Egészségpolitika

Lelkünket betegíti a rossz környezet

2021. MÁRCIUS 01.

Lég-, fény vagy zajszennyezés, klímaváltozás, az extrém időjárási események, a városi, épített környezet, vagy a kémiai szennyező anyagok, fémek, műanyagok és gyógyszerek, bizonyítottan akár komoly lelki betegségeket okozhatnak. A Covid19 most különösen aktuálissá teszi a problémát: ugrásszerűen nőtt meg a szorongás, depresszió, de az öngyilkosságok száma is, főleg az aktív korúak körében. Ma csak hazánkban milliós nagyságrendben vannak az érintettek. Európában közös fellépés indult azért, hogy minél hatékonyabb lépések történjenek a környezet védelmében, ezúttal lelki állapotunk megóvása érdekében. Radó Iván a Pszichiátriai Érdekvédelmi Fórum elnöke szerint most az oltópontokhoz hasonló segítőhelyekre lenne szükség, hogy megelőzzük a „lelki katasztrófát”. A járvány megannyi szereplőt számos módon visel meg lelkileg, ami hadipszichiátriai helyzethez vezethet, bár erre fel lehet készülni. Rezidensek, pszichológusok és szakorvosok együttes munkája -de akár jól képzett önkéntesek is- sokat tehetnek azért, hogy a járvány mentális hatása is megoldódjon.

Európa döntéshozói, szakmai szervezetei fogtak össze, hogy a környezetvédelem a mentális egészség érdekében is nagyobb teret kaphasson. Az Európai Parlament Mentális Egészség és Jóllét Koalíciója, a Mental Health Europe és az Európai Környezetpolitikai Intézet (IEEP) szervezésében elindult a közös európai fellépés azért, hogy minél hatékonyabb lépések történjenek a környezet védelmében, lelki állapotunk megóvása érdekében. A megbeszélés középpontjában az állt, hogy az európai politikákban miként lehet tükrözni a természeti környezet és az emberek mentális egészsége közötti összefüggést. Mert a zöld környezet mindenkinek alapjoga, anyagi helyzetétül függetlenül.

Depresszió, szorongás, szomorúság, személyiségzavarok, posztraumás stressz, alvászavar – sokáig nem gondoltuk, hogy kialakulásukban komoly szerepe van a légszennyezésnek, a klímaváltozásnak, az extrém időjárási eseményeknek, a városi, épített környezetnek, a zajszennyezésnek, vagy a kémiai szennyező anyagok, fémek, műanyagok és vegyszerek környezetünkbe kerülésének. A gyógyszerekhez már annyira hozzászokott az emberiség, hogy egy köhintésre tíz étrend kiegészítőt és azonnal antibiotikumot szednek, ami csak az immunrendszert gyengíti, illetve rezisztenssé teszi a baktériumkat az amúgy jó időben bevett szerekkel szemben.
Az elmúlt években a környezeti ártalmak és a mentális egészség közötti kapcsolat egyre egyértelműbbé vált, a COVID-19 válság pedig ráerősített, hogy mind sürgetőbb megoldásokat találni, közös politikai döntésekre van szükség. A folyamatban lévő válság és annak társadalmi-gazdasági következményei már jelentősen növelték a mentális egészség emberi, illetve gazdasági költségeit, ez várható az elkövetkező években is.

A nemzetközi kutatások szerint már most ugrásszerűen nőtt a depresszióval, szorongással élők, vagy az öngyilkosságok száma egy olyan járvány okán, amire nem is lehettünk felkészülve. Az eddig végzett átfogó kutatások drámai képet mutatnak, van, ahol háromszorosára nőtt a mentális problémákkal küzdők száma, miközben egyre több bizonyíték van arra, hogy a természethez való hozzáférés rendkívül pozitív hatással lehet az emberek mentális egészségére. A környezetromlás, beleértve az éghajlatváltozást és a szennyezést, komoly veszélyt jelent érzelmi állapotunkra és jólétünkre. A szennyezés csökkentése és a környezet védelme szintén hozzájárulhat a többrétű egyenlőtlenségek csökkentéséhez.

