Mégis államosítás
2012. SZEPTEMBER 14.
2012. SZEPTEMBER 14.
Szöveg nagyítása:
Mivel közeleg a politikai ciklus vége, „jövőre nem lehet teljes gőzzel belemenni” a járóbeteg ellátók államosításába, hiszen itt még a kórházakénál is heterogénebb a fenntartói szerkezet – fogalmazott Cserháti Péter, az Emberi Erőforrások Minisztériumának (EMMI) helyettes államtitkára két héttel ezelőtt egy rendezvényen. Cserháti – aki információink szerint saját döntése alapján már csak decemberig tölti be helyettes államtitkári posztját a minisztériumban – két hete még azt mondta, csak azoktól a fenntartóktól veszik át a feladatot 2013. január 1-el, akik mindenképpen le akarják adni. Szócska Miklós, az ágazatért felelős államtitkár a Medicina 2000 XIV. Országos Járóbeteg Szakellátási Konferenciáján kissé finomította helyettese kijelentését. Csütörtökön, Balatonfüreden arról beszélt, lesz államosítás, és csak néhány intézmény marad ki a csomagból, de ezek körét a Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség- és Szervezetfejlesztési Intézettel (GYEMSZI) együtt az államtitkárság határozza majd meg. Török Krisztina, a módszertani megaközpont vezetője is azt hangsúlyozta, hat héten belül döntés születik arról, melyek azok a szakrendelők, amelyek állami gondoskodásba kerülnek, kiválasztásuknál első sorban a betegellátás szempontjaira koncentrálnak. Takarítás rodeóbikáról „A bedőlt modellek mocskát takarítjuk, miközben válságot menedzselünk” – mondta Szócska Miklós a konferencián, hozzátéve, hogy jövőre plusz források érkeznek az ágazatba, ezért mértéktartó optimizmussal tekint a jövőbe. Sikerként könyvelte el, hogy az elmúlt két évben szemléletváltó törekvések valósultak meg a nemdohányzók védelméről és a népegészségügyi termékadó bevezetéséről szóló törvények elfogadtatásával. Ugyanakkor hangsúlyozta, nem tagadja az egészségügy súlyos problémáit, de nem enged a depressziónak, és „saját hajamnál fogva húzom ki magamat a szakadékból.” „Azért tudtam fennmaradni a hidraulikus rodeóbikán, mert a szakma elfogadta, amit mondtunk” – folytatta a szakpolitikus, és megerősítette: nem áll le az ágazati reform: a szakmai szervezetekkel együtt mind az alap- mind pedig a járóbeteg ellátásban megvalósul az átalakítás. A fenntartható strukturális átmenet jogszabály alkotási folyamatai megindultak, ennek az alap- és a szakorvosi ellátás lesznek a nyertesei, hiszen ezek adják az új rendszer fundamentumát. Kimaradók és árnyékminisztérium A béremelésekről szólva elmondta, 88.500 egészségügyben dolgozó kapott fizetésemelést augusztusban, lesz továbblépés is, első sorban azokon a szakmai területeken, ahol nem, vagy csak részben kapták meg a kiegészítést az orvosok, szakdolgozók. Továbbra sem kínál azonban megoldást az államtitkárság azok számára, akik a járóbeteg-ellátásban különösen jellemző közreműködői szerződéssel, vagy gazdasági társasági formában működő ellátónál dolgoznak – még akkor sem, ha ők is OEP által finanszírozott közfeladatot látnak el. Mint mondta, a jogszabályok nem adnak lehetőséget arra, hogy itt „belenyúljanak” béremelésbe. „Négycsillagos irodaházban, árnyékminisztériumként működött az Egészségbiztosítási Felügyelet, én más betegjogi képviselet kialakításában gondolkodom” – szögezte le az államtitkár. Igaz, egyelőre még mindig késik az Országos Betegjogi és Dokumentációs Központ (OBDK) felállítása, amelynek a jogszabály szerint már január 1-től, a vonatkozó kormányrendelet alapján pedig szeptember 1-től működnie kellene. A betegjogok képviseletével is megbízott módszertani központ információink szerint egyelőre azért nem kezdhette meg a munkát, mert a vezető kinevezése körül problémák adódtak. Pénz is kéne a fenntartáshoz A szakrendelők 70 százaléka már központi irányítás alá került a kórházak államosításával, hiszen ezek a fekvőbeteg ellátókhoz integráltan működtek. A járóbeteg ellátást térségi szempontok alapján idén nyáron térképezte fel a GYEMSZI, s elvégezték az adatok elemzését, így tartják is a Semmelweis Tervben meghatározott