Hírvilág

Egészséget mindenkinek!

2011. AUGUSZTUS 15.

Az "egészséget mindenkinek" (Health for All) alapelvet 1978-ban az Alma-Ata-i Deklaráció fogalmazta meg. Számos téren történtek előrelépések, eredmények: az alapvető gyógyszerek mindenki számára elérhetővé váltak, egyértelmű javulás történt a biztonságos ivóvíz ellátás, a higiéniai viszonyok, és a várandós kismamák gondozása terén. Növekedett továbbá az egészségügyi ráfordítások aránya, ez az érték 2005-ben világviszonylatban a GDP 8,6%-a.

Ugyanakkor azok a trendek sem hagyhatók figyelmen kívül, melyek a célkitűzésekkel ellentétes irányban hatnak. Ezek közül a legfontosabbak:
- az egyes országokon belüli és az országok közti egyenlőtlenségek folyamatosan nőnek,
- az elöregedő társadalom és urbanizáció hatására nő a krónikus nem fertőző megbetegedések okozta teher,
- a globalizáció hatása a fertőző betegségek szétterjedésére és az élelmiszerbiztonság helyzetére,
- klímaváltozás egészségre gyakorolt hatása,
- az információ korában megváltozott a viszony a lakosság, az orvosok és az egészségpolitikai döntéshozók között,
- az ellátórendszer a legtöbb országban alulfinanszírozott,
- a kormányzatok projektszerű, átmeneti beavatkozásai az egészségügy problémáinak megoldására naivak, ugyanis rendszerszintű probléma rendszerszintű megoldást kíván; válaszaik ugyanakkor inadekvátak: a túl gyakran és túl későn történnek, vagy túl sokat tesznek, de nem jó helyen….

A három leginkább aggodalomra okot adó körülmény, mely ma a világ egészségügyi ellátórendszereit jellemzi:
1. az ellátórendszer középpontjában a specializáció és szupraspecializáció áll,
2. a rövid távon gondolkodó, utasítás és ellenőrzés alapú rendszerek az ellátás fragmentációját okozzák,
3. ezzel egyidőben a "laissez-faire" egészségpolitika hatására szabályozatlanul virágzik az ágazat elüzletiesedése.

Mindezek hatására az egészségügyi ellátórendszerek szolgáltatásait a legbetegebbek veszik igénybe a legkevésbé; a szegényeket nyomorba taszítja az ellátásokért fizetett hozzájárulás mértéke; az ellátás egyre jobban fragmentálódik - elveszett a holisztikus látásmód; a szolgáltatások biztonsága kívánnivalót hagy maga után; rossz a forrásallokáció annak ellenére, hogy a betegségteher 70%-a bizonyíthatóan megelőzhető lenne prevenciós intervenciók segítségével. Az alapellátás terén alig valami tudott megvalósulni a 30 évvel ezelőtti elgondolásból, mert üzeneteit szlogenekre egyszerűsítették, a költség-hatékony ellátás ideáját alulfinanszírozásként értelmezték, beruházás gyakorlatilag nem vagy alig történt, és feladatait sokfelé szakképzetlen munkaerő végzi az alig felszerelt rendelőkben. Így végül a legtöbb országban az alapellátás "szegény emberek szegényes ellátásává" vált. A jelentés végkövetkeztetése, hogy elkerülhetetlen az alapellátás megreformálása négy, egymással szervesen összekapcsolódó irány mentén.

Az alapellátást érintő reformok főbb kérdései az alábbiak:

I. Általános lefedettség
- járulékfizetési elven pénzalapok köré gyűjteni a lakosságot (társadalombiztosítás),
- a méltányosság javítása,
- szociális igazságosság,
- a kirekesztettség megszűntetése,
- az ellátásokhoz való jobb általános hozzáférés,
- szociális egészségvédelem.

