PharmaPraxis

Üzleti menedzsment modul beépítése a gyógyszerészképzésbe

2017. DECEMBER 05.

Az elmúlt évtizedben a fejlett országokban a gyógyszerészi hivatás kibővült: a gyógyszerészek feladata lett a termékek expediálásán felül a betegek gyógyszerészi gondozása, és számos egyéb profitorientált szolgáltatás elvégzése is. Michael J. Davies és munkatársainak hipotézise szerint napjainkban a közösségi gyógyszertárak sikeres működtetése érdekében a gyógyszerészek szakmai és üzleti menedzsmenttel kapcsolatos tudásának elválaszthatatlanul össze kell fonódnia; a szerzők hipotézisük bizonyítása érdekében áttekintették a szakirodalmat, és kérdőíves felmérést végeztek angliai gyógyszerészhallgatók, gyakorló patikusok és gyógyszerész szakon oktató akadémikusok körében; ennek során rákérdeztek arra, hogy hasznosnak tartanák-e az üzleti menedzsment képzés beillesztését a gyógyszerészhallgatók curriculumába, továbbá milyen formájú képzést tartanának a legcélravezetőbbnek.

A szerzők megállapítják: a szakirodalomban ellentmondásos megítélések találhatók a témában (az anyagi érdekeltség beépítése a patikusi hivatásba). Latif és munkatársai arra a veszélyre hívják fel a figyelmet, hogy a patikusok anyagi ösztönzőinek előtérbe kerülése miatt a betegek megkérdőjelezhetik a gyógyszerész motivációit, akire ezután nem megbízható, független tanácsadóként tekintenek majd (The McDonaldisation of medicines use reviews. Int J Pharm Pract. 2009;4C:40), míg Harding és munkatársai azt hangsúlyozzák, hogy a gyógyszerészek által végzett kiegészítő szolgáltatások nagymértékben hasznosak lehetnek a betegek számára (Community pharmacists’ perceptions of medicines use reviews and quality assurance by peer review. Pharm World Sci. 2010;32:381–385).

A betegek attitűdjét feltáró vizsgálatok arra utalnak, hogy az általános populáció tagjai előnyösnek tartják a gyógyszerészi szolgáltatások bővülését (Eades és munkatársai: Public health in community pharmacy: A systematic review of pharmacist and consumer views. BMC Public Health. 2011;11:582). Az azonban bizonyos, hogy a szolgáltatások bővülésével a gyógyszerészeknek üzleti menedzsment tudásra is szükségük van, mivel a gyógyszerészek (az USA és Nagy-Britannia patikaláncait figyelembe véve) tipikus esetben két évnyi praxis után gyógyszerész-menedzser munkakörbe kerülnek, és azok, akik sikeres menedzserré válnak, sokkal nagyobb előléptetési eséllyel rendelkeznek. Mindazonáltal eddig csak igen kevés egyetem illesztette be az üzleti menedzsment képzést a gyógyszerészhallgatók curriculumába.

A kérdőíves felmérés 2012-ben zajlott; a 30 kérdéses kérdőívet 271 gyógyszerész, 705 gyógyszerészhallgató és 24 tanár töltötte ki.

A 271 gyógyszerész 52%-a volt nő, 36,7%-uk 23 és 30 éves kor közötti, 26,2%-uk 31 és 40 éves, 16%-uk 41–50 éves, 16,7%-uk 51–60, míg 4,4%-uk 61 évesnél idősebb volt. A válaszadók 56,8%-a gyógyszerész-menedzserként, 16,5%-a alkalmazott gyógyszerészként, 15,4%-a patika-tulajdonosként, 8,6%-a helyettesítő gyógyszerészként dolgozott.

