A depresszió gyulladásos betegség?
2011. AUGUSZTUS 15.
2011. AUGUSZTUS 15.
Depressziós betegekben emelkedett az IL-6 és a TNF-alfa citokinek szintje, amelyek szerepet játszanak más gyulladásos betegségek, többek között az atherosclerosis és szövődményei patogenezisében is.
Egy metaanalízisben kimutatták, hogy a major depresszióban szenvedő betegek csoportjában emelkedett az interleukin-6 (IL-6) és a tumornekrózis-faktor alfa (TNF-alfa) koncentrációja, amelyek az agyban a stresszre adott választ, a szervezet többi részében pedig pl. a diabetes és az atherosclerosis alapjául szolgáló folyamatokat befolyásolják.
Első ránézésre nyilvánvaló a depresszió és a testi betegségek közötti összefüggés. A krónikus betegségekkel járó szenvedés ugyanis idővel gyakran okoz depressziót, a depressziós viselkedés pedig rontja az egészségi állapotot többféle módon, például az egészségtelen életvitel útján.
Hogy tényleg ennyiben merül-e ki a depresszió és számos krónikus betegség közötti összefüggés, azt most megkérdőjelezi egy metaanalízis, amelyben kanadai kutatók 24, különböző gyulladásos citokinek vérszintjére vonatkozó eset-kontroll vizsgálatot elemeztek.. Összesen 438, gyógyszerrel nem kezelt, major depressziós beteg és 350, pszichiátriai szempontból egészséges alany citokinszintjeit hasonlították össze. A csoportok tagjai más-más betegségben nem szenvedtek.
A depressziós betegek vérében szignifikánsan magasabbnak találták az IL-6 és a TNF-alfa koncentrációját. Más interleukinok (IL-1-béta, IL-4, IL-2, IL-8 és IL-10) és az interferon-gamma (IFN-gamma) vérszintje nem különbözött a két csoport között.
Az IL-6 serkenti az immunglobulinokat termelő B-sejtek szaporodását és differenciálódását, a TNF-alfa pedig más, gyulladáskeltő jelzőanyagok termelődését stimulálja. Ezek a molekulák gátolják a hippocampusban az új sejtek keletkezését, serkentik a hypothalamus-hypophysis-mellékvese tengely aktivitását, fokozva a kortizol termelődését, és közvetve növelik az N-metil-D-aszpartát (NMDA) -receptor aktivációját, ami bizonyos agysejtek apoptosisát serkenti. E fehérjék központi idegrendszeri hatásai felelősek a depresszióra jellemző fokozott stresszreakcióért, amelyet tovább fokoz a hippocampus sejtjeinek csökkent utánpótlása.
E fehérjék perifériás hatásai súlyosbíthatják a gyulladásos betegségeket, amelyek között ma már a diabetest és az ischaemiás szívbetegségeket is számon tartjuk. Hasonlóképp az ilyen belgyógyászati betegségekkel járó citokinek agyi hatásai depresszióhoz is vezethetnek. Lehetséges, hogy e betegségeken kívül a depresszió kezelésében is hatásosnak mutatkozhatnak a gyulladáscsökkentő gyógyszerek.
Szemlézte: eLitMed.hu, dr. Kern Dávid
Forrás: Biol Psychiatry 2010 Mar 1; 67:446.
Idegtudományok
Kutatók egy új terápiás eljárást ismertettek, mellyel csökkenthetőek az agyi infartus okozta károsodások, az elhalt idegek újra növekedhetnek, a kiesett működések helyreállhatnak. Ráadásul az eddigiekkel szemben „a terápia hosszú idővel a stroke után is hatékony” - állítja Gwendolyn Kartje, a cikk első szerzője.
Idegtudományok
A kábítószerélvezet valószínűleg a „gondolkodás nélküli cselekvés” veleszületett hajlamához köthető. Legalábbis ezt mutatták ki a kutatók mesterséges stimulánst használó testvérek vizsgálata alapján.
Idegtudományok
A szerotonin nemcsak ingerületátvivőként működik, hanem a génexpresszió szabályozásában is részt vesz. E felfedezés következtében jobban megérthetjük a normál agyfejlődést, a pszichiátriai és neurodegeneratív betegségeket, és új terápiás módszereket fejleszthetünk ki.
Bár a hosszú Covidnak nevezett krónikus tünetegyüttes diszexekutív szindrómával vagy ködös agyműködéssel járhat, az eddigi vizsgálatok nem találtak a tünetek hátterében encephalitist. Amerikai patológusok most megfejtették a mechanizmust, ami legalábbis részben magyarázhatja a neurológiai tüneteket.
Idegtudományok
A felnőtt korban született neuronok jóval a neurogenezis hanyatlása után is hozzájárulnak az agy flexibilitásához, állapította meg a Journal of Neuroscience tanulmánya.
COVID-19
A Covid-19-ről szóló beszámolók a betegség súlyosságától függően, tünetileg leggyakrabban a lázat, a fáradtságot, a száraz köhögést, az izomfájdalmat és a légszomjat említik. Ugyanakkor a szerzők tudomása szerint eddig csak egy tanulmány foglalkozott Covid-19 fertőzötteknél a szag- vagy ízérzékelésben bekövetkezett változásokkal, és 34%-os prevalenciát állapítottak meg a kórházban kezeltek körében. Viszont a tanulmány nem közölt adatot a megváltozott érzékelés idejéről és a többi tünethez való viszonyáról.
A SARS-CoV-2 vírus fertőzés kapcsán még nem ismerjük pontosan a szervezet antitest válaszát, illetve az antitestek kimutatásának klinikai értékét sem tudjuk még felmérni.
Gondolat
Karl Friedrich Hieronymus von Münchhausen báró, német katonatiszt, akinek neve a nagyotmondással forrott össze, 295 éve, 1720. május 11-én született.
Az inzulinrezisztencia több betegség, szindróma pathogenezisében részt vesz, ezek közül a legfontosabb a metabolikus szindróma, a 2-es típusú cukorbetegség, a polycystás ovarium szindróma
Az egyes jelentések és tudományos publikációk a SARS CoV-2 vírussal fertőzött betegek tünetei között leggyakrabban a lázat, a fáradtságot, a száraz köhögést, az izomfájdalmat és a légszomjat említik. Ugyanakkor enyhe tüneteket mutató betegek gyakran számoltak be a szag- vagy ízérzékelésben bekövetkezett változásokról, mint a megbetegedés általuk tapasztalt első jeléről.
1.
2.
3.
Ideggyógyászati Szemle
[A fluoxetint szedő Covid-19-pneumoniás betegeknek nagyobb a túlélési esélye: retrospektív, eset-kontrollos vizsgálat ]4.
5.
1.
2.
3.
4.
5.
HOZZÁSZÓLÁSOK
0 hozzászólás