Lelkünket betegíti a rossz környezet
2021. MÁRCIUS 01.
2021. MÁRCIUS 01.
Szöveg nagyítása:
Lég-, fény- vagy zajszennyezés, klímaváltozás, az extrém időjárási események, a városi, épített környezet, vagy a kémiai szennyező anyagok, fémek, műanyagok és gyógyszerek, bizonyítottan akár komoly lelki betegségeket okozhatnak. A Covid-19 most különösen aktuálissá teszi a problémát: ugrásszerűen nőtt meg a szorongás, depresszió, de az öngyilkosságok száma is, főleg az aktív korúak körében. Ma csak hazánkban milliós nagyságrendben vannak az érintettek. Európában közös fellépés indult azért, hogy minél hatékonyabb lépések történjenek a környezet védelmében, ezúttal lelkiállapotunk megóvása érdekében. Radó Iván a Pszichiátriai Érdekvédelmi Fórum elnöke szerint most az oltópontokhoz hasonló segítőhelyekre lenne szükség, hogy megelőzzük a „lelki katasztrófát”. A járvány megannyi szereplőt számos módon visel meg lelkileg, ami hadipszichiátriai helyzethez vezethet, bár erre fel lehet készülni. Rezidensek, pszichológusok és szakorvosok együttes munkája – de akár jól képzett önkéntesek is – sokat tehetnek azért, hogy a járvány mentális hatása is megoldódjon. Európa döntéshozói, szakmai szervezetei fogtak össze, hogy a környezetvédelem a mentális egészség érdekében is nagyobb teret kaphasson. Az Európai Parlament Mentális Egészség és Jóllét Koalíciója, a Mental Health Europe és az Európai Környezetpolitikai Intézet (IEEP) szervezésében elindult a közös európai fellépés azért, hogy minél hatékonyabb lépések történjenek a környezet védelmében, lelkiállapotunk megóvása érdekében. A megbeszélés középpontjában az állt, hogy az európai politikákban miként lehet tükrözni a természeti környezet és az emberek mentális egészsége közötti összefüggést. Mert a zöld környezet mindenkinek alapjoga, anyagi helyzetétül függetlenül. Depresszió, szorongás, szomorúság, személyiségzavarok, poszttraumás stressz, alvászavar – sokáig nem gondoltuk, hogy kialakulásukban komoly szerepe van a légszennyezésnek, a klímaváltozásnak, az extrém időjárási eseményeknek, a városi, épített környezetnek, a zajszennyezésnek, vagy a kémiai szennyezőanyagok, fémek, műanyagok és vegyszerek környezetünkbe kerülésének. A gyógyszerekhez már annyira hozzászokott az emberiség, hogy egy köhintésre tíz étrend-kiegészítőt és azonnal antibiotikumot szednek, ami csak az immunrendszert gyengíti, illetve rezisztenssé teszi a baktériumokat az amúgy jó időben bevett szerekkel szemben. Az elmúlt években a környezeti ártalmak és a mentális egészség közötti kapcsolat egyre egyértelműbbé vált, a Covid-19-válság pedig ráerősített, hogy mind sürgetőbb megoldásokat találni, közös politikai döntésekre van szükség. A folyamatban lévő válság és annak társadalmi-gazdasági következményei már jelentősen növelték a mentális egészség emberi, illetve gazdasági költségeit, ez várható az elkövetkező években is. A nemzetközi kutatások szerint már most ugrásszerűen nőtt a depresszióval, szorongással élők, vagy az öngyilkosságok száma egy olyan járvány okán, amire nem is lehettünk felkészülve. Az eddig végzett átfogó kutatások drámai képet mutatnak, van, ahol háromszorosára nőtt a mentális problémákkal küzdők száma, miközben egyre több bizonyíték van arra, hogy a természethez való hozzáférés rendkívül pozitív hatással lehet az emberek mentális egészségére. A környezetromlás, beleértve az éghajlatváltozást és a szennyezést, komoly veszélyt jelent érzelmi állapotunkra és jóllétünkre. A szennyezés csökkentése és a környezet védelme szintén hozzájárulhat a többrétű egyenlőtlenségek csökkentéséhez. Éppen ezért sürgető az igény Európában, hogy