Ideggyógyászati Szemle - 1994;47(09-10)

Ideggyógyászati Szemle

1994. SZEPTEMBER 20.

Gliomák a többmodelles diagnosztika tükrében

BORBÉLY Katalin

A gliomák az agydaganatok több mint 50%-át képezik, melyből a primer malignus formák műtét után fél-egy év elteltével recidiválnak, de néhány év múlva még a teljesen eltávolított benignus gliomák egy része is kiújulhat. A recidív astrocytomák mintegy 50%-a hisztológiailag malignusabb, mint az eredeti. A kiújulásig eltelt idő mindenekelőtt a malignitás fokától, az eltávolítás mértékétől függ, de szerepet játszik a tumor lokalizációja és a beteg kora is. A diagnózis felállításától számított... tovább »

Ideggyógyászati Szemle

1994. SZEPTEMBER 20.

A tiszta alexiát okozó laesiók lehetséges lokalizációi száz év távlatából

SÉRA László, MÁRKUS Atilla, BERNÁTH László

A szerzők 78 tiszta alexiás (betűzve olvasó) beteg irodalmi adatait elemezték a szimptómákra, a laesiók agyi lokalizációjára és a koreredetre való tekintettel. Déjerine 100 évvel ezelőtti első közleménye óta a tiszta alexia klinikai és patomorfológiai jellemzőiről pontosabbá váltak ismereteink. Egyrészt szűkült a klinikai tünetegyüttes, például a jobb homonim hemianopsia nem feltétlen kísérő tünete, másrészt a háttérben levő károsodás nemcsak az occipitalis regióban fordulhat elő, mint korábban... tovább »

Ideggyógyászati Szemle

1994. SZEPTEMBER 20.

Inveterált dens törés műtéti kezelése transoralis és dorsalis dekompresszióval, valamint rögzítéssel

VERES Róbert, LAKATOS István, KENÉZ József, PENTELÉNYI Tamás

A szerzők kóros helyzetben rögzült, III. típusú (Anderson-D'Alonso-beosztás) előre ferde dens törést szenvedett beteg kombinált műtéti kezelését ismertetik. A gerinccsatorna ventralis és dorsalis kompressziója miatt részleges dens és C II. test transoralis reszekcióját, valamint Cl. hátsó ív eltávolítását végezték. Ventralisan transoralis Harms-lemezzel, dorsalisan Magerl szerinti C 1.-C II. transarticularis csavarozással stabilizálták az elért helyzetet. Az alkalmazott eljárással megfelelő... tovább »

Ideggyógyászati Szemle

1994. SZEPTEMBER 20.

Az aspergillosis cerebralis szövődményei

ILLÉS Zsolt, GARZULY Ferenc, BRITTIG Ferenc, PERENYEI Miklós

A szerzők négy, cerebralis aspergillosissal járó esetüket ismertetik. Egy krónikus alkoholista gennyes urogenitalis folyamata és egy csecsemő aplasticus anaemiája mellett agytályog alakult ki. Krónikus agresszív hepatitis, illetve akut lymphoid leukaemia miatt kezelteknél vérzéses lágyulás keletkezett, a betegek halálát okozva. Valamennyi esetben találtak tüdőelváltozásokat is a generalizált aspergillosis részjelenségeként. Fontosnak tartják a tüdőfolyamat korai diagnózisát, mivel az... tovább »

Ideggyógyászati Szemle

1994. SZEPTEMBER 20.

Ingerkontrollált éberségiszint-változtatással létrehozott rohamgátlás parciális epilepsziás betegeknél

SZUPERA Zoltán, RUDISCH Tibor, BONCZ István

Az ingerkontrollált éberségiszint-változtatás mint önkontroll módszer, epilepsziás betegeknél megfelelő feltételek esetén akaratlagos rohamgátlásra alkalmas kezelési eljárás. A szerzők kidolgozták ennek az önkontroll technikának egy olyan változatát, amikor parciális epilepsziás betegeknél hipnózis alatt az imaginált aurához társítottak komplex szenzoros ingert és éberségiszint-változást azzal a céllal, hogy később a beteg az aura jelentkezése esetén, ezzel a társított éberségiszint-változással... tovább »

Ideggyógyászati Szemle

1994. SZEPTEMBER 20.

Medialis thalamuslágyulás, pitvari septumaneurysma és thrombocyta-hyperaggregabilitás együttes előfordulása

RÓZSA Csilla, ASBÓT Richárd, BARSI Péter, BLASKÓ György, KOMOLY Sámuel

A szerzők egy 23 éves férfibeteg kórtörténetét ismertetik, akit hirtelen kialakult tudatzavar, diplopia, jobb oldali hemiparesis, jobb testfél dysaesthesia és dementia miatt kezeltek. A tüneteket medialis thalamuslágyulás okozta. A kórkép hátterében feltehetően agyi microembolisatio állt, amelyet a pitvari septumaneurysma és fokozott thrombocytaaggregatio tesz valószínűvé. A szerzők hangsúlyozzák a fiatalkori agyi keringészavarok kivizsgálásában a transeoesophagealis echokardiográfia és a... tovább »

Ideggyógyászati Szemle

1994. SZEPTEMBER 20.

Fejfájás 1994 (a 2. Európai Fejfájás Konferencia néhány gondolata)

VÉCSEI László, TAJTI János, SAMSAM Mohtasham

Jelen összefoglaló célja a 2. Európai Fejfájás Konferencián (Liége) megfogalmazódott néhány gondolat áttekintése. 1. "A molekuláktól a migrénes betegig" 2. Neurotransmitterek és receptorok vizsgálata fejfájásban szenvedő betegeknél.

