PharmaPraxis

Klinikai gyógyszervizsgálatok: központosítva

2013. NOVEMBER 30.

A következő négy-hat hónapban választ kell adni arra, az államosítás vagy a kiszervezés legyen az egészségügyben megszabott irány. Döntés egyelőre a klinikai vizsgálatok központosításáról született, a diagnosztikai rendszerekkel kapcsolatban még csak stratégiaalkotás folyik. Minderről dr. Szócska Miklós egészségügyért felelős államtitkár beszélt a Medical Tribune Stratégia és taktika az egészségiparban című konferenciáján, Budapesten. A pénteki rendezvény délutáni szekcióiban a szakemberek arra is választ kerestek, hol vannak még rejtett tartalékok az ágazatban.

Bár létezik, a válság közepette nehéz volt megfelelni a hazai egészségügyi rendszer teljesítményértékelését előíró szabályozásnak – kezdte Szócska Miklós, majd hangsúlyozta: a magyar válságkezelés iránti kereslet elképesztő mértékben megnőtt világszerte, az olyan innovatív forrásteremtő megoldások, mint a népegészségügyi termékadó (NETA) bevezetését másutt is érdeklődéssel figyelték.

Sikert könyvelhettünk el a beteg-együttműködés javításában is, igaz az inzulinrendelet körül zajlott némi taktikai vita, végül azonban csupán a diabéteszesek 15 százalékát érintette az átállítás, s ez rámutat, az új ösztönzők bevezetése eredményes lehet. Hatékonynak bizonyult, így továbbra is a palettán marad a központosított gyógyszerközbeszerzés, különösen a hiánytermékek tekintetében.

A jelenlegi, „több kézen átfutó” gyógyszerpiaci modell leáldozóban van, elkerülhetetlen az új gazdasági sémák bevezetése, a jövőben a terápiákat megvásárló nemzetközi ügynökségre lenne szükség, amelynek köszönhetően javulna a terápiákhoz való hozzáférés. A betegút szervezés új irányai új típusú gyártói felelősség megjelenését eredményezik – mondta a szakpolitikus.

Egyelőre még nem használjuk ki a mobileszközökben rejlő lehetőségeket a betegellátásban, ám az államtitkár szerint ezen a területen áttörés előtt állunk, s itt lehetőséget lát innovációs szövetségek megkötésére. Nagy potenciál rejlik nemzetközi szinten értékes egészségügyi adatvagyonunk kihasználásában, mind az ellátásszervezés mind pedig a tudomány területén.

A diagnosztikai rendszerekkel kapcsolatban Szócska Miklós úgy fogalmazott: a stratégiaalkotás időszakában vannak, egyelőre el kell döntenünk, az orvos-diagnosztikai vizsgálatok egészségügyi termékek, vagy az egészségügyi szolgáltatás kategóriájába tartoznak-e? Míg regnálása kezdetén az államtitkár ezen a területen is tabudöntögetésről és az érdekeltségi háló figyelmen kívül hagyásáról beszélt, ma már óvatosabban fogalmazott.

A diagnosztikai rendszernek nem lehet „nekirontani”, de egy kiérlelten megmunkált új modell alapján hozzá lehet nyúlni, hozzátette azt is, a jelenlegi architektúra egy négyszáz szerződéssel „összetákolt világ”. Mint mondta, az orvosi technika gyors központosítására volna szükség, de ez az iparág együttműködése nélkül nem valósulhat meg, és a technológiai központok koncentrálásának hatékonyan kell illeszkedniük a szervezett betegutakhoz is. A 2014-20 között igénybe vehető uniós támogatásokból „lepattanó források” lehetőséget adnak a diagnosztikai rendszerek fejlesztésére.

A stratégiaalkotásnál egyértelmű fejlesztési irányok és egységes modellek mentén kell haladni, a következő négy-hat hónapban választ kell adni arra a kérdésre, a kiszervezés vagy az államosítás útján haladjunk-e tovább.