megerősítse gazdasági, egészségügyi, társadalmi és ökológiai ellenálló képességét. A környezeti állapotromlás kezelése egy nyereséges megoldás a mentális egészség javítására és a Covid-19 gazdasági fellendülésének elősegítésére. Az Európai Parlament Mentális Egészségügyi és Jóléti Koalícióját képviselők, az Európai Bizottságot (beleértve a Környezetvédelmi Főigazgatóságot) a tagállamok állandó képviseletei, valamint a környezet és az egészségügy egyéb érintett szereplői fogadták el a „Planetary Health” koncepciót, amely felismeri az emberek egészségi állapota és a különböző fenntartható fejlődés közötti összefüggéseket. Radó Iván a Pszichiátriai Érdekvédelmi Fórum elnöke szerint már itthon is láthatók a járvány mentális hatásai, amit időben kezelni kell, hogy ne zúduljanak tömegek az ellátórendszerre. „Az elmúlt egy év fókuszba hozta a mentális betegségeket, csak hazánkban milliókat érint a probléma. Jelenleg leginkább a Covid-19-hez kapcsolódó aktuális, illetve utóhatásaira kell felkészülnünk, lehetőleg megelőznünk a nagyobb egészségügyi katasztrófát. Hiszen nemcsak maga a betegség, vagy az attól való rettegés, de a gyász, a bezártság, a munkanélküliség is megannyi lelki feladatot hoz. Viszont ennek kapcsán előtérbe került, hogy maga a környezet milyen komoly károkat tud okozni a lelkünkben. A tiszta, zöld környezetre mindenkinek szüksége van. A rossz levegő, a zaj, a klímaváltozás, az extrém időjárási események, a városi, épített környezet, vagy például, amiről alig hallani, a fényszennyezés komoly kockázatot jelent a mentális egészségünkre. Pedig alig van olyan tevékenysége az emberi fajnak, amivel látványosabban változtatná meg bolygónk egészséges viszonyait, mint a mesterséges megvilágítások használata. A Földön az élet a nappalok és az éjszakák váltakozásának rendszerében alakult ki, s a világon minden élőlény ennek a rendnek megfelelően foglalta el helyét az ökoszisztémában. Az éjszakai sötét időszak periódusa eredetileg a mi számunkra is a nappali aktivitást követő pihenés, a feltöltődés, a regenerálódás időszaka volt. Ezt azonban felülírták a modern ember és a modern társadalmak elvárásai, s így az éjszakát is felhasználhatjuk már a mesterséges megvilágítások fényénél, hogy tovább tevékenykedhessünk, szórakozhassunk, dolgozhassunk, alakítsuk társasági életünket és személyes kapcsolatainkat. Bele sem gondolunk, de mérni lehet a hatalmas, villódzó fényreklámok, az állandó kivilágítás lelki következményeit. Amikor az emberek például túl sok fényt – pontosabban fényfotonokat – kapnak az alvás során, akkor a melatonintermelés lecsökken, ez pedig szorongáshoz, felfájáshoz, stresszhez, idővel akár komolyabb mentális problémákhoz vezethet” – hoz egy kevésbé ismert példát az elnök. A számok – kifizetődő a természetbe fektetni A gazdaságnak és a társadalomnak egyaránt érdeke, hogy befektessen a rossz lelkiállapot és a mentális betegségek leküzdésébe, mivel ezek jelentős költségekkel járnak. Az európai térségben a kormányok 2016-ban fejenként átlag 22 dollárt költöttek lelki egészséget érintő programokra és szolgáltatásokra, jóllehet országonként ebben jelentős eltérések vannak (az újonnan függetlenné vált államok fejenkénti 1 dollárjától az EU-államok csaknem 200 dollárjáig) (WHO, 2019b). Az Egészségügyi Világszervezet szerint bár a lelki egészség állapota globálisan jelentős gazdasági terhet jelent, a WHO európai régiójában az ezzel kapcsolatos ráfordítások a kormányok teljes egészségügyi ráfordításainak csupán egy százalékát teszik ki. A természetre alapozott kezelés ezért költséghatékony megközelítést kínálhat, amikor ezekről a súlyos