Éppen ezért sürgető az igény Európában, hogy megerősítse gazdasági, egészségügyi, társadalmi és ökológiai ellenálló képességét. A környezeti állapotromlás kezelése egy nyereséges megoldás a mentális egészség javítására és a COVID-19 gazdasági fellendülésének elősegítésére. Az Európai Parlament Mentális Egészségügyi és Jóléti Koalícióját, képviselők, az Európai Bizottságot (beleértve a Környezetvédelmi Főigazgatóságot), a tagállamok állandó képviseletei, valamint a környezet és az egészségügy egyéb érintett szereplői fogadták el a „Planetary Health” koncepciót, amely felismeri az emberek egészségi állapota és a különböző fenntartható fejlődés közötti összefüggéseket.

Radó Iván a Pszichiátriai Érdekvédelmi Fórum elnöke szerint már itthon is láthatók a járvány mentális hatásai, amit időben kezelni kell, hogy ne zúduljanak tömegek az ellátórendszerre.

„Az elmúlt egy év fókuszba hozta a mentális betegségeket, csak hazánkban milliókat érint a probléma. Jelenleg leginkább a Covid 19-hez kapcsolódó aktuális, illetve utóhatásaira kell felkészülnünk, lehetőleg megelőznünk a nagyobb egészségügyi katasztrófát. Hiszen nemcsak maga a betegség, vagy az attól való rettegés, de a gyász, a bezártság, a munkanélküliség is megannyi lelki feladatot hoz. Viszont ennek kapcsán előtérbe került, hogy maga a környezet milyen komoly károkat tud okozni a lelkünkben. A tiszta, zöld környezetre mindenkinek szüksége van. A rossz levegő, a zaj, a klímaváltozás, az extrém időjárási események, a városi, épített környezet, vagy például, amiről alig hallani, a fényszennyezés komoly kockázatot jelent a mentális egészségünkre. Pedig alig van olyan tevékenysége az emberi fajnak, amivel látványosabban változtatná meg bolygónk egészséges viszonyait, mint a mesterséges megvilágítások használata. A Földön az élet a nappalok és az éjszakák váltakozásának rendszerében alakult ki, s a világon minden élőlény ennek a rendnek megfelelően foglalta el helyét az ökoszisztémában. Az éjszakai sötét időszak periódusa eredetileg a mi számunkra is a nappali aktivitást követő pihenés, a feltöltődés, a regenerálódás időszaka volt. Ezt azonban felülírták a modern ember és a modern társadalmak elvárásai, s így az éjszakát is felhasználhatjuk már a mesterséges megvilágítások fényénél, hogy tovább tevékenykedhessünk, szórakozhassunk, dolgozhassunk, alakítsuk társasági életünket és személyes kapcsolatainkat. Bele sem gondolunk, de mérni lehet a hatalmas, villódzó fényreklámok, az állandó kivilágítás lelki következményeit. Amikor az emberek például túl sok fényt – pontosabban fény fotonokat – kapnak az alvás során, akkor a melatonin termelés lecsökken, ez pedig szorongáshoz, felfájáshoz, stresszhez, idővel akár komolyabb mentális problémákhoz vezethet”— hoz egy kevésbé ismert példát az elnök.


A számok- kifizetődő a természetbe fektetni

A gazdaságnak és a társadalomnak egyaránt érdeke, hogy befektessen a rossz lelki állapot és a mentális betegségek leküzdésébe, mivel ezek jelentős költségekkel járnak. Az európai térségben a kormányok 2016-ban fejenként átlag 22 dollárt költöttek lelki egészséget érintő programokra és szolgáltatásokra, jóllehet országonként ebben jelentős eltérések vannak (az újonnan függetlenné vált államok fejenkénti 1 dollárjától az EU államok csaknem 200 dollárjáig) (WHO, 2019b). Az Egészségügyi Világszervezet szerint bár a lelki egészség állapota globálisan jelentős gazdasági terhet jelent, a WHO európai régiójában az ezzel kapcsolatos ráfordítások a kormányok teljes egészségügyi ráfordításainak csupán egy százalékát teszik ki. A természetre alapozott kezelés ezért költséghatékony megközelítést kínálhat, amikor ezekről a súlyos lelki egészséggel kapcsolatos problémákról van szó. Egyrészt csökkenthetők a mentális betegségekkel összefüggő költségek, másrészt a boldogsággal, jólléttel jelentős gazdasági előnyük járnak. Chisholm és munkatársai (2016) kimutatták, hogy a depresszió és a szorongásos betegségek hatékony kezelésével minden elköltött 1 dollár 4 dolláros hasznot generál a helyreállított egészség és az érintett egyének ebből következő aktivitása miatt. A természet közeliség és a zöld területek megközelíthetősége értékes és költséghatékony módja az egészségügyi kockázatok csökkentésének és kezelésének. Az Egyesült Államokban a zöld területekhez való hozzáférés megkönnyítése az egészségügyi kiadások csökkenésével jár együtt (Becker és társai 2019). A lelki egészség javításának gazdaságon kívüli eszközeihez az életminőség is hozzátartozik.