ütemtervet – tájékoztatta a konferencia résztvevőit Török Krisztina, aki szerint Szócska Miklós már a rendelők teljes államosításáról szóló törvényjavaslat elfogadásakor jelezte, hogy lesznek olyan intézetek, amelyeket nem államosítanak. Hat héten belül nyilvánosságra kerül, melyek azok a szakrendelők, amelyeket központi irányítás alá vesznek január 1-től. A következő időszakban egy munkacsoport kidolgozza, melyek a szükséges, és jövőre várható finanszírozási és strukturális átalakítások a szakellátásban, s azok a rendelők kerülnek a GYEMSZI fenntartásába, amelyek esetében ez a betegellátás szempontjából fontos. A szakellátási órák száma, a térségi ellátásba való integráltság az elsődleges kritériumok. Nem vonják területi ellátási kötelezettség alá a rendelőintézeteket, ellenben ahogy a fekvőbeteg ellátók országos várólistáját is az OEP kezeli, úgy a térségi járóbetegfogadási listákat is itt működtetik majd. A főigazgató azonban azt is hangsúlyozta, hogy az eddig átvett intézmények fenntartásához sem biztosított forrást a központi költségvetés, márpedig ha jövőre újabb egészségügyi szolgáltatókat vesz át a GYEMSZI, akkor erre pénzt is szánni kell a büdzséből. Várni kellene a lényegesen összetettebb szerkezetű járóbeteg-ellátás államosításával – ismertette az OEP álláspontját Dublinszki Péter az egészségbiztosító főosztályvezető-helyettese, aki szerint ha csak a tulajdonosváltás a cél, nem kellene sietni az önállóan működő szakrendelők átvételével. eLitMed.hu, Tarcza Orsolya 2012-09-14
Hírvilág
A miért illegális a szervkereskedelem? című interjúban Bognár Gergely bioetikus vázolja fel e kérdéskör jelenségeit.
Hírvilág
Az allergiás betegségek, allergiás nátha, urtikária első vonalbeli kezelésére nem szedáló, második generációs antihisztaminok javasoltak. Az egyik legújabb második generációs antihisztamin a bilasztin, amellyel nemcsak felnőtt-, hanem gyermekvizsgálatok is történtek.
Több mint egy éve indították útjára az interneten és különböző fórumokon azt a figyelmeztető hírt, hogy az étkezésre szánt konyhasó kálium-kloriddal kevert, dúsított, sőt akár 100%-ban csak azt tartalmazza. A hírközlő(k) és/vagy annak terjesztői még azt is kihangsúlyozták, összeesküvés elméletekhez illően, hogy ennek következtében a magyar lakosság tudtán és akaratán kívül nátriumszegény diétára van „fogva”. Még azt is megkockáztatták, hogy szerintük egy gyalázatos biológiai népirtásról van szó, hiszen csökken az „egészséges NaCl” bevitel és nő a szervezet számára igen „ártalmas KCl” fogyasztása. Ezáltal -írták embertársaik megsegítésére- számtalan betegségnek lehetünk áldozatai, sőt a krónikus bajainkból éppen ezért nem tudunk meggyógyulni (nemzőképtelenség, allergia, vesebetegség, magas vérnyomás).
Orvosai tavaly diagnosztizálták Patrick Swayze betegségét. A kezeléseknek köszönhetően talpra állt, és hónapokig forgatta a "The Beast" c. új televíziós sorozatot. Önéletrajzi könyvet készült írni közösen feleségével.
A népszerű glükozamin kiegészítő egy új tanulmány szerint kevés vagy semmilyen enyhülést sem nyújt osteoartritis okozta krónikus derékfájásra.
A Kék című könyvben lélektani és morális kérdéseket feszegető regény keveredik az orvosi krimik fordulatosságával. A téma – a gyász – mély, mégis könnyen olvasható mű.
A szívelégtelenség egy olyan egészségi állapot, amely mintegy 64 millió embert érint világszerte , mégis sokan nem is tudják, mit jelent valójában. De vajon visszafordítható-e, és mi mit tehetünk ennek érdekében?
Klinikai gyógyszervizsgálatok: központosítva
Az autonómia szárbaszökkenése
1.
2.
3.
4.
5.
Egészségpolitika
Hadiállapotként kezeli és így is reagál a kormány az egészségügy „rendezésére”1.
Helyünk a világban
A felzárkózás kudarca – 5+1 súlyos megállapítás Orosz Éva tanulmányából2.
3.
Idegtudományok
Neurofeedback: az ADHD-val küzdő gyerekek fejlesztéséhez is használható módszert oktatnak Vácon4.
5.
Orvoslás és társadalom
Országos férfiegészség-kampány és PSA-szűrés indul a prosztatarák ellen
HOZZÁSZÓLÁSOK
0 hozzászólás