Csak felügyel a GYEMSZI?


Az ágazat bevételeinek növelésére a gyógyturizmus mellett a klinikai gyógyszervizsgálatokban látnak lehetőséget, így döntés született ezek központosításáról. Mint az államtitkár hangsúlyozta, helyi érdekeltségeket nem érintő beavatkozás történik, hogy minél több kolléga munkáját támogassák, és bővítsék a hozzáférést a kísérleti terápiákhoz.

A már megkötött szerződéseket a változás nem érinti – nyugtatta meg a klinikai vizsgálatok központosítása miatt aggódó résztvevőket a délutáni szekcióban elhangzó előadásában Dorkó Adrián, a Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség- és Szervezetfejlesztési Intézet (GYEMSZI) projektvezetője, hozzátéve, hogy bár a megállapodásokat a GYEMSZI felügyeli majd, semmilyen módon nem kívánják akadályozni, nehezíteni a szerződések megkötését.

Milyen hatástanulmányok készültek, s milyen bevételeket remél a GYEMSZI a klinikai vizsgálatoktól? – firtatta az egyik hallgató, mire Dorkó Adrián elmondta, az új vizsgálatok száma „többváltozós történet”, egyelőre december 7-ig várják intézményeiktől az adatokat a szponzorok számáról, a kérdéskört érintő javaslataikkal együtt. Emellett tárgyalásokat kezdeményeztek a gyógyszeripar szereplőivel is.


Valódi rejtett tartalékok


Fűnyíróelv szerinti költségcsökkentéssel igyekeznek növelni az ellátórendszer hatékonyságát a döntéshozók, holott az innovatív elemek, az új terápiák és technológiák protokollba illesztett befogadása hozhatna valódi hatékonyságnövelést. Minderről dr. Holchacker Péter, az Egészségügyi Technológiai és Orvostechnikai Szállítók Egyesületének (ETOSZ) igazgatója beszélt a konferencia orvostechnológiai szekciójában, hozzátéve azt is, minden egészségügyi technológiára elköltött forint után négy forint szabadul fel a rendszerben.

Ezért az ETOSZ új stratégiai megközelítést javasol egy fenntartható technológiai fejlesztési ciklus elindításával, amelynek keretében a rendszerben fellelhető tartalékokat új technológiák befogadására fordítják. Ha a beruházások nem szigetszerűen, hanem kimunkált stratégia mentén történnek, önfenntartóvá tehető a technológiai fejlődés az egészségügyben vélekedett az igazgató.

Az IMF gyógyszerfelhasználási kutatásának adatait és ajánlásait ismertette a konferencia gyógyszertechnikai szekciójában Szepesházi Zsolt, az IMS Health igazgatója. A nem megfelelő adherencia és antibiotikum felhasználás, a rossz időben alkalmazott gyógyszeres terápia, polipragmázia okozzák a legtöbb elkerülhető költséget a gyógyszerfelhasználásban.

Megtakarítás ezek javításával érhető el, a kiemelt kockázatú csoportok feltérképezésével, szűrőprogramok indításával, kötelező jelentési rendszerekkel. Kiemelt szerepük van a hatékonyság javításában az orvosoknak és gyógyszerészeknek, a központi akaratra épülő programoknak. A nem gyógyszer jellegű költések csökkentése összességében kiemelkedő eredményt hozhatnak a gyógyszeres terápiák költségeinek lefaragásában, illetve az erre szánt források hatékony felhasználásában.


Olcsóbb a gyógyszer mint a cukorka


A vaklicit eredményeként a gyógyszerárak elérhetik a padlót, saját kutatására hivatkozva Szepesházi Zsolt elmondta, egyes életmentő orvosságok ma kevesebbe kerülnek, mint egy savanyúcukor. Félő, egy idő után a gyártónak nem éri meg előállítani a készítményt.
Hasonlóképpen vélekedett Brázay André, a Generikus Gyógyszergyártók és Forgalmazók Magyarországi Érdekvédelmi Egyesületének elnöke is, aki a K+F és iparpolitika szekció előadójaként azt mondta, nem jó irányba tartanak a folyamatok, mert egyre kevesebb szereplő van a gyógyszeriparban, a költségek emelkedése mellett az árak csökkennek.

