegig" 2. Neurotransmitterek és receptorok vizsgálata fejfájásban szenvedő betegeknél.
Ideggyógyászati Szemle
1994. SZEPTEMBER 20.
Huntington-betegség: genetikai diagnózisa
A közelmúltban Huntington-betegségben szenvedőknél a 4p 16.3 kromoszóma locuson a CAG trinucleotid növekedett ismétlődést észleltek.
Ideggyógyászati Szemle
1994. SZEPTEMBER 20.
A magyar rehabilitációs társaság neuro-urológiai szekciójának ajánlása
A hólyagkatéterezés metodikája, terápiás és diagnosztikai célból
Ideggyógyászati Szemle
1994. SZEPTEMBER 20.
Ideggyógyászati Szemle
1994. SZEPTEMBER 20.
Válasz prof. dr. Leél-Őssy Lóránd hozzászólására
Taviska Péter válasza prof. dr. Leél-Őssy Lóránd hozzászólására.
Ideggyógyászati Szemle
1994. SZEPTEMBER 20.
Ideggyógyászati Szemle
1994. SZEPTEMBER 20.
A magyar gerincsebészet jelene és perspektívái
A modem gerincsebészet kialakulásában a magyar orvostudomány két rendkívüli egyéniségének volt elévülhetetlen érdeme. Manninger Jenő professzor az Országos Traumatológiai Intézet főigazgatója már a ' 70-es évek közepétől igen nagy energiabefektetéssel szorgalmazta, szervezte a gerincstabilizáló eljárások bevezetését. Riskó Tibor professzor pedig a Harrington-instrumentárium első hazai alkamazójaként, valamint számos korábbi hazai gerincműtét kidolgozójaként megteremtette azt a szellemi tőkét, melyből a korszerű elveken alapuló gerincsebészet hazánkban kifejlődhetett.
Ideggyógyászati Szemle
1994. SZEPTEMBER 20.
Neurometabolikus genetikus encephalo-neuro-myopathiák
A neurológiai kórképek patomechanizmusának pontosabb ismerete szükségessé teszi azt, hogy a modem patokémiai, morfológiai és genetikai diagnosztika mind komolyabb teret nyerjen a klinikai neurológia területén. Ez nemcsak azért lényeges feladat, mert a kórképek így pontosabban diagnosztizálhatók, hanem azért is, mert a terápiás lehetőségek bővülésével számos betegség esetén az oki kezelés mind közelebb kerül. Ebből a megfontolásból a European Federation of Neurological Societies (EFNS) „Neurometabolikus Panelt" hívott életre. A munkacsoport feladata, hogy Európában egységes irányelveket dolgozzon ki e betegségcsoport diagnózisára és kezelésére, az egyes országokban felmérje e terület szakmai színvonalát, valamint kollaborációs lehetőséget biztosítson munkacsoportok között. A táblázat összefoglalja azokat a legfontosabb lépéseket, amelyek e kórképek diagnózisához lényegesek.
Ideggyógyászati Szemle
1994. SZEPTEMBER 20.
Epilepsziások tartós monitorozása
Bevezetés, Az ETM indikációi, Az ETM személyzetének kvalifikációja és feladatköre, ETM-műszerek és folyamatok, Az epilepszia magatartási és EEG-tüneteinek tartós monitorozáshoz szükséges műszerezettség és munkafolyamatok,
Ideggyógyászati Szemle
1994. SZEPTEMBER 20.
Könyvismertetés
G. S. Barolin: Kopfschmerzen - multifactoriell Erfassung und Beobachtung (A fejfájások multifaktoriális felfogása és kezelése), Bitter István: Pszichiátria című könyvek összefoglalója
Ideggyógyászati Szemle
1994. SZEPTEMBER 20.
Magyar Ideg- és Elmeorvosok Társasága SZOTE neurológiai kerekasztal
Borrellia burgdorferi jellemzése, laboratóriumi kimutatása. A Lyme-kór bőrgyógyászati vonatkozásai. Neuroborreliosis klinikuma és terápiája. A neuroborreliosis radiológiai vonatkozásai. A Lyme-kór patológiája. A polimeráz láncreakció szerepe a Lyme-neuroborreliosis diagnózisábon (folyóirat-referálás).
Ideggyógyászati Szemle
1994. SZEPTEMBER 20.
Magyar gyermekneurológiai, -idegsebészeti, gyermek- és ifjúságpszichiátriai társaság
Társaságunk 1994. 04. 08-án tartott közgyűlésén új vezetőséget választott.
Ideggyógyászati Szemle
1994. SZEPTEMBER 20.
1.
2.
3.
4.
Ideggyógyászati Szemle Proceedings
Egészségügyi szakmai irányelv az akut ischaemiás stroke diagnosztikájáról és kezeléséről
AUG 31.
5.
1.
2.
Klinikai Onkológia
Hasnyálmirigyrák: az ESMO klinikai gyakorlati irányelve a diagnózishoz, kezeléshez, követéshez*
AUG 29.
3.
Klinikai Onkológia
Gyógyszerbiztonsági szemelvények – a múlt tanulságai és a jövő lehetőségei
AUG 29.
4.
5.