Ügyeleti körzetek kialakítására, és a patikák állami finanszírozásának mértékére dolgozott ki négyféle koncepciót a Hálózatban működő Gyógyszertárak Szövetsége (HGYSZ). Tavalyi ajánlásukat bővítve javaslatukat az egészségügyért felelős államtitkárságnak is elküldték decemberben, hogy ezzel is hozzájáruljanak a gyógyszerforgalmazásról szóló törvényhez kapcsolódó rendeletek kidolgozásához, ugyanis január 1-je óta hatályos a jogszabály módosítása, amelyben a gyógyszertári ügyeleti szabályozás alapjait lefektette a törvényhozó, ám annak részleteit majd csak most dolgozzák ki. Néhány "aknát" még a gyógyszerforgalmazás általános szabályairól szóló törvény módosításainak elfogadása előtt sikerült eliminálniuk az érintett szervezeteknek, ám más, kedvezőtlen változtatások így is maradt a jogszabályban – mondta a HGYSZ keddi sajtótájékoztatóján dr. Zlinszky János, a szervezet alelnöke. Most ezek kijavítását szorgalmazzák, és a kapcsolódó rendeletek kidolgozását segítik új koncepciójukkal. A szakma lassan húsz éve sürgeti a gyógyszertári ügyeletek rendezését, mert az jelenleg sem a betegek, sem a patikusok érdekeit nem szolgálja – kezdte a négy koncepció bemutatását dr. Marjai Tamás, a HGYSZ szakmai igazgatója, kiemelve, az 1990 előtt állami fenntartású és finanszírozású patikák privatizációja után sem az ügyelet átszervezése, sem törvényi szabályozása nem történt meg. Bár az elmúlt évtizedekben több javaslat is készült a változtatásra, az állami rendszertől örökölt ügyeleti rend jelenleg is kaotikus, a területi eloszlást tekintetében egyenetlenül működik, finanszírozása aránytalanul nagy terhet ró a gyógyszertárakra – fogalmazott a szakember. A jelenlegi jogrendszerben a gyógyszertári ügyelet nem közfeladat és nem az alapellátás része, bár a januártól hatályos rendelkezések definiálják az ügyeletes gyógyszertárak jogi helyzetét, az most sincs meghatározva, hol és mikor kell gyógyszertári ügyeletet tartani. A HGYSZ tavaly az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet (OGYÉI) adatai alapján végzett felmérést, amelyből kiderült, hogy a közforgalmú gyógyszertárak 205 településen részleges, 104 településen pedig folyamatos ellátást biztosítanak. A több mint egymillió óra rendelkezésre állás több mint fele ügyeleti, valamivel kisebb része készenléti ügyeletet jelent. Míg a gyógyszerfelügyelet legfőbb érve a „folyamatos ellátás” biztosítása, addig például Budapest több kerületében nincs ügyeletes patika, így közel félmillió lakos marad ellátatlan, ugyanakkor vidéken, párezer fős községekben két gyógyszertár heti váltásban folyamatosan ügyel. Mivel az ügyelet finanszírozását jelenleg a gyógyszertáraknak kell biztosítaniuk, a legtöbb településen és járásban váltásban vállalják a patikák a szolgálatot, a nagyobb városokban pedig akár tíznél is több gyógyszertár tart ügyeletet. Sokhelyütt az ügyeletet adó kórház, vagy háziorvosi ügyeleti szolgálat mellett lévő patika viszont zárva van, az ott ellátott betegnek utaznia kell, hogy kiválthassa a felírt receptet. Azonban 230 településen a betegek számára csak az első nyitáskor érhető el a szükséges gyógyszer. A patikai ügyeleti rendet meghatározó tisztifőgyógyszerésznek csak bizonyos szempontokat kell mérlegelnie az ügyeletes gyógyszertár kijelölésekor, a beosztást a helyi viszonyokhoz igyekeznek optimalizálni, ám döntése alapján bármely közforgalmú gyógyszertár kötelezhető arra, hogy készenléti és ügyeleti ellátást nyújtson az adott településen működő és érintett gyógyszertárak javaslatai alapján. Maximumtól minimumig A HGYSZ négy megoldási javaslatot tett le a döntéshozó asztalára, az ügyeletes körzetek számára alapozva, és kiszámították azt is, hogy mindez milyen terhet róna a központi költségvetésre. A betegek és a gyógyszertárak szempontjából