Idegtudományok

A kéz "látja" a gépelési hibát

2011. AUGUSZTUS 15.

„Mind tisztában vagyunk azzal, hogy bizonyos dolgokat automatikusan végzünk a sétálástól kezdve a kávéfőzésen át akár a gépelésig is. Azt nem tudjuk azonban, hogy az emberek miként kontrollálják ezeket az automatizmusokat.” – mondta Gordon Logan pszichológus professzor, az új kutatás vezetője. „A kéz tudja, mikor hibázik, még akkor is, ha az agy ezzel nincs tisztában.” – magyarázta

Logan, és szerzőtársa, Matthew Crump gyakorlott gépírókat kért meg arra, hogy gépeljenek be szavakat egy számítógépbe, melyek megjelentek annak képernyőjén. A feladat elvégzése után kikérdezték őket arról, hogy vétettek-e hibát. Egy számítógépes program segítségével a kutatók vagy olyan hibákat illesztettek a szövegbe, amit a gépíró nem követett el, vagy a véletlenül becsúszottak közül néhányat kijavítottak. Lemérték a gépíró gépelési sebességét, és azokat a helyeket keresték, amikor lassított, ez ugyanis jelentkezik abban az esetben, ha elvétette a billentyűt. Majd megkérték a gépírót, hogy értékelje a saját teljesítményét.

A kutatók felfedezték, hogy a gépírók általában magukra vállalták a program által generált hibákat, és nem vették magukra azokat, amelyeket a gép kijavított. Az automata "üzemmódban" dolgozó ujjaikat azonban nem lehetett becsapni: a gépíró lelassított, amikor valóban hibát ejtett, akkor azonban nem, amikor egy generált hiba jelent meg a képernyőn. "Ez arra utal, hogy a hiba észrevétele történhet önkéntelenül és akarattal is." - mondta el Crump. "A kutatásunk egy fontos mozzanata volt megmutatni, hogy az emberek miként képesek kompenzálni a hibáikat, még akkor is, ha nem tudatosul bennük, hogy hibáztak. Az eszköz segítségével jobban megérthetjük azt is, hogy ezek a különböző folyamatok miként működnek együtt."

Forrás: medipress

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A rovat további cikkei

Idegtudományok

A stroke új kezelése

Kutatók egy új terápiás eljárást ismertettek, mellyel csökkenthetőek az agyi infartus okozta károsodások, az elhalt idegek újra növekedhetnek, a kiesett működések helyreállhatnak. Ráadásul az eddigiekkel szemben „a terápia hosszú idővel a stroke után is hatékony” - állítja Gwendolyn Kartje, a cikk első szerzője.

Idegtudományok

A szerotonin nem csak neurotranszmitter

A szerotonin nemcsak ingerületátvivőként működik, hanem a génexpresszió szabályozásában is részt vesz. E felfedezés következtében jobban megérthetjük a normál agyfejlődést, a pszichiátriai és neurodegeneratív betegségeket, és új terápiás módszereket fejleszthetünk ki.

Idegtudományok

A drogok hatása az agyra

A kábítószerélvezet valószínűleg a „gondolkodás nélküli cselekvés” veleszületett hajlamához köthető. Legalábbis ezt mutatták ki a kutatók mesterséges stimulánst használó testvérek vizsgálata alapján.

Idegtudományok

Az agyi plaszticitás kulcsa

A felnőtt korban született neuronok jóval a neurogenezis hanyatlása után is hozzájárulnak az agy flexibilitásához, állapította meg a Journal of Neuroscience tanulmánya.

Idegtudományok

A krónikus neurológiai Covid-tünetek hátterében álló mechanizmus

Bár a hosszú Covidnak nevezett krónikus tünetegyüttes diszexekutív szindrómával vagy ködös agyműködéssel járhat, az eddigi vizsgálatok nem találtak a tünetek hátterében encephalitist. Amerikai patológusok most megfejtették a mechanizmust, ami legalábbis részben magyarázhatja a neurológiai tüneteket.

Kapcsolódó anyagok

Gondolat

A szem és a látás a Bibliában

RÁCZ Péter

A látásra vonatkozó igehelyek és értelmezésük, szimbolikus jelentőségük a Bibliában.

Gondolat

Egy halálra ítélt szakma végváraiban – Interjú dr. Prinz Gyulával

Mióta kineveztek tagozatvezetőnek, felhívtam valamennyi hazai fertőző osztályt, hogy megismerjem a valós helyzetet. Kétségbeejtő a fertőző osztályokon dolgozó orvosok létszáma, korösszetétele, és számos helyen aggasztó, hogy milyen nagy távolságra kell küldeni a mikrobiológiai mintákat. Valamennyi kórházban szükség van a klinikai mikrobiológiai és az infektológiai szolgálatra. A fejlett világban a világon mindenütt így van, ez nem tisztán pénz kérdése, hanem szemléleté is – mondta dr. Prinz Gyula a szakmai kollégium infektológia tagozatvezetője.

Ökológia

Minamata kór – Valami új a nap alatt

A kötet alapján teljes bizonyossággal látható, hogy a klíma változása, a tiszta ivóvíz hiánya, a lecsökkent biológiai sokféleség rengeteg viszontagságot hoz még az emberiség számára.

Gondolat

A pánik a legtisztább önmagunkkal áll kapcsolatban – interjú Parádi Józseffel

Parádi József neurológus, pszichiáter és pszichoterapeuta sok évvel ezelőtt visszaadta a gyógyszerfelírási engedélyét. Úgy látja, hogy bár bizonyos, súlyos esetekben szükség lehet gyógyszeres kezelésre, a pszichoterápiás munka az elsődleges számára: a tüneteket elsősorban szerencsésebb fenomenológiai úton megérteni és feldolgozni.

Egészségpolitika

A tudományegyetem nem tud piacra dolgozni – Veszélyt jelent hazánkra nézve a Fudan Egyetem budapesti campusa

Az európai modern egyetemek három fő eszméje, a pénzügyi függetlenség, az önkormányzatiság és a curriculum szabadsága. Az utóbbi 20-30 évben komoly kritika érte az intézményeket, hogy nem elég gyorsak és nem kellően szolgálják a gazdaságot, elégítik ki a munkaerőpiaci igényeket. Hogy hatékonyabban kellene szolgálniuk az innovációt és az ipari, technológiai fejlődést. A piac és a politika olvasatában a legfőbb szempont ugyanis, hogy a befektetett pénz, tőke minél gyorsabban megtérüljön. Ez a világon mindenütt a szó szoros értelmében egyfajta „szabadságharc” a két domináns erővel szemben. Hiszen az egyetem egy dolgot biztosan nem engedhet el, az pedig az autonómia.