A generikus készítmények az össz-gyógyszerkiadás 18 százalékát teszik ki az Unió 27 tagállamában, hazánkban a forgalomban lévő szerek 54 százalékát ezek teszik ki. Az iparág a szabadalmak lejáratából él, a jövőben mind több készítmény kerül ebbe a kategóriába. Lehetőséget látnak a bővülésre speciális kezelési terápiák, a központi idegrendszerre ható szerek, onkológiai készítmények terén, különösen azért, mert az innovatív gyógyszerek és terápiák piacra kerülési ideje 3-7 évre nőtt, s ezt az időt még tetézi a törzskönyvezési procedúra.
A különadók, a sávos befizetés, a patikafinanszírozás a generikus gyártókra róják a legnagyobb terheket, ahogyan az árcsökkenést is ők érezték meg leginkább. A vaklicit okozta erózió megállítására hat pontos javaslatcsomagot juttattak el a döntéshozókhoz, amelynek elfogadására van némi remény.


Csodánkra járnak


Csoda, hogy Magyarországnak sikerül fenntartania bármilyen egészségügyi rendszert ilyen mértékű megszorítások után – ismerte el a magyar egészségügyi vezetők munkáját az Európai Gyógyszeripari Vállalatok Szövetségének főigazgatója, dr. Richard Bergström. Mint mondta, az egészségügyi rendszerek hatékonyságának javítása Európa szerte megkezdődött, figyelembe véve a várható demográfiai folyamatokat, és a krónikus betegségek prognosztizált túlsúlyát. Bár a gyógyszerköltségek az összes egészségügyi kiadásokhoz viszonyítva alacsonyak, és a szabadalmak lejártával folyamatosan csökkennek, a kedvezőtlennek mutatkozó tendenciák ellenére a gyógyszeripar nem hagyta el Európát, sőt, jelentős beruházások is történtek az elmúlt időszakban.

Szintén résztvevője volt a konferenciának Prof. Dr. h. c. Ludwig Georg Braun, a Németországi Ipar- és Kereskedelmi Kamara tiszteletbeli elnöke, a B.Braun nemzetközi Felügyelő Bizottságának elnöke, aki azt hangsúlyozta, valamennyi résztvevőnek stabil, megfizethető, innovatív egészségügyi rendszerek kialakítására a kell törekednie Európában.

eLitMed.hu, Tarcza Orsolya
2013-11-30

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A rovat további cikkei

PharmaPraxis

Modern kötszerek tudatos választása és alkalmazása a gyógyszertárban

LÉGRÁDI Péter

A megfelelő kötszer kiválasztásának alapja és fő célja, hogy az gyors és optimális sebgyógyulást eredményezzen, csökkentse a fájdalmat, kontrollálja a seb bakteriális állapotát, védjen az infekció ellen, abszorbeálja a sebváladékot, a lehető legkevésbé zavarja a beteget és javítsa az életminőséget. Az alábbi cikkben a modern sebtisztítás, -fertőtlenítés és -kötözés metódusát és eszközeit ismertetjük.

PharmaPraxis

Antimikrobás szerek a patikai gyakorlatban

TÓSAKI Árpád

A baktériumfertőzés esetén alkalmazható készítmények széles tárháza áll a gyógyítók rendelkezésére. Egyes csoportjaik eltérő hatásmechanizmussal pusztítják el a kórokozókat. Jelen cikkben a baktériumok sejtfalszintézisére ható gyógyszerekkel ismerkedünk meg részletesebben.

