Hírvilág

Ritka betegségek – tízmilliók szenvednek tőlük

2011. AUGUSZTUS 15.


Az általánosan elfogadott meghatározás szerint ritka betegségek azok, amelyek 2000 lakosonként legfeljebb egyszer fordulnak elő. Ezen belül még ún. igen ritka betegségek is vannak, az ebben szenvedők száma olykor a világon nem több néhány tucat főnél. Ne felejtsük azonban, hogy akit érint, annak ez a statisztikai ritkaság bizony 100 százalékra „nő” – mondta dr. Pfliegler György, a Debreceni Egyetem Orvos-és Egészségtudományi Centrum Ritka Betegségek Tanszék vezetője az immáron negyedik alkalommal megrendezett Debreceni Ritka Betegségek Szimpóziumon.

Sajnos rengetegen vannak olyanok, akik nem kérnek segítséget, ezzel nehezítve saját és családjuk helyzetét és növelve a szociális és anyagi költségeket. A mostani kutatás során a tudósok 1751 felnőttet vizsgáltak meg az Egyesült Királyságból. A résztvevőknek egy sor kérdésre kellett válaszolniuk a mentális betegségekhez való hozzáállásukról és általános tájékozottságukról. A kutatók kíváncsiak voltak arra is, a résztvevők kérnének-e segítséget, ha úgy éreznék, valamilyen mentális problémájuk van.

Az eredmények szerint azok a résztvevők, akik segítséget kérnének, nagyobb toleranciával viseltetnek a mentális betegségben szenvedőkkel szemben és támogatják az ilyen emberek közösségi kezelését, vagyis hogy ne elzárt intézményekben történjen a kezelésük. Ezek az emberek általánosságban többet is tudtak a mentális betegségekről és a rendelkezésre álló kezelési módszerekről. Az eredmények szerint a nők nagyobb eséllyel kérnek segítséget és osztják meg problémájukat barátaikkal és családtagjaikkal.
„Úgy tűnik, hogy a mentális betegségekkel kapcsolatos tájékoztatás növelheti annak az esélyét, hogy az ilyen betegségben szenvedők maguktól forduljanak szakemberhez orvosi segítségért” - írják a kutatók. A Dr. Nicolas Rusch (King s College, London) által vezetett kutatócsoport szakértői szerint a jövőben mindenképp nagyobb figyelmet kell fordítani az egészségügyi tájékoztatásokra.

Kapcsolódó anyagok: Konkrét lépések, ritka betegségek




Ritka betegségek ellátása




Szabad hozzáférés – OpenAIRE






HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A rovat további cikkei

Hírvilág

Mennyit ér a vesém?

A miért illegális a szervkereskedelem? című interjúban Bognár Gergely bioetikus felvázolja e kérdéskör jelenségeit.

Hírvilág

Hasnyálmirigyrák - az alattomos gyilkos Meghalt Patrick Swayze

Orvosai tavaly diagnosztizálták Patrick Swayze betegségét. A kezeléseknek köszönhetően talpra állt, és hónapokig forgatta a "The Beast" c. új televíziós sorozatot. Önéletrajzi könyvet készült írni közösen feleségével.

Hírvilág

Hatástalan a glükózamin az ízületi gyulladással összefüggő derékfájás ellen

A népszerű glükozamin kiegészítő egy új tanulmány szerint kevés vagy semmilyen enyhülést sem nyújt osteoartritis okozta krónikus derékfájásra.

Hírvilág

Valóban „egészségesebb” a patikai só? - Tények, tévhitek és ellentmondások a nátrium-kloriddal kapcsolatban

TAKÁCS Gábor, FITTLER András, BOTZ Lajos

Több mint egy éve indították útjára az interneten és különböző fórumokon azt a figyelmeztető hírt, hogy az étkezésre szánt konyhasó kálium-kloriddal kevert, dúsított, sőt akár 100%-ban csak azt tartalmazza. A hírközlő(k) és/vagy annak terjesztői még azt is kihangsúlyozták, összeesküvés elméletekhez illően, hogy ennek következtében a magyar lakosság tudtán és akaratán kívül nátriumszegény diétára van „fogva”. Még azt is megkockáztatták, hogy szerintük egy gyalázatos biológiai népirtásról van szó, hiszen csökken az „egészséges NaCl” bevitel és nő a szervezet számára igen „ártalmas KCl” fogyasztása. Ezáltal -írták embertársaik megsegítésére- számtalan betegségnek lehetünk áldozatai, sőt a krónikus bajainkból éppen ezért nem tudunk meggyógyulni (nemzőképtelenség, allergia, vesebetegség, magas vérnyomás).

Hírvilág

Bilasztin, nem szedáló antihisztamin használata krónikus urtikária esetén, már gyermekkorban is

Az allergiás betegségek, allergiás nátha, urtikária első vonalbeli kezelésére nem szedáló, második generációs antihisztaminok javasoltak. Az egyik legújabb második generációs antihisztamin a bilasztin, amellyel nemcsak felnőtt-, hanem gyermekvizsgálatok is történtek.

Kapcsolódó anyagok

Hírvilág

Bilasztin, nem szedáló antihisztamin használata krónikus urtikária esetén, már gyermekkorban is

Az allergiás betegségek, allergiás nátha, urtikária első vonalbeli kezelésére nem szedáló, második generációs antihisztaminok javasoltak. Az egyik legújabb második generációs antihisztamin a bilasztin, amellyel nemcsak felnőtt-, hanem gyermekvizsgálatok is történtek.

Gondolat

Szifilisz vagy hibás gének?

VIII. Henrik betegségei

COVID-19

COVID-19: Gondoljunk a citokinvihar-szindrómára és az immunszupresszióra

A 2020 március 12.-i adatok alapján a COVID-19 által okozott betegségnek 3,7 % a mortalitása, míg az influenzáé az előző évek adatai alapján kevesebb, mint 1 %. A rendelkezésre álló, gyarapodó adatok azt mutatják, hogy a súlyos betegek egy részében citokinvihar-szindróma jelentkezhet.

Egészségpolitika

Gyerekek és gyermekeket várók, tervezők – szabad-e oltani?

Úgy tűnik ebben a hazai álláspont egyértelmű, de számos országban már kismamákat oltanak. A jelenlegi szakértői vélemények szerint az mRNS oltások nem veszélyesek a terhes kismamákra, de klinikai kísérletek hiányában ezt mégsem lehet száz százalékos biztonsággal állítani. Magyarországon éppen ezért nem ajánlják az oltást várandósoknak, de az Egyesült Államokban, Izraelben, vagy Angliában a kismamákra bízzák a döntést. Gyermekeknek egyelőre sehol sem adnak vakcinát.

Klinikum

A hyperuricaemia diétás vonatkozásai

MEZEI Zsuzsanna

A húgysav keletkezésének vannak endogen (purinszintézis, sejtpusztulás) és exogen (táplálkozás) forrásai. A kezelésnek tehát ennek megfelelően kell, hogy legyen nem csak endogen, hanem exogen útja is, ami magát a táplálkozást (és a helyes életvitelt is) foglalja magába.