A reputáció, a társas közeg által történő általános megítélés, fontos szerepe mindennapi életünknek. A reputáció nagymértékben befolyásolja az egyén felé tanúsított általános magatartást. A reputációs rend az emberi közösségek univerzális jellemzője, minden közösségben megfigyelték az antropológusok. A reputációs rendnek kiemelt szerepe van a primáták között: mind az emberek, mind a csimpánzok és az orángutánok is az együttműködéshez a reputációs rend alapján választanak társakat, ebben csak a bonobók eltérőek: ők nem ez alapján döntenek. A reputációmenedzsment általános definíciója a reputáció fenntartása vagy megszerzése érdekében tett erőfeszítések összessége, primáták esetében túlélési szempontból fontos a fenntartása. A jelenlegi fogalomkészlet szerint a kutatók megkülönböztetnek implicit és explicit reputációmenedzsmentet. (Kiemelhető Erving Goffman szociológus munkássága, aki emberek körében már korán vizsgálat tárgyává tette a jelenséget [The Presentation of Self in Everyday Life, 1959] és számos további formáját megkülönböztette.) Kognitív tudományok is vizsgálatuk tárgyává tették a kérdést. Úgy tűnik, hogy míg ötéves gyermekeknél már megfigyelhető a reputációmenedzsment, addig 5 éves csimpánzok körében nem. Humán gyermekeknél nyolcéves korukban már szóban is kifejezik a reputációmenedzsment motivációját, 5 éves korban viselkedéses módon megfigyelhető, hároméves korban pedig következtetéses módon van bizonyítékunk rá. Érdekes módon egy 2020-as közlemény (Psy Sci 31:9) felveti, hogy a jutalom késleltetésének képességét nem csak az önkontroll, hanem a reputációmenedzsment is befolyásolja. A reputációmenedzsment rendkívül összetett kognitív feladat, mert a kimondott morális normák és a megfigyelt valóság közötti különbség már korai életkorban nyilvánvaló válik a gyermekek számára. A családok körül belül 75%-ában kimondott és megkövetelt norma a „ne hazudj”, ugyanakkor a gyermek számára érzékelhető, hogy ezt nem minden esetben tartják be a felnőttek. Egy új társas közegbe való bekerüléskor még egy felnőtt számára is jelentős nehézséget okoz az értékrend és értékdinamika felmérése, antropológiai felmérések szerint a felnőttek is „szondáznak”, főleg a pletykákból és a humor tárgyává tett viselkedésekből alkotják meg az adott közösség való értékrendjét és dinamikáját. Elmondható, hogy a reputációmenedzsment feltehetően fontosabb tényező a humán viselkedésben, mint ahogy eddig a lélektan eddig feltételezte, ennek megfelelően feltehetően fontos vizsgálatok várhatóak a területen.

Brys Zoltán

Felhasznált irodalom Cage, E., Pellicano, E., Shah, P., & Bird, G. (2013). Reputation management: Evidence for ability but reduced propensity in autism. Autism Research: Official Journal of the International Society for Autism Research, 6(5), 433–442. Besnier, N. (2009). Gossip and the everyday production of politics. University of Hawaii Press. Herrmann, E., Keupp, S., Hare, B., Vaish, A., & Tomasello, M. (2013). Direct and indirect reputation formation in nonhuman great apes (Pan paniscus, Pan troglodytes, Gorilla gorilla, Pongo pygmaeus) and human children (Homo sapiens). Journal of Comparative Psychology (Washington, D.C.: 1983), 127(1), 63–75. Engelmann JM, Herrmann E, Tomasello M (2012) Five-Year Olds, but Not Chimpanzees, Attempt to Manage Their Reputations. PLOS ONE 7(10): e48433. Ma, F., Zeng, D., Xu, F., Compton, B. J., & Heyman, G. D. (2020). Delay of Gratification as Reputation Management. Psychological Science, 31(9) Heyman, G. D., Compton, A. M., Amemiya, J., Ahn, S., & Shao, S. (2021). Children’s reputation management: Learning to identify what is socially valued and acting upon it. Current Directions in Psychological Science, 30(4), 315–320.