lelki egészséggel kapcsolatos problémákról van szó. Egyrészt csökkenthetők a mentális betegségekkel összefüggő költségek, másrészt a boldogsággal, jólléttel jelentős gazdasági előnyök járnak. Chisholm és munkatársai (2016) kimutatták, hogy a depresszió és a szorongásos betegségek hatékony kezelésével minden elköltött 1 dollár 4 dolláros hasznot generál a helyreállított egészség és az érintett egyének ebből következő aktivitása miatt. A természetközeliség és a zöld területek megközelíthetősége értékes és költséghatékony módja az egészségügyi kockázatok csökkentésének és kezelésének. Az Egyesült Államokban a zöld területekhez való hozzáférés megkönnyítése az egészségügyi kiadások csökkenésével jár együtt (Becker és társai, 2019). A lelki egészség javításának gazdaságon kívüli eszközeihez az életminőség is hozzátartozik. Mint mond az ENSZ Emberi Jogi Főbiztosának Irodája? A lelki egészség nem gazdasági mérőszámai közé tartozik az életminőség, a jóllét és a boldogság, amelyek fontos szerepet játszanak a lelki egészség – mint az ökoszisztémát érintő szolgáltatás – értékelésében. A szakpolitikai környezetben, döntéshozatali utakban és várostervezési kontextusban fontos teljes mértékben figyelembe vennünk az ökoszisztéma hozzájárulását a lelki egészséghez. A korábban ismertetett elérési utakat, amelyek révén a természeti környezet befolyásolhatja a lelki egészséget s azokat a tényezőket, amelyek megszabhatják, milyen mértékben válhat javára ez a környezet a lelki egészségnek (például a természeti jellegzetességek, a kitettség és a tapasztalás), gondosan figyelembe kell venni annak érdekében, hogy olyan városi környezetet teremtsünk, amely a legkedvezőbben hat a lakosság többségének lelki egészségére, s eközben elősegíti a biodiverzitás fennmaradását és a klímával összefüggő célkitűzések elérését. És a „zöld” utak hogyan segítenek? Megannyi kutatás igazolta, miképpen működnek azok a mechanizmusok, amelyek révén a természetes környezet, például a zöldterületek és a vizek pozitívan hatnak a lelki egészségre. Ennek mértéke persze több tényezőtől függhet. A zöld és vizes területekre vonatkozó kutatások középpontjában gyakran e területek közelsége áll, s nem annyira azok sajátos tulajdonságai. A terület természeti adottságai (például nagyság, típus, minőség), a környezettel való kapcsolat időtartama (a természetközeliség és a természettel való kapcsolatban eltöltött idő), valamint az ezekre vonatkozó tapasztalat (a természettel való kölcsönhatás és annak mértéke) befolyásolhatja, hogy a természetes környezettel való interakciók milyen mérvű javulást okoznak a lelki egészségben. Ezenkívül a lelki egészség „haszon” függhet a társadalmi-gazdasági státusztól, a preferenciáktól, a lakóhelytől, a foglalkozástól, a személyiségvonásoktól, a műveltségtől, a nemtől és életkortól. Kun J. Viktória
Egészségpolitika
A blokkolóórák után most már személyesen ellenőrök is figyelik, ki tartózkodik a kórházakban. Ki dolgozik, ki fekszik a kórházi ágyakon, és hogyan használják például a diagnosztikai képalkotókat. Bármely nap és a nap bármely órájában érkezhet a mobilegység. Figyelnek, ellenőrzik, leleplezik, „lógnak”-e az egészségügyben dolgozók.
Egészségpolitika
Mindenképpen módosításra szorul az új egészségügyi jogállásról szóló törvény – állították egybehangzóan munkajogász szakértők egy, az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló törvényről szervezett videókonferencián. Ahogy elfogadhatatlan ennyire méltatlan, elkapkodott, kidolgozatlan és indokolatlanul nehéz körülményeket teremteni, és ilyen választásra kényszeríteni valakit az élethivatását illetően.