Mint mond az ENSZ Emberi Jogi Főbiztosának Irodája?
A lelki egészség nem-gazdasági mérőszámai közé tartozik az életminőség, a jóllét és a boldogság, amelyek fontos szerepet játszanak a lelki egészség -mint az ökoszisztémát érintő szolgáltatás- értékelésében. A szakpolitikai környezetben, döntéshozatali utakban és várostervezési kontextusban fontos teljes mértékben figyelembe vennünk az ökoszisztéma hozzájárulását a lelki egészséghez. A korábban ismertetett elérési utakat, amelyek révén a természeti környezet befolyásolhatja a lelki egészséget s azokat a tényezőket, amelyek megszabhatják, milyen mértékben válhat javára ez a környezet a lelki egészségnek (például a természeti jellegzetességek, a kitettség és a tapasztalás), gondosan figyelembe kell venni annak érdekében, hogy olyan városi környezetet teremtsünk, amely a legkedvezőbben hat a lakosság többségének lelki egészségére, s eközben elősegíti a biodiverzitás fennmaradását és a klímával összefüggő célkitűzések elérését.

És a „zöld” utak hogyan segítenek?
Megannyi kutatás igazolta, miképpen működnek azok a mechanizmusok, amelyek révén a természetes környezet, például a zöldterületek és a vizek pozitívan hatnak a lelki egészségre. Ennek mértéke persze több tényezőtől függhet. A zöld- és vizes területekre vonatkozó kutatások középpontjában gyakran e területek közelsége áll, s nem annyira azok sajátos tulajdonságai. A terület természeti adottságai (például nagyság, típus, minőség), a környezettel való kapcsolat időtartama (a természet közeliség és a természettel való kapcsolatban eltöltött idő), valamint az ezekre vonatkozó tapasztalat (a természettel való kölcsönhatás és annak mértéke) befolyásolhatja, hogy a természetes környezettel való interakciók milyen mérvű javulást okoznak a lelki egészségben (2. ábra). Ezen kívül a lelki egészség „haszon” függhet a társadalmi-gazdasági státustól, a preferenciáktól, a lakóhelytől, a foglalkozástól, a személyiségvonásoktól, a műveltségtől, a nemtől és életkortól.

Kun J. Viktória

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A rovat további cikkei

Egészségpolitika

Módosításra szorul az új egészségügyi jogállásról szóló törvény

Mindenképpen módosításra szorul az új egészségügyi jogállásról szóló törvény - állították egybehangzóan munkajogász szakértők egy, az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló törvényről szervezett videókonferencián. Ahogy elfogadhatatlan ennyire méltatlan, elkapkodott, kidolgozatlan és indokolatlanul nehéz körülményeket teremteni, és ilyen választásra kényszeríteni valakit az élethivatását illetően.

Egészségpolitika

Gyerekek és gyermekeket várók, tervezők – szabad-e oltani?

Úgy tűnik ebben a hazai álláspont egyértelmű, de számos országban már kismamákat oltanak. A jelenlegi szakértői vélemények szerint az mRNS oltások nem veszélyesek a terhes kismamákra, de klinikai kísérletek hiányában ezt mégsem lehet száz százalékos biztonsággal állítani. Magyarországon éppen ezért nem ajánlják az oltást várandósoknak, de az Egyesült Államokban, Izraelben, vagy Angliában a kismamákra bízzák a döntést. Gyermekeknek egyelőre sehol sem adnak vakcinát.

