További szigorításokat tervez a kormány az egészségügyben – derül ki a MOK leveléből
MOK eLitMed
2024. AUGUSZTUS 30.
MOK eLitMed
2024. AUGUSZTUS 30.
Szöveg nagyítása:
Olyan törvényjavaslatot küldött véleményezésre az államtitkárság két hete a Magyar Orvosi Kamarának, amivel a szervezet szerint a kormányzat a dolgozók nagymértékű további terhelésével akarja biztosítani a kórházak működését, ezért a visszavonását követeli. Az alábbiakban teljes terjedelmében, változtatás nélkül közzétesszük a MOK tagoknak kiküldött körlevelét.
Tisztelt Kollégák!
2024.08.15-én Takács Péter államtitkár egy jogszabály-módosítás tervezetet küldött meg a Kamara részére véleményezésre, melynek kísérő levele a következőképpen fogalmaz: „Célunk, hogy olyan jogszabályi környezetet alakítsunk ki, amelynek keretei között minden egészségügyi dolgozó elégedetten végezheti munkáját.”
A jogszabály módosítás véleményünk szerint ezzel a céllal teljesen ellentétes.
Összefoglalva, ha a jogszabályt a parlament elfogadja akkor az a következőképpen befolyásolhatja az életünket, a munkavállalói jogainkat:
1. Eddig a beleegyezésünk nélkül nem lehetett havi 2 ügyeletnél többet elrendelni. A jogszabály módosítás havonta 6 (!) ügyelet elrendelését is lehetővé teszi.
2. Az önként vállalt többletmunka teljesen kiüresedik, az orvos nem tud szabadideje munkára fordításáról saját belátása szerint dönteni, nem lesz többet tárgyalási pozícióban, munkavállalóként és közösségként is elveszti érdekérvényesítési képességét.
3. Az önként vállalt többletmunka kiszorítása évtizedek múlva is érvényesül. Az állam eddig is az orvosok tízezreit károsította meg azzal, hogy 20 éve nem tartja be azt a 2004 óta érvényes törvényt, miszerint az önként vállalt többletmunkával töltött ügyeleti idő beszámítandó a nyugdíjszerző szolgálati időbe. A MOK idén megindította ennek jogi felgöngyölítését. A kormány javaslata után nem fogja az ügyeleti idő érdemben gyarapítani a nyugdíjhoz számított időt.
4. A javaslat lehetővé teszi, hogy a továbbiakban a munkáltató a várandósok, nyugdíjasok, gyermeküket egyedül nevelők részvételét „javasolja” (azaz a gyakorlatban: presszionálhatja) az ügyelet elvállalására. Eddig ehhez az orvos kifejezett kérése kellett.
5. A javaslat rögzíti, hogy az ügyelet utáni rendes munkaidőre (amit a kötelező pihenőidővel kell tölteni) nem jár bér.
6. A munkáltató az eddig 11 órás kötelező pihenőidőt 8 órára csökkentheti a munkavállaló beleegyezése nélkül is, így egymást követő hétköznapokra is kötelezően előírhat ügyeletet.
7. A törvény törölné a jelenlegi jogszabályból azokat a garanciákat, amik a szabályozták az ügyeleti túlmunka mértékét, korlátait, teljesen kiszolgáltatva az orvost az osztály ügyeleti feladatait ellátó kényszernek.
8. A javaslat szerint az ebédidőt le kell dolgozni, azaz legalább fél órával nő a munkahelyen töltendő idő (a bér természetesen nem nő).
Az állam (és a mindenkori kormány) az elmúlt évtizedekben nem megfelelően gondoskodott az egészségügyről, az utánpótlásról, az egészségügyi dolgozók generációit elhasználta. A javaslat a kiszámítható egészségügyi életpályamodell kialakítása, a munkavállalók számára vonzó környezet megteremtése helyett a dolgozók tovább terhelésével akarja biztosítani a kórházak működését. Ezzel tovább rontja az ágazat vonzerejét, és a jövőbeli működés hatékonyságát.
Nem csak egyénileg érdeksértő a javaslat, de csorbítja a kollektív munkavállalói érdekérvényesítés lehetőségeit az önként vállalt többletmunka fogalmának kiürítésével. Ha ez a módosítás életbe lép, akkor nem marad olyan eszköz a kezünkben, amivel bármilyen hátrányos intézkedés (pl. orvosok és szakdolgozók katonákhoz hasonló átvezénylése) ellen együttesen hatékonyan fel tudunk majd lépni. Ugyanígy a bérek értéktatását sem tudjuk a továbbiakban kiharcolni.
A javaslat a jogász szakértők szakvéleménye alapján ellentétes az Alkotmánybíróság, a Kúria és az Európai Unió bíróságainak korábbi döntéseivel, iránymutatásával.
A jogszabály-módosítási tervezetből kirajzolódó koncepció alapján azt vélelmezzük, hogy az egészségügyi államtitkárság nem megfelelően tájékozott az egészségügyi dolgozók és a gyógyítás helyzetével kapcsolatban, nincs tisztában a munkavállalók motivációjával. Mindezek következtében nem méri fel reálisan, hogy milyen károkat okozna a terve elfogadása a teljes magyar ellátórendszernek, ezáltal a magyar állampolgároknak.