PharmaPraxis

A betegek otthon tartott gyógyszereinek gyógyszerész általi áttekintése

A betegek otthon tartott gyógyszereinek gyógyszerész általi áttekintése (home medication review/home medicines review: HMR) egy olyan strukturált, betegközpontú és a beteg orvosával együttműködve végzett szolgáltatás, ami elősegíti a gyógyszerek optimális alkalmazását. A HMR során a gyógyszerész a körzeti orvossal való konzultáció után, a beteg egészségügyi információinak ismeretében, a beteg otthonában szisztematikusan áttekinti a beteg gyógyszereit, és azonosítja a gyógyszerekkel, illetve az alkalmazásukkal kapcsolatos esetleges problémákat, majd közreműködik azok megoldásában.

PharmaPraxis

Legyen gyógyszerész a bentlakásos intézményekben is

Milyen klinikai és gazdasági előnnyel jár a gyógyszerész bevonása egy közösségi kórházhoz tartozó, betegközpontú bentlakásos intézmény működésébe?

PharmaPraxis

D vitamin és kálcium pótlás polycisztás ovárium szindrómában szenvedők betegek esetében

D-vitamin és kálcium pótlással kiegészített kezelés hatékonyan csökkenti a hyperandrogenizmus tüneteit, jótékonyan hat a menstruációs ciklus zavarait és eredményesen csökkenti testtömegindexet.

Kapcsolódó anyagok

Hírvilág

Richter Témapályázat 2020 – Pályázati felhívás

A Richter Gedeon Nyrt. kétfordulós pályázati felhívást tesz közzé, már megkezdett és korai eredményeket is felmutatni képes tudományos kutatási tevékenységek támogatására. A pályázat első körben nyílt jellegű, míg a második fordulóban meghívásos és pénzdíjazott.

Hírvilág

Élbolyban a klinikai gyógyszerkutatásban

Meg kell őrizni a magyar versenyelőnyt

Egészségpolitika

BETA—a beteg, az orvos, a hivatal és a hatóság találkozója

Információk első kézből - egyedülálló kezdeményezés az a tudásbörze, ahol a betegszervezetek egy egész napot tölthettek az egészségügy meghatározó képviselőivel, döntéshozóival. Megismerhették az EESZT részleteit, a betegjogok védelmének alakulását, az orvos szervezetek nyitottságát, vagy az OGYEI betegszervezetekkel való együttműködésének fontosságáról. A BETA (Betegszervezetek Akadémiája), az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesülete által létrehozott börze, szakmai támogatója az NBF (Nemzeti Betegfórum) és a BEMOSZ (Betegszervezetek Magyarországi Szövetsége). A legfőbb célja, hogy könnyebbé és hatékonyabbá tegye az orvos-beteg kommunikációt.

Egészségpolitika

A gyógyszergyár és az egyetem összefogása – ahol a tudás és a tőke találkozik

Magyarország tudásban és innovációban is a világ orvostudományának élvonalában van. Ezt szeretné erősíteni az a stratégiai megállapodás is, amit ma írt alá a Richter Gedeon Nyrt.-vel a Semmelweis Egyetem. Közép-Kelet Európa egyik legnagyobb, magyar gyógyszergyára és a hírű orvosi egyetem összefogását erősíti a most kötött megállapodás, amely elsődleges célja nemcsak a fiatalok motiválása, itthon tartása, de az is, hogy olyan kutatások indulhassanak, amelyet a nemrégiben törzskönyvezett skizofrénia gyógyszere már igazolt. Hogy a legmagasabb szintű tudás és az anyagi források találkozása nagyon komoly erő lehet.

Hírvilág

Az új tizenkettő

Az egészségügyért felelős államtitkárság gyógyszer befogadási elveinek megfelelően 12 innovatív terápiás készítmény került fel társadalombiztosítás által támogatott szerek közé – jelentette be csütörtöki sajtótájékoztatóján dr. Beneda Attila, az államtitkár kabinetjének vezetője.