II. Ellátórendszer
- az emberek szükségleteinek és elvárásainak megfelelően újraszervezett ellátórendszer kialakítása,
- az alapellátás szerepének erősítése és ellátóhálózatok létrehozása,
- lakosság-közeli, multidiszciplináris team kialakítása az alapellátás körül, melyben részt vesz a specialisták és kórházak partnerek éppúgy, mint a szociális szféra szereplői, szociális szempontok kiemelten történő figyelembe vétele,
- a változó világ kihívásaira történő reagálás,
- jobb eredmény és minőség elérése,
- az egyik kiemelt terület a lakosság egészségügyi ellátórendszerbe vetett bizalmának fenntartása.

(Veszélyesnek látják a dokumentum készítői, hogy számos alacsony vagy közepes anyagi lehetőségekkel rendelkező ország a szolgáltatások és igények kettős nyomásában félő, hogy ugyanazokat a hibákat fogják elkövetni, melyeket a gazdagabb országok a múltban már elkövettek.)

III. Közérdek
- egészségesebb közösség biztosítása,
- a népegészségügy és alapellátás tevékenységének összehangolása,
- az egészség szem előtt tartása a szektorok közötti együttműködésben,
- nemzeti és nemzetközi népegészségügyi tevékenységek erősítése.

IV. Vezetés
- egyrészt az egészségpolitikai vezetés utasításokba és a kontrollba vetett aránytalan bizalmának helyrebillentése,
- másrészt az állam "laissez-faire" viselkedése helyett teljes körű, közreműködői, tárgyalás-alapú, és komplex rendszerben gondolkodó vezetésének megvalósítása.

Nyilvánvalóvá vált, hogy a gazdasági növekedéssel és az emberek ismeretanyagának bővülésével együtt növekednek az egészségügyre nehezedő elvárások is, melyek egy része ugyan nem reális, más részük azonban igen. Az egyes kulcsjelentőségű értékek súlya - mint például a méltányosság, szolidaritás és az emberközpontú ellátás igénye - a legtöbb országban egyre többet nyom a latban. Ezen értékek kielégítésére ugyanakkor hosszú távon egyedül az alapellátás képes.

Dr. Hargitai Réka, Dr. Balogh Sándor PhD. - Országos Alapellátási Intézet


Elektronikus másodközlés. Engedéllyel átvéve.
Eredeti megjelenés: Medicus Universalis.


Kapcsolódó anyagok:
WHO jelentése


HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A rovat további cikkei

Hírvilág

Hatástalan a glükózamin az ízületi gyulladással összefüggő derékfájás ellen

A népszerű glükozamin kiegészítő egy új tanulmány szerint kevés vagy semmilyen enyhülést sem nyújt osteoartritis okozta krónikus derékfájásra.

Hírvilág

Mennyit ér a vesém?

A miért illegális a szervkereskedelem? című interjúban Bognár Gergely bioetikus felvázolja e kérdéskör jelenségeit.

Hírvilág

Hasnyálmirigyrák - az alattomos gyilkos Meghalt Patrick Swayze

Orvosai tavaly diagnosztizálták Patrick Swayze betegségét. A kezeléseknek köszönhetően talpra állt, és hónapokig forgatta a "The Beast" c. új televíziós sorozatot. Önéletrajzi könyvet készült írni közösen feleségével.

Hírvilág

Valóban „egészségesebb” a patikai só? - Tények, tévhitek és ellentmondások a nátrium-kloriddal kapcsolatban

TAKÁCS Gábor, FITTLER András, BOTZ Lajos

Több mint egy éve indították útjára az interneten és különböző fórumokon azt a figyelmeztető hírt, hogy az étkezésre szánt konyhasó kálium-kloriddal kevert, dúsított, sőt akár 100%-ban csak azt tartalmazza. A hírközlő(k) és/vagy annak terjesztői még azt is kihangsúlyozták, összeesküvés elméletekhez illően, hogy ennek következtében a magyar lakosság tudtán és akaratán kívül nátriumszegény diétára van „fogva”. Még azt is megkockáztatták, hogy szerintük egy gyalázatos biológiai népirtásról van szó, hiszen csökken az „egészséges NaCl” bevitel és nő a szervezet számára igen „ártalmas KCl” fogyasztása. Ezáltal -írták embertársaik megsegítésére- számtalan betegségnek lehetünk áldozatai, sőt a krónikus bajainkból éppen ezért nem tudunk meggyógyulni (nemzőképtelenség, allergia, vesebetegség, magas vérnyomás).

