Idegtudományok

A kéz "látja" a gépelési hibát

2011. AUGUSZTUS 15.

Szöveg nagyítása:

-
+

„Mind tisztában vagyunk azzal, hogy bizonyos dolgokat automatikusan végzünk a sétálástól kezdve a kávéfőzésen át akár a gépelésig is. Azt nem tudjuk azonban, hogy az emberek miként kontrollálják ezeket az automatizmusokat.” – mondta Gordon Logan pszichológus professzor, az új kutatás vezetője. „A kéz tudja, mikor hibázik, még akkor is, ha az agy ezzel nincs tisztában.” – magyarázta Logan, és szerzőtársa, Matthew Crump gyakorlott gépírókat kért meg arra, hogy gépeljenek be szavakat egy számítógépbe, melyek megjelentek annak képernyőjén. A feladat elvégzése után kikérdezték őket arról, hogy vétettek-e hibát. Egy számítógépes program segítségével a kutatók vagy olyan hibákat illesztettek a szövegbe, amit a gépíró nem követett el, vagy a véletlenül becsúszottak közül néhányat kijavítottak. Lemérték a gépíró gépelési sebességét, és azokat a helyeket keresték, amikor lassított, ez ugyanis jelentkezik abban az esetben, ha elvétette a billentyűt. Majd megkérték a gépírót, hogy értékelje a saját teljesítményét. A kutatók felfedezték, hogy a gépírók általában magukra vállalták a program által generált hibákat, és nem vették magukra azokat, amelyeket a gép kijavított. Az automata "üzemmódban" dolgozó ujjaikat azonban nem lehetett becsapni: a gépíró lelassított, amikor valóban hibát ejtett, akkor azonban nem, amikor egy generált hiba jelent meg a képernyőn. "Ez arra utal, hogy a hiba észrevétele történhet önkéntelenül és akarattal is." - mondta el Crump. "A kutatásunk egy fontos mozzanata volt megmutatni, hogy az emberek miként képesek kompenzálni a hibáikat, még akkor is, ha nem tudatosul bennük, hogy hibáztak. Az eszköz segítségével jobban megérthetjük azt is, hogy ezek a különböző folyamatok miként működnek együtt." Forrás: medipress

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A rovat további cikkei

Idegtudományok

A drogok hatása az agyra

A kábítószerélvezet valószínűleg a „gondolkodás nélküli cselekvés” veleszületett hajlamához köthető. Legalábbis ezt mutatták ki a kutatók mesterséges stimulánst használó testvérek vizsgálata alapján.

Idegtudományok

Kortikoszteroidkezelés neuritis vestibularisban

A vizsgálat eredménye szerint kevés bizonyíték szól a szteroidok használata mellett akut neuritis vestibularis esetén. A meglévő bizonyítékok alapján a klinikailag fontos kimenetelek és az objektív vestibularis funkciós kimenetelek között nincs szoros kapcsolat: a DHI-skálán mért rokkantságban egy hónap múlva nem volt szignifikáns különbség a placebo és a szteroid között, a kalorikus tesztek ugyanakkor jobb vestibularis funkciót mutattak ugyanebben az időpontban a szteroiddal kezelt betegek körében. Megjegyzendő, hogy a kalorikus teszt a lateralis (horizontális) félkörös ívjárat, így az ezt beidegző nervus vestibularis superior működéséről ad információkat, a neuritis vestibularisban ugyanakkor a nervus vestibularis inferior is érintett lehet, noha ennek izolált érintettsége csupán az esetek 2,3%-ában igazolható.

Idegtudományok

A stroke új kezelése

Kutatók egy új terápiás eljárást ismertettek, mellyel csökkenthetőek az agyi infartus okozta károsodások, az elhalt idegek újra növekedhetnek, a kiesett működések helyreállhatnak. Ráadásul az eddigiekkel szemben „a terápia hosszú idővel a stroke után is hatékony” - állítja Gwendolyn Kartje, a cikk első szerzője.

Idegtudományok

A szerotonin nem csak neurotranszmitter

A szerotonin nemcsak ingerületátvivőként működik, hanem a génexpresszió szabályozásában is részt vesz. E felfedezés következtében jobban megérthetjük a normál agyfejlődést, a pszichiátriai és neurodegeneratív betegségeket, és új terápiás módszereket fejleszthetünk ki.

Idegtudományok

Klinikai döntéshozatal MOG antitest-asszociált betegségben

A szenzitív és specifikus sejtalapú esszék kifejlesztésével a humán myelin-oligodendrocyta glikoprotein (MOG) ellenes IgG-antitestek kimutatása lehetővé tette az anti-MOG antitest-asszociált betegség (anti-MOG antibody-associated disease, MOGAD) és az egyéb demyelinisatiós betegségek elkülönítését. A MOGAD, az aquaporin-4-asszociált neuromyelitis optica spektrum betegség (AQP4-NMOSD) és a sclerosis multiplex (SM) megkülönböztetését a betegségek különböző kórélettani háttere, klinikuma, terápiás és prognosztikus következményei egyaránt indokolják.

Kapcsolódó anyagok

Egészségpolitika

Hadiállapotként kezeli és így is reagál a kormány az egészségügy „rendezésére”

KUN J Viktória

„Ez egy veszélyes irány” – az eLitMednek nyilatkozó szakértőkkel értékeltük a jelenlegi helyzetet, illetve a most elfogadott salátatörvény részleteit.

Egészségpolitika

A betegek élete múlik sok esetben a „kallódáson”

KUN J Viktória

Aki nem sodródik egy ellátásban, hanem önrendelkezési jogának megfelelően tényleges döntéseket képes hozni, ott a kezelés hatékonysága is jobb.

Klinikum

Másképp működik az infantilis agy

A csecsemőkori amnézia rejtélye azt sugallja, hogy a fejlődő agyban másképp működik a memória. Bármennyire is valóságosnak tűnnek, becsben őrzött legkorábbi emlékeink valószínűleg fényképek láttán vagy a szüleink elmesélése alapján alakultak ki, írja a Science folyóirat.

Ember és környezet

Az antibiotikum-rezisztencia mérsékléséhez meg kell haladnunk az emberközpontúságot

Az antibiotikum-rezisztenciát gyakran keretezik az „Egy Egészség koncepción” keresztül – azaz olyan problémaként, amely az ember, más állatok és a környezet egészségének az egységével kapcsolatos.

Egészségpolitika

További szigorításokat tervez a kormány az egészségügyben – derül ki a MOK leveléből

MOK eLitMed

Olyan törvényjavaslatot küldött véleményezésre az államtitkárság a MOK-nak, amivel a szervezet szerint a kormányzat egyértelműen a dolgozók további nagymértékű terhelésével akarja biztosítani a kórházak működését, ezért a visszavonását követeli.