Pintér Sándor miniszter úrnak jeleztük, hogy a javaslat elfogadhatatlan a MOK számára. 2024. szeptember 2-án Álmos Péter elnök személyesen egyeztet miniszter úrral, akit a javaslat egészének visszavonására fog kérni.
Kérünk minden kollégát, hogy kövesse a Kamara felületeit, ahol beszámolunk a fejleményekről!
Magyar Orvosi Kamara Elnökség
Budapest, 2024. augusztus 29.
Egészségpolitika
A blokkolóórák után most már személyesen ellenőrök is figyelik, ki tartózkodik a kórházakban. Ki dolgozik, ki fekszik a kórházi ágyakon, és hogyan használják például a diagnosztikai képalkotókat. Bármely nap és a nap bármely órájában érkezhet a mobilegység. Figyelnek, ellenőrzik, leleplezik, „lógnak”-e az egészségügyben dolgozók.
Egészségpolitika
Mindenképpen módosításra szorul az új egészségügyi jogállásról szóló törvény – állították egybehangzóan munkajogász szakértők egy, az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló törvényről szervezett videókonferencián. Ahogy elfogadhatatlan ennyire méltatlan, elkapkodott, kidolgozatlan és indokolatlanul nehéz körülményeket teremteni, és ilyen választásra kényszeríteni valakit az élethivatását illetően.
Egészségpolitika
Szülés körüli depresszió, az újszülött alvási, étkezési, figyelem zavara, a sok sírás, megannyi jelzés, amivel foglalkozni kell. A korábbi teóriákkal szemben nemcsak két éves kor után, hanem már egészen korai időszakban is figyelni kell és diagnózis is felállítható a kisbaba lelki problémájáról. A témában először rendeztek a napokban nemzetközi konferenciát Magyarországon, ahol több mint 240 előadást tartottak az érintett területek neves szakemberei.
Egészségpolitika
Úgy tűnik ebben a hazai álláspont egyértelmű, de számos országban már kismamákat oltanak. A jelenlegi szakértői vélemények szerint az mRNS-oltások nem veszélyesek a terhes kismamákra, de klinikai kísérletek hiányában ezt mégsem lehet százszázalékos biztonsággal állítani. Magyarországon éppen ezért nem ajánlják az oltást várandósoknak, de az Egyesült Államokban, Izraelben, vagy Angliában a kismamákra bízzák a döntést. Gyermekeknek egyelőre sehol sem adnak vakcinát.
Egészségpolitika
Tisztában vagyunk azzal, hogy a járvány elleni védekezésbe már mindenki belefáradt. Mégis, egészségügyi szakemberként tudjuk, hogy a Covid-19-járvány 4. hulláma során sem lesznek elkerülhetők a racionális korlátozó intézkedések. Hazánk jelenlegi átoltottsági szintjén a nyájimmunitás kialakulásával egyelőre nem számolhatunk, az ismét erősödő járvány a következő hónapokban több ezer áldozattal jár majd, elsősorban az oltatlanok között. Le kell számolnunk azzal a tévhittel is, hogy a beoltottság önmagában teljes biztonságot jelent! A hamis biztonságérzet az oltottak körében, a kiegészítő védelmi szabályok sutba dobása a járvány fellángolásának a melegágyát képezi az átoltottság mai szintje mellett.
Egészségpolitika
A blokkolóórák után most már személyesen ellenőrök is figyelik, ki tartózkodik a kórházakban. Ki dolgozik, ki fekszik a kórházi ágyakon, és hogyan használják például a diagnosztikai képalkotókat. Bármely nap és a nap bármely órájában érkezhet a mobilegység. Figyelnek, ellenőrzik, leleplezik, „lógnak”-e az egészségügyben dolgozók.
„A beteg egyre gyakrabban találkozik majd azzal, hogy amikor a támogatott, és eddig viszonylag olcsó készítményéért bemegy a patikába, a korábbi óriási választékból csak egy-kettő maradt, aztán már egy sem. Az utóbbi egy évben jelentősen megnőtt az ellátási problémák száma és súlyossága, és az is érezhető, hogy a háttérben meghúzódó okok tendenciózusak” – nyilatkozta az eLitMednek Molnár Márk egészségügyi közgazdász, gyógyszerpiaci szakértő, aki beszélt a gyógyszerellátás múltjáról, jelenéről és jövőjéről is.
„Ez egy veszélyes irány” – az eLitMednek nyilatkozó szakértőkkel értékeltük a jelenlegi helyzetet, illetve a most elfogadott salátatörvény részleteit.
Egészségpolitika
Kapócs Gábor interjúja Álmos Péterrel, a MOK frissen megválasztott és a leköszönt elnökével, Kincses Gyulával. A MOK két vezetője beszél a kamara elmúlt 4 évéről, a sikerekről és kudarcokról. Beszámolnak a vezetőség előtt álló feladatokról, a társkamarákkal való kapcsolatokról, a közeljövő terveiről és feladatairól. Az interjúban szóba kerül a kormányzattal való viszony is.
A MOK és a MOSZ további lépéseket tesz a szakma és a biztonságos betegellátás érdekében
Hétvégi lapszemle: September Scaries
1.
2.
3.
4.
5.
1.
2.
3.
Egészségpolitika
A Magyar Járóbeteg Szakellátási Szövetség állásfoglalása az ágazat helyzetéről4.
Gondolat
Üdv nálunk! Van már, aki írja a fekete pontjaid? – Nyomasztás a közoktatásban5.