A biodiverzitás és az emberi egészség kapcsolata lenyűgözően sokrétű. A különböző aspektusok egy része szélesebb körben ismert, vannak azonban olyanok, amelyekről alig esik szó. A különféle kapcsolatokat pedig gyakran nem a biodiverzitásra, hanem inkább csak a zöldterületekre fókuszálva szokták vizsgálni, így az élet változatosságának szerepe csupán részben ismert.

Az Environmental Research szaklapban jelent meg egy tanulmány, amelynek célja az volt, hogy áttekintse a biodiverzitás és az emberi egészség összefüggéseit, valamint bemutasson három olyan aspektust, amelyekről igen kevés szó esik.

A biodiverzitás és az emberi egészség kapcsolata legalább 5 útvonalon keresztül áll fenn:

●    a biológiai útvonalon (például a mikrobióta emberi életben betöltött szerepe; növényekből kivont gyógyászati alapanyagok);
●    a pszichológiai útvonalon (például stresszcsökkentő, figyelem-helyreállító hatás; kapcsolat a természettel);
●    a szociális és fizikai aktivitás útvonalon (találkozóhely; mozgást serkentő hatások);
●    a környezeti puffereken keresztül (védelem például szennyezésektől);
●    valamint az emberi egészséget károsító útvonalakon keresztül (kórokozók, vektorok).

A biológiai útvonal kapcsán kiemelendő, hogy megfigyelésekre alapuló és kísérleti kutatások egyaránt támogatják az úgynevezett biodiverzitás-hipotézist, ami holisztikus, rendszerszemléletű perspektívába helyezi az emberi egészség kérdését.

Alulértékelt aspektusok

A kutatók felhívják a figyelmet három olyan területre, amelyek tapasztalataik szerint alulreprezentáltak a biodiverzitás és emberi egészség kapcsolatát vizsgáló szakirodalomban.

Az egyik a biodiverzitás és az őslakosok egészségének kapcsolata. Bár az őslakosok mára a világnak csak kis részén élnek, a hozzájuk tartozó területek rendkívül nagy részét őrzik az élet változatosságának. Életük alapvetően függ az általuk belakott és formált ökológiai rendszerektől, egészségük (ahogy lényük is) elválaszthatatlan ezektől. Mind az őslakosok nyelveinek, mind hagyományos (ökológiai) tudásuknak a megőrzése kulcsfontosságú, ahogy az is, hogy továbbra is ott élhessenek, ahol korábban. Egészségük megőrzése együtt járhat a kivételes gazdagságú élővilág fennmaradásával. A kapcsolat kétirányú: akár az őslakosok helyzete romlik, akár az élővilágé, mindketten – és más emberi társadalmak is – veszítenek.

A második alulértékelt témakört a COVID-19 esettanulmányával mutatják be a kutatók. Hogy a biodiverzitás és a fertőző betegségek összefüggnek, az már több évtizedes felismerés; a pontos „hogyanok” azonban még tisztázatlanok. A biodiverzitás az olyan pandémiáktól óvó védőhálót nyújthat, mint amilyen a COVID-19 járvány. Szakértők szerint a biodiverzitást pusztító tevékenységek fokozzák a zoonotikus (más állatról emberre terjedő) betegségek megjelenését, így a természetközeli élőhelyek védelmén túl az ökológiai helyreállítás is fontos eszköz lehet az emberi egészség védelmében. Olyan további áttételes hatások is felmerülnek, mint a légszennyezettség és a COVID-19 terjedésének a kapcsolata, valamint a mikrobák immunfejlődésben betöltött szerepe.

A harmadik aspektus pedig a biodiverzitás és a városi társadalmi egyenlőtlenségek összefüggéseit hangsúlyozza, az emberi egészségre fókuszálva. Ismert, hogy a biodiverzitás (és a zöldterületek általában) számos egészségügyi előnnyel járnak. Bizonyos társadalmi csoportok azonban kiszorulnak ezen előnyökből – ráadásul gyakran épp azok, akiknek különösen nagy szüksége lenne ezekre a pozitív hatásokra. Sok alacsony jövedelmű településrész híján van a minőségi zöldterületeknek, de még ezek léte (vagy létrehozása) sem garantálja azonban, hogy megvalósulnak az előnyök az ott lakók számára. Az alacsony bevételt ugyanis sokan több munkával igyekeznek ellensúlyozni, ami viszont időhiányt, így a rekreáció hiányát idézi elő. A marginalizált csoportok esetében ráadásul a biztonságérzet kérdése is felmerülhet: egy leromlottabb állapotú városrészben úgy érezhetik, nincsenek biztonságban a közterületeken, például egy parkban.

A kutatók hangsúlyozzák, hogy rendkívül fontos a társadalmi-ökológiai megközelítés. Az ökológiai összefüggéseken túl a társadalmi-gazdasági viszonyokra is tekintettel kell lenni például a várostervezésnél. Így kerülhetjük el, hogy az átgondolatlan intézkedések környezeti igazságtalansághoz vezessenek, és így érthetjük meg alaposabban a biodiverzitás és az emberi egészség bonyolult (és olykor ellentmondásos) kapcsolatrendszerét.