Egészségpolitika

Oltásellenesség - a 10 legnagyobb egészségügyi veszély egyike

Az Egészségügyi Világszervezet (World Health Organization, WHO) újabb 5 éves tervében összegyűjtötte az egész világot érintő egészségügyi veszélyeket. A lista az oltásokkal megelőzhető fertőzések elterjedésétől a gyógyszereknek ellenálló kórokozókon és a túlsúlyon át a környezetszennyezésig és a klímaváltozásig számos komoly és sürgős megoldásra váró problémát ölel fel. Ezzel közel egy időben, Amerikában több mint 26 ezer iskolásnak nem engedték meg az iskolakezdést, mert nem voltak beoltatva. Magyarországon a védőoltási rendszer szinte egyedülálló.

Egészségpolitika

Már a csecsemőknél is diagnosztizálható a lelki zavar

Szülés körüli depresszió, az újszülött alvási, étkezési, figyelem zavara, a sok sírás, megannyi jelzés, amivel foglalkozni kell. A korábbi teóriákkal szemben nemcsak két éves kor után, hanem már egészen korai időszakban is figyelni kell és diagnózis is felállítható a kisbaba lelki problémájáról. A témában először rendeztek a napokban nemzetközi konferenciát Magyarországon, ahol több mint 240 előadást tartottak az érintett területek neves szakemberei.

Egészségpolitika

Vége a TVK 16 éves uralmának – újraszabták a kórházi finanszírozást

A teljesítmény-volumenkorlát elve szerinti számolás tizenhét év után megszűnik a szakellátásban.Bevezetik az éves keretet a finanszírozásban, illetve szakmákra lesz kiosztva ez a pénz. Az idén életbe lépett változás megkérdezett szakértőink szerint leginkább átnevezés, de nem jelent átütő változást. Igaz, várhatóan megszűnik a kórházak mozgástere abban, hogy a jól és kevésbé jól fizetett területek között „játszanak”.

Kapcsolódó anyagok

COVID-19

Enyhe tünetmentes, SARS-CoV-2-fertőzött járóbetegeknél észlelt íz- és szagérzékelési változások

A Covid-19-ről szóló beszámolók a betegség súlyosságától függően, tünetileg leggyakrabban a lázat, a fáradtságot, a száraz köhögést, az izomfájdalmat és a légszomjat említik. Ugyanakkor a szerzők tudomása szerint eddig csak egy tanulmány foglalkozott Covid-19 fertőzötteknél a szag- vagy ízérzékelésben bekövetkezett változásokkal, és 34%-os prevalenciát állapítottak meg a kórházban kezeltek körében. Viszont a tanulmány nem közölt adatot a megváltozott érzékelés idejéről és a többi tünethez való viszonyáról.

Hírvilág

Mennyit ér a vesém?

A miért illegális a szervkereskedelem? című interjúban Bognár Gergely bioetikus felvázolja e kérdéskör jelenségeit.

Gondolat

Münchhausen báró és az ő szindrómája

Karl Friedrich Hieronymus von Münchhausen báró, német katonatiszt, akinek neve a nagyotmondással forrott össze, 295 éve, 1720. május 11-én született.

COVID-19

Enyhe tünetmentes SARS-CoV-2-fertőzött betegeknél észlelt íz- és illatérzékelés-változás

Az egyes jelentések és tudományos publikációk a SARS CoV-2 vírussal fertőzött betegek tünetei között leggyakrabban a lázat, a fáradtságot, a száraz köhögést, az izomfájdalmat és a légszomjat említik. Ugyanakkor enyhe tüneteket mutató betegek gyakran számoltak be a szag- vagy ízérzékelésben bekövetkezett változásokról, mint a megbetegedés általuk tapasztalt első jeléről.

PharmaPraxis

Modern kötszerek tudatos választása és alkalmazása a gyógyszertárban

LÉGRÁDI Péter

A megfelelő kötszer kiválasztásának alapja és fő célja, hogy az gyors és optimális sebgyógyulást eredményezzen, csökkentse a fájdalmat, kontrollálja a seb bakteriális állapotát, védjen az infekció ellen, abszorbeálja a sebváladékot, a lehető legkevésbé zavarja a beteget és javítsa az életminőséget. Az alábbi cikkben a modern sebtisztítás, -fertőtlenítés és -kötözés metódusát és eszközeit ismertetjük.