Ideggyógyászati Szemle

1994. SZEPTEMBER 20.

Huntington-betegség: genetikai diagnózisa

JAKAB Katalin

A közelmúltban Huntington-betegségben szenvedőknél a 4p 16.3 kromoszóma locuson a CAG trinucleotid növekedett ismétlődést észleltek.

Ideggyógyászati Szemle

1994. SZEPTEMBER 20.

Ideggyógyászati Szemle

1994. SZEPTEMBER 20.

A sclerosis multiplex metylprednizolon kezeléséről

PUNGOR Katalin

Hozzászólás dr. Komoly Sámuel összefoglalójához

Ideggyógyászati Szemle

1994. SZEPTEMBER 20.

Válasz prof. dr. Leél-Őssy Lóránd hozzászólására

TAVISKA Péter

Taviska Péter válasza prof. dr. Leél-Őssy Lóránd hozzászólására.

Ideggyógyászati Szemle

1994. SZEPTEMBER 20.

Könyvismertetés

CLEMENS Béla

Surgical Treatment of the Epilepsies című könyv ismertetése.

Ideggyógyászati Szemle

1994. SZEPTEMBER 20.

A magyar gerincsebészet jelene és perspektívái

PENTELÉNYI Tamás

A modem gerincsebészet kialakulásában a magyar orvostudomány két rendkívüli egyéniségének volt elévülhetetlen érdeme. Mannin­ger Jenő professzor az Országos Traumatológiai Intézet főigazga­tója már a ' 70-es évek közepétől igen nagy energiabefektetéssel szor­galmazta, szervezte a gerincstabilizáló eljárások bevezetését. Riskó Ti­bor professzor pedig a Harrington-instrumentárium első hazai alkama­zójaként, valamint számos korábbi hazai gerincműtét kidolgozójaként megteremtette azt a szellemi... tovább »

Ideggyógyászati Szemle

1994. SZEPTEMBER 20.

Neurometabolikus genetikus encephalo-neuro-myopathiák

VÉCSEI László

A neurológiai kórképek patomechanizmusának pontosabb ismerete szükségessé teszi azt, hogy a modem patokémiai, morfológiai és genetikai diagnosztika mind komolyabb teret nyerjen a klinikai neurológia területén. Ez nemcsak azért lényeges feladat, mert a kórképek így pontosabban diagnosztizálhatók, hanem azért is, mert a terápiás lehetőségek bővülésé­vel számos betegség esetén az oki kezelés mind közelebb kerül. Ebből a megfontolásból a European Federation of Neurological Societies (EFNS)... tovább »

Ideggyógyászati Szemle

1994. SZEPTEMBER 20.

Epilepsziások tartós monitorozása

Bevezetés, Az ETM indikációi, Az ETM személyzetének kvalifikációja és feladatköre, ETM-műszerek és folyamatok, Az epilepszia magatartási és EEG-tüneteinek tartós monitorozáshoz szükséges műszerezettség és munkafolyamatok,

Ideggyógyászati Szemle

1994. SZEPTEMBER 20.

Könyvismertetés

GARZULY Ferenc, RAJNA Péter

G. S. Barolin: Kopfschmerzen - multifactoriell Erfassung und Beobachtung (A fejfájások multifaktoriális felfogása és kezelése), Bitter István: Pszichiátria című könyvek összefoglalója

Ideggyógyászati Szemle

1994. SZEPTEMBER 20.

Magyar Ideg- és Elmeorvosok Társasága SZOTE neurológiai kerekasztal

Borrellia burgdorferi jellemzése, laboratóriumi kimutatása. A Lyme-kór bőrgyógyászati vonatkozásai. Neuroborreliosis klinikuma és terápiája. A neuroborreliosis radiológiai vonatkozásai. A Lyme-kór patológiája. A polimeráz láncreakció szerepe a Lyme-neuroborreliosis diagnó­zisábon (folyóirat-referálás).

Ideggyógyászati Szemle

1994. SZEPTEMBER 20.

Magyar gyermekneurológiai, -idegsebészeti, gyermek- és ifjúságpszichiátriai társaság

GYÖRGY Ilona

Társaságunk 1994. 04. 08-án tartott közgyűlésén új vezetőséget választott.

Ideggyógyászati Szemle

1994. SZEPTEMBER 20.

Magyar gerinc társaság

Magyar Gerinc Társaság Gerinc Klubjának 1994. évi tudományos programja.