Hírvilág

Bilasztin, nem szedáló antihisztamin használata krónikus urtikária esetén, már gyermekkorban is

Az allergiás betegségek, allergiás nátha, urtikária első vonalbeli kezelésére nem szedáló, második generációs antihisztaminok javasoltak. Az egyik legújabb második generációs antihisztamin a bilasztin, amellyel nemcsak felnőtt-, hanem gyermekvizsgálatok is történtek.

Kapcsolódó anyagok

Gondolat

Kodálytól Kodályig - Interjú Somogyi-Tóth Dániellel

Somogyi-Tóth Dániel orgonaművész, karmesterrel, a Kodály Filharmónia Debrecen igazgatójával beszélgettünk az idei március hozta megváltozott világunkról, zenéről, működésről, tapasztalásokról.

COVID-19

Hogyan éljék túl lelkileg a dolgozók a krízishelyzetet?

A Covid19 embert próbáló kihívás elé állította az egész társadalmat, de pillanatnyilag talán a legnagyobb teher az egészségügyben és a szociális szférában dolgozókra hárul. Munkájukra égetőbb szükség van, mint valaha, éppen ezért fontos, hogy nekik is legyenek megküzdési stratégiáik a kialakult krízishelyzet kezelésére. Mind a világjárvány képe, az azt kísérő félelem szorongást, stresszt okoz, a sok esetben azt kísérő izoláció is komoly lelki terhet jelent. Hogyan észlelhetjük egymáson és enyhíthetjük a nyomást, oldhatjuk meg az esetleg ezt kísérő szimptómákat? A Pszichiátriai Érdekvédelmi Fórum hívja fel a figyelmet: a dolgozók egymásra is ügyeljenek!

Hírvilág

Hol a szakma?

Zacher Gábor méregtelenítésről, varázslatokról és kuruzslókról

Gondolat

Egy halálra ítélt szakma végváraiban – Interjú dr. Prinz Gyulával

Mióta kineveztek tagozatvezetőnek, felhívtam valamennyi hazai fertőző osztályt, hogy megismerjem a valós helyzetet. Kétségbeejtő a fertőző osztályokon dolgozó orvosok létszáma, korösszetétele, és számos helyen aggasztó, hogy milyen nagy távolságra kell küldeni a mikrobiológiai mintákat. Valamennyi kórházban szükség van a klinikai mikrobiológiai és az infektológiai szolgálatra. A fejlett világban a világon mindenütt így van, ez nem tisztán pénz kérdése, hanem szemléleté is – mondta dr. Prinz Gyula a szakmai kollégium infektológia tagozatvezetője.

Hírvilág

Szakácskönyvet adott ki a Bethesda Gyermekkórház

Az idei Semmelweis-nap különös ünnep az egészségügyben, reményeink szerint egyfajta lezárása a járványidőszaknak. Azonban nem mehetünk úgy tovább, mintha mi sem történt volna. A Bethesda Gyermekkórház ezért különös könyvkiadásra szánt el magát: recepteken, ételeken keresztül mutatja be az elmúlt időszak hőseit, az egészségügyben dolgozókat. Receptre írva – így főzünk a Bethesda Gyermekkórházban címmel szakácskönyvet adott ki a kórház, közelebb hozva egy gyógyító intézmény hétköznapjait az olvasóhoz.