Egészségpolitika
Szülés körüli depresszió, az újszülött alvási, étkezési, figyelem zavara, a sok sírás, megannyi jelzés, amivel foglalkozni kell. A korábbi teóriákkal szemben nemcsak két éves kor után, hanem már egészen korai időszakban is figyelni kell és diagnózis is felállítható a kisbaba lelki problémájáról. A témában először rendeztek a napokban nemzetközi konferenciát Magyarországon, ahol több mint 240 előadást tartottak az érintett területek neves szakemberei.
Egészségpolitika
Úgy tűnik ebben a hazai álláspont egyértelmű, de számos országban már kismamákat oltanak. A jelenlegi szakértői vélemények szerint az mRNS-oltások nem veszélyesek a terhes kismamákra, de klinikai kísérletek hiányában ezt mégsem lehet százszázalékos biztonsággal állítani. Magyarországon éppen ezért nem ajánlják az oltást várandósoknak, de az Egyesült Államokban, Izraelben, vagy Angliában a kismamákra bízzák a döntést. Gyermekeknek egyelőre sehol sem adnak vakcinát.
Egészségpolitika
Tisztában vagyunk azzal, hogy a járvány elleni védekezésbe már mindenki belefáradt. Mégis, egészségügyi szakemberként tudjuk, hogy a Covid-19-járvány 4. hulláma során sem lesznek elkerülhetők a racionális korlátozó intézkedések. Hazánk jelenlegi átoltottsági szintjén a nyájimmunitás kialakulásával egyelőre nem számolhatunk, az ismét erősödő járvány a következő hónapokban több ezer áldozattal jár majd, elsősorban az oltatlanok között. Le kell számolnunk azzal a tévhittel is, hogy a beoltottság önmagában teljes biztonságot jelent! A hamis biztonságérzet az oltottak körében, a kiegészítő védelmi szabályok sutba dobása a járvány fellángolásának a melegágyát képezi az átoltottság mai szintje mellett.
Egészségpolitika
Interjú Sinkó Eszterrel, a Semmelweis Egyetem Egészségügyi Menedzserképző Központ egészségügyi közgazdászával. Meglátása szerint az egészségügy jelenleg „betegelhárító üzemmódban” dolgozik, zajlik az összeomlása.
„Ez egy veszélyes irány” – az eLitMednek nyilatkozó szakértőkkel értékeltük a jelenlegi helyzetet, illetve a most elfogadott salátatörvény részleteit.
Gondolat
Az ember számára olykor fontosabb, hogy meg tudja élni érzelmeit, mint hogy azonnal csökkentse, vagy elviselhetőbbé tegye azokat. Ebben a folyamatban sok esetben egy film is segíthet. Kapitány-Fövény Máté pszichiáter, az „Ember a filmben” videók alkotója a filmek pszichológiájáról mesélt.
Egészségpolitika
Dr. Karsai Dániel 2022 nyarán szembesült halálos diagnózisával. Tavaly ősszel a Strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságához adta be kérelmét az aktív eutanázia magyarországi engedélyezéséről. A fiatal alkotmányjogász szinte celeb lett Magyarországon, aki – mint hangsúlyozza – nem csak magáért küzd. Kapócs Gábor, a hatályos egészségügyi törvény eredeti előkészítője a LAM alapító főszerkesztőjeként készített vele interjút aktuális jogi, etikai, orvosi kérdésekről.
Egészségpolitika
Hogyan lehet szétverni egy régió egészségügyi „fellegvárait” néhány év alatt? – interjú prof. dr. Barkai Lászlóval.
Covid-19-áldozatok
Bőrünk mikrobiomja és a környezet, amiben élünk
1.
2.
3.
4.
Egészségpolitika
Hadiállapotként kezeli és így is reagál a kormány az egészségügy „rendezésére”5.
1.
2.
3.
Helyünk a világban
A felzárkózás kudarca – 5+1 súlyos megállapítás Orosz Éva tanulmányából4.
5.
Idegtudományok
Neurofeedback: az ADHD-val küzdő gyerekek fejlesztéséhez is használható módszert oktatnak Vácon
HOZZÁSZÓLÁSOK
0 hozzászólás