A gyógyszerészek 76%-a mondta azt, hogy szívesen tanult volna az egyetemen üzleti ismereteket, ha lett volna rá lehetőség, és 61,4%-uk értett egyet azzal, hogy nagyban segítette volna a karrierjüket, ha az egyetemen oktattak volna üzleti ismereteket. A gyógyszerészek 74,1%-a vélte úgy, hogy az üzleti modult a negyedév tananyagába kellene beilleszteni (mivel ekkor történik a patikai gyakorlat is), 46%-uk szerint választható, 37,4%-uk szerint kötelező tananyagként. 75,5%-uk szerint az oktatás leghasznosabb módszere a workshop, 65,9%-uk szerint az előadás, 54,3%-uk szerint a közösségi patikalátogatás lenne. A gyógyszerészek 65,1%-a vélte úgy, hogy az üzleti ismereteket patika-tulajdonosok tudnák a leghatékonyabban átadni, míg mások üzleti szakelőadók oktatási részvételét várnák. A tananyag leghasznosabb részének a következő tárgyak oktatását nevezték meg (csökkenő sorrendben): menedzsment ismeretek, gyógyszertárakkal kapcsolatos jogi szabályozás, interperszonális képességek, vezetői képességek, pénzügyi tudás, különböző üzleti modellek, marketing ismeretek.

A 705 gyógyszerészhallgató közül 183 első éves, 170 másodéves, 183 harmadéves, 169 negyedéves volt, az évfolyamokon a férfiak aránya 42,3 és 57,7% között mozgott. A tanulók 58,7%-a az egyetem után közösségi gyógyszertárban, míg 32,4%-uk kórházi patikában, 5,7%-uk pedig az iparban akart dolgozni. A tanulók 64,3%-a mondta azt, hogy érdekelné egy egyetemi üzleti modul, 19% pedig nem szeretne részt venni ilyenben egyetemi tanulmányai során, mindazonáltal 92,8%-uk úgy vélte, hogy a munkájuk során szükségük lesz üzleti képességekre. A tanulók 60%-a vélte úgy, hogy az üzleti modult a negyedév tananyagába kellene beilleszteni, mivel az időben közel van a munkakezdéshez. 46,3%-uk a választható, 24,6%-uk a kötelező üzleti oktatást tartaná helyesnek. A leghasznosabb oktatási módszernek a diákok zöme is a workshopokat tartotta, a gyógyszerészekkel ellentétben azonban a diákok a leghatékonyabb ismeretátadónak az üzleti előadókat tartják (második helyre kerültek az üzlettulajdonosok). A diákok a tananyag leghasznosabb részének a gyógyszertárakkal kapcsolatos jogi szabályozást tartanák, majd (csökkenő sorrendben) a menedzsment, az interperszonális és a vezetői képességeket.

A 24 tanár 62%-a rendelkezett közösségi gyógyszertárban szerzett munkatapasztalattal, és 79%-uk mondta azt, hogy a gyógyszerészek számára az üzleti ismeretek egyre fontosabbak lesznek a jövőben. 67%-uk úgy vélte, hogy az üzleti modult a negyedév tananyagába kellene beilleszteni, 79%-uk a választható üzleti oktatást tartaná helyesnek. A tanárok 12 kreditet adnának az üzleti modul elvégzéséért, és úgy vélik, hasznos volna, ha számos különböző szaktudással rendelkező szakember egyaránt tanítana az üzleti modulban.

Összefoglalójukban a szerzők megjegyzik: a WHO hét kulcsképességet sorol fel, amelyekkel a gyógyszerészeknek rendelkezniük kellene, és amelyeket be kellene illeszteni képzésükbe is: gondozó, döntéshozó, kommunikátor, menedzser, élethosszig tanuló, tanár, vezető, azonban nyilvánvaló, hogy Nagy-Britannia gyógyszerészhallgatóit nem képzik sem a menedzsment, sem a vezetői képesség területén. A legjobb módszer –teszik hozzá Davies és munkatársai – az lenne, ha az egyetemek választható tantárgyként beillesztenék a gyógyszerészhallgatók képzésébe az üzleti ismereteket, követnék annak az oktatás eredményeit, majd a kiemelkedően hasznosnak bizonyuló menedzsmentismeretek oktatását kötelezővé tennék, így valamennyi gyógyszerész képessé válna a kulcsismeretek gyakorlati alkalmazására.

Eredeti közlemény:
Michael J. Davies, Hannah Fleming, Richard Jones, Kate Menzie, Christine Smallwood, Sebastian Surendar: The inclusion of a business management module within the master of pharmacy degree: a route to asset enrichment? Pharm Pract (Granada). 2013 Apr-Jun; 11(2): 109–117.


dr. Kovács Bence

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A rovat további cikkei

PharmaPraxis

Modern kötszerek tudatos választása és alkalmazása a gyógyszertárban

LÉGRÁDI Péter

A megfelelő kötszer kiválasztásának alapja és fő célja, hogy az gyors és optimális sebgyógyulást eredményezzen, csökkentse a fájdalmat, kontrollálja a seb bakteriális állapotát, védjen az infekció ellen, abszorbeálja a sebváladékot, a lehető legkevésbé zavarja a beteget és javítsa az életminőséget. Az alábbi cikkben a modern sebtisztítás, -fertőtlenítés és -kötözés metódusát és eszközeit ismertetjük.

