A stresszel élő emberek 46%-a eszik többet, 29%-a kezdett rendszeresen alkoholt inni és 16%-a kezdett el dohányozni vagy növelte napi cigarettaadagját, hogy enyhítse belső feszültségét.

A túlzott mértékű, tartós stressz köztudottan rosszat tesz szívünk egészségének. De ugyanez igaz veséinkre is. Ha jól kezeljük, az egészséges mértékű stressznek motiváló ereje is lehet, hogy könnyebben meg tudjuk oldani az élet kihívásait. Az állandósult és nagymértékű stressz azonban ártalmas.

Stresszhelyzetben testműködésünk is megváltozik: szaporábban vesszük a levegőt, megnő a vérnyomásunk, kitágulnak a pupilláink, megfeszülnek izmaink, megnövekszik vérzsír- és vércukorszintünk. Ez hirtelen veszélyhelyzetben nagy segítség lehet szervezetünknek, hogy minden erejével a probléma megoldására koncentráljon, de ha hosszú távon ebben a felfokozott állapotban marad, az már komoly egészségügyi problémákhoz vezethet, mint a magas vérnyomás, a diabetes, a szívbetegség vagy a vesebetegség.

Vesénk testünk kiválasztószerve, mely a szervezetbe bevitt, illetve a szervezetben képződő káros anyagok eltávolításáért felelős, és mivel ez csak jól működő keringés mellett lehetséges, ezért nagyon érzékeny a keringési és érproblémákra. A stressz hatására fellépő magas vérnyomás és a magas vércukorszint pluszmunkára kényszeríti veséinket, emiatt nem tudják megfelelően ellátni funkciójukat és hosszú távon károsítja őket. 

Ezenfelül a vesénknél lévő mirigyek termelik a kortizolt is, azaz az úgynevezett stresszhormont. Stresszes helyzetekben a stresszhormon termelése folyamatos, aminek következtében fejfájás, magas vérnyomás, emésztési problémák alakulhatnak ki, kimerültség, testsúlynövekedés léphet fel és legyengülhet az immunrendszer is.

A tartós stressz megemelheti a szívroham kockázatát is. Sajnos, ha a megfelelő stresszkezelési technikák helyett inkább dohányzunk, többet eszünk, mint amire szükségünk van, vagy fizikai inaktivitásba menekülünk, az súlyosbítja a stressz károsító hatását. 

Mit értünk pontosan krónikus stressz alatt? A krónikus stressz lehet egy folyamatos fizikai fájdalom vagