Jobb a sejtalapú influenza elleni oltás a tojásban tenyészett vakcináknál
2011. AUGUSZTUS 15.
2011. AUGUSZTUS 15.
Szöveg nagyítása:
A laboratóriumban tenyésztett sejtekből előállított influenza elleni oltóanyagok legalább ugyanolyan jól beválnak, mint a tojásban tenyésztett vakcinák.
A The Lancet folyóiratban megjelent eredmények elősegíthetik az új technika jóváhagyását az Egyesült Államokban, ahol nemrég bejelentették, hogy az egészséges felnőtteknek is be kellene oltani magukat a szezonális influenza ellen.
A sejtalapú influenzaoltásoknak számos előnye van a hagyományos gyártási folyamattal szemben. Az új technika korlátlan mennyiség előállítását és rövidebb gyártási időt tesz lehetővé, valamint alternatívaként szolgál a tojásallergiás embereknek is. Ezen kívül valószínűleg jobban megfelel arra is, hogy védőpajzsot alkosson a H5N1 madárinfluenza mutációja által okozott esetleges világjárvány ellen. Hatékonyságukat azonban nagyszabású klinikai kísérletekkel kell bizonyítani.
A Biomedikai Kutatóintézet munkatársai Noel Barrett vezetésével több mint 7 ezer 18-49 éves önkéntest osztottak két csoportba. Az első csoportot a 2008-2009-es influenzás időszakban gyártott sejtalapú influenzaoltással oltották be, a második csoport tagjai pedig hatóanyag nélküli placebo oltást kaptak.
Az oltóanyag közel 80 százalékos hatékonysággal védett az adott év influenza vírustörzsei ellen, vagyis meghaladta a tojás alapú vakcinák 73 százalékos hatékonyságát. A sejtalapú oltás nem járt súlyos mellékhatásokkal, és csupán „enyhe és átmeneti” problémákat rögzítettek.
„Ez az első publikált tanulmány a Vero-sejtkultúrából készített influenza védőoltás klinikai hatékonyságáról” – nyilatkozták a kutatók.
Európában már jóváhagyták a sejtalapú oltóanyagok gyártását, és a 2009/2010-es H1N1 világjárvány alatt korlátozott mennyiségben készültek is ilyen oltóanyagok. A H1N1 vírus azonban kevésbé veszélyesnek bizonyult, mint hitték, ezért a kapkodva készített oltóanyagok nagy mennyisége maradt raktáron.
Ha azonban az influenza súlyosabb lett volna, a gyógyszergyárak valószínűleg képtelenek lettek volna kielégíteni a keresletet tojás alapú gyártással. A tojás alapú tenyésztés során az influenzavírusokat a tyúktojás embriójába juttatják be, ahol szaporodni kezdenek. A több napos inkubációs időszak után egy gép megnyitja a tojást, és összegyűjti a vírusokat, melyeket megtisztítanak és kémiai úton elpusztítanak. Egyetlen adag influenza elleni oltóanyag előállításához átlagosan egy-két tojásra van szükség.
Sejtalapú gyártáskor azonban a vírust korlátlan mennyiségben rendelkezésre álló állati vagy emberi sejtekben tenyésztik.
A WHO 2010 augusztusában bejelentette, hogy a sertésinfluenza tetőzött, és lefújta a világjárványt. A H1N1 vírust jelenleg a szezonális influenza részének tekintik, és oltóanyagát a hagyományos szezonális influenzaoltások tartalmazzák.
Forrás: Medipress
Kapcsolódó anyagok: Ajánlják a H1N1 elleni oltást
LAM (Lege Artis Medicinae) - 2010; 20(10) A H1N1 vakcinák immunogenecitásának nemzetközi vizsgálata
Pandémia vagy áljárvány?
Az inzulinrezisztencia több betegség, szindróma pathogenezisében részt vesz, ezek közül a legfontosabb a metabolikus szindróma, a 2-es típusú cukorbetegség, a polycystás ovarium szindróma
A rheumatoid arthritis (RA) patomechanizmusának ismert résztvevői az aktivált T-sejtek által stimulált B-sejtek és a monocyta-macrophag rendszer sejtjei, amelyek jelentős mennyiségű gyulladásos citokint termelnek. A citokinek hatásukat a különböző sejteken megjelenő receptorok közvetítésével fejtik ki.
Klinikum
A húgysav keletkezésének vannak endogen (purinszintézis, sejtpusztulás) és exogen (táplálkozás) forrásai. A kezelésnek tehát ennek megfelelően kell, hogy legyen nem csak endogen, hanem exogen útja is, ami magát a táplálkozást (és a helyes életvitelt is) foglalja magába.
Rheumatoid arthritisben (RA) a krónikus progresszív ízületi gyulladás krónikus fájdalomhoz, az ízületek destrukciójához, funkciókárosodáshoz, a komorbiditások révén élethosszcsökkenéshez vezet. A krónikus gyulladás minél korábbi megfékezése javítja a betegség hosszú távú lefolyását, az ízületi károsodások kialakulását.
Gyulladásos bélbetegség esetén több mint duplájára nő a demencia kockázata; IBD-ben szenvedőknél 7 évvel korábban kezdődik az elbutulás.
A magányosság 1,4-szeresre növeli a Parkinson-kór kialakulásának kockázatát, míg számos gyógyszer szedése csökkenti, még több gyógyszer pedig növeli incidenciáját.
Egészségpolitika
Interjú Sinkó Eszterrel, a Semmelweis Egyetem Egészségügyi Menedzserképző Központ egészségügyi közgazdászával. Meglátása szerint az egészségügy jelenleg „betegelhárító üzemmódban” dolgozik, zajlik az összeomlása.
„Ez egy veszélyes irány” – az eLitMednek nyilatkozó szakértőkkel értékeltük a jelenlegi helyzetet, illetve a most elfogadott salátatörvény részleteit.
Egészségpolitika
Kapócs Gábor interjúja Álmos Péterrel, a MOK frissen megválasztott és a leköszönt elnökével, Kincses Gyulával. A MOK két vezetője beszél a kamara elmúlt 4 évéről, a sikerekről és kudarcokról. Beszámolnak a vezetőség előtt álló feladatokról, a társkamarákkal való kapcsolatokról, a közeljövő terveiről és feladatairól. Az interjúban szóba kerül a kormányzattal való viszony is.
Egészségpolitika
Soós Adrianna, a Független Egészségügyi Szakszervezet (FESZ) elnöke szerint a most megvalósult béremelés túl későn történt, éves kihatása kevés, az idei év így reálkereset-csökkenést hozott a szakdolgozóknak. Interjúnkban beszélt a bérfeszültségekről, víziókról, a következő két év várakozásairól is.
Gyerekek és gyermekeket várók, tervezők – szabad-e oltani?
A biológiai terápiák immunogenitásának klinikai jelentősége a tumornekrózis-faktor-alfa-gátlók kapcsán
1.
2.
3.
4.
5.
Egészségpolitika
Hadiállapotként kezeli és így is reagál a kormány az egészségügy „rendezésére”1.
2.
Mesterséges intelligencia
A legújabb, MI által asszisztált robotsebészet megérkezett Magyarországra3.
Orvoslás és társadalom
Különleges nap halmozottan sérült gyermekeket nevelő szülők számára a Bükki Nemzeti Parkban4.
5.
HOZZÁSZÓLÁSOK
0 hozzászólás