legoptimálisabb változat szerint 165 körzetben, minden 15 ezer fő feletti járásban összesen 901 ezer ügyeletes órát adnának a gyógyszertárak, ennek fenntartása az államnak egymilliárd forintjába kerülne. Minimumszolgáltatásként 23 körzetben 106 ezer órában ügyelnének a gyógyszertárak, ebben az esetben mindössze 132 millió forintot kellene a patikai ügyeletre költeni a büdzséből – magyarázta Marjai Tamás. Úgy vélte, a két „szélsőség” között kellene megtalálni azt a megoldást, ami a lakosság és a gyógyszerészek számára is elfogadható, az állam szempontjából pedig fenntartható legyen. Ebben a kpörben tehát másik két javaslatuk jöhet szóba, mely szerint 131, vagy 104 ügyeletes körzetben látnának el folyamatos vagy készenléti ügyeletet a gyógyszerészek, az előbbi rendszer fenntartása 827, az utóbbié 660 millió forintba kerülne a költségvetésnek. A szolgáltatások egységesítésével kiszámíthatóvá válik a rendszer, azonban a HGYSZ álláspontja szerint – és ebben a Magyar Gyógyszerészi Kamara és a Magángyógyszerészek Országos Szövetsége is egyetért – a gyógyszertári ügyeleti rend szabályozása állami finanszírozás nélkül nem történhet meg, hiszen jelenlegi ügyeleti rend fenntartása óriási anyagi erőfeszítést jelent a gyógyszerészkar számára. Önként is lehet Az egy körzeten belül napi váltásban ügyeletet adó gyógyszertárak a legkevésbé kívánatosak, a HGYSZ szerint a havi, de még inkább a féléves, vagy akár éves váltás lenne a legoptimálisabb. A járási központokban a működési engedély fejében vállalhatná egy-egy gyógyszertár, hogy öt éven át – állami dotáció mellett – ellátja az ügyeletet, ahol ilyen gyógyszertár nincs ott a tisztifőgyógyszerész jelölné ki az ügyeletes patikát, de csak akkor, ha a körzeten belül a gyógyszerészek nem tudnak megegyezni az ügyelet váltásos fenntartásában sem. A kijelölt ügyeletes gyógyszertár mellett azonban bármely más patika is adhat ügyeletet, azonban ahhoz állami finanszírozás már nem jár – javasolja a HGYSZ. Az ügyeleti átalánydíj kiszámításánál figyelembe kellene venni a lakosságszámot, a árréstömeget, az expediálások és a teljesített napok számát. A fővárosban mindössze öt államilag finanszírozott ügyeletes gyógyszertár kijelölését javasolja a HGYSZ, Budapesten jelenlegi 17-19 patika látja el folyamatosan a betegeket, akiknek ellátásában más patikák önként vennének részt folyamatos vagy készenléti ügyeletet adva. Az ügyeletet adó patikák elosztását az orvosi ügyeletekhez kellene igazítani, hiszen egyes készítmények nem állnak rendelkezésre a rendelőkben, és ha a betegeknek például injekcióra van szüksége, az ügyeletes patikában kell kiváltaniuk az ampullát, majd visszamenni az orvoshoz, hogy az beadhassa a szert. Figyelemmel kell lenni ara is, hogy számos esetben a település gyógyszertára azért kapott épületet, fenntartási támogatást, vagy iparűzési adókedvezményt a helyi önkormányzattól, mert vállalta az ügyeletet. Talán éppen ezért került a módosítási javaslatok közé tavaly az a rendelkezés, amely szerint az önkormányzatok is beleszólhattak volna a patikai ügyeleti rend kialakításába, azonban ez a passzus – a szakmai szervezetek javaslatára – végül kimaradt a gyógyszer-forgalmazási törvényből. Úgy tűnik, végre valamennyi szereplő részéről igény van a két évtizede odázott kérdés rendezésére, amelyben szerepe lehet annak is, hogy az országos tisztifőgyógyszerészi pozíció az ÁNTSZ-től az OGYÉI-hez került, ahol hangsúlyosabb szerepet kaphatnak a szakmai szempontok a hatósági és jogalkalmazói hozzáállás mellett. Amennyiben a szakmai szervezetek is dűlőre jutnak, kialakulhat egy jogilag koherens és biztonságos sürgősségi gyógyszerellátási rend, ami mind a lakosság, mind pedig a gyógyszerészkar megelégedésére szolgálna. eLitMed.hu, Tarcza Orsolya 2016-02-03