PharmaPraxis

Antimikrobás szerek a patikai gyakorlatban

TÓSAKI Árpád

A baktériumfertőzés esetén alkalmazható készítmények széles tárháza áll a gyógyítók rendelkezésére. Egyes csoportjaik eltérő hatásmechanizmussal pusztítják el a kórokozókat. Jelen cikkben a baktériumok sejtfalszintézisére ható gyógyszerekkel ismerkedünk meg részletesebben.

PharmaPraxis

D vitamin és kálcium pótlás polycisztás ovárium szindrómában szenvedők betegek esetében

D-vitamin és kálcium pótlással kiegészített kezelés hatékonyan csökkenti a hyperandrogenizmus tüneteit, jótékonyan hat a menstruációs ciklus zavarait és eredményesen csökkenti testtömegindexet.

PharmaPraxis

Elavult a gyógyszertári asszisztensek oktatása

A szakmai szervezet több ízben jelezte a mindenkori kormányzat és szaktárca felé, hogy a képzést meghaladta a kor gyógyszergyártási és gyógyszertári gyakorlata, és javasolták, hogy ehhez igazítva szervezzék át az oktatást, ám a döntéshozóknál egyelőre nem sikerült eredményt elérniük.

PharmaPraxis

Gyógyszerész-beteg kapcsolat

A tudományos életet a gyógyszeriparra, az ott kivívott vezetői pozícióját pedig alkalmazott gyógyszerészi státuszra cserélte dr. Kádár Tibor gyógyszertárvezető gyógyszerész. Ma már egy kis budai patika vezetője és résztulajdonosa, de nem csak az adminisztrációval foglalkozik. A gyógyszertár törzsvásárlói gyakorta találkoznak vele a tára mögött.

Kapcsolódó anyagok

PharmaPraxis

A gyógyszerész mint menedzser

Mint minden munkahelyen, ahol emberek dolgoznak együtt, a gyógyszertárban is szükség van arra, hogy valaki ellássa a vezetői szerepkört. De mi tesz egy gyógyszerészt egyben sikeres vezetővé, mai szóval: menedzserré, aki jól koordinálja a vele dolgozó technikusok munkáját, megszervezi, irányítja és kontrollálja a gyógyszertár vagy a klinikai munkacsoport működését?

PharmaPraxis

Gyógyszerész-orvos kollaboratív modellben végzett hypertonia-menedzsment értékelése

Napjainkban a körzeti orvosi praxisok munkaerőhiánnyal küzdenek, és egyre fontosabbá válik egy új gondozási modell kialakítása: a nem-orvos szolgáltatók, többek között a gyógyszerészek bevonása és integrált betegellátó csapatok kialakítása.

PharmaPraxis

Klinikai gyógyszerész a hollandiai alapellátásban: négy lehetséges modell

A gyógyszert nem kiadó gyógyszerész szerepköre, felelőssége egyelőre bizonytalan. Négy eltérő modellel tipizálható megítélése ellenére jelentős szakmai konszenzus uralkodik az új típusú gyógyszerész szerepének egyes jellemzőit, valamint az alapellátási gyakorlatba való integráció pénzügyi, szervezeti és együttműködési aspektusait illetően.

PharmaPraxis

Vegyenek-e részt a klinikai munkában az intézeti gyógyszertárak vezetői?

Számos érv szól amellett, hogy a jó gyógyszertári vezető továbbra is részt vesz a gyógyító munkában, de ugyanígy érvelhetünk amellett is, hogy csak az válik jó menedzserré, aki erejét, idejét kizárólag a vezetői feladatoknak szenteli.

PharmaPraxis

A klinikai gyógyszerészek oktatása Kínában

A kínai klinikai gyógyszerészi programok tantervszerkezetét és tartalmát javítani kellene annak érdekében, hogy gyakorlatiasabb és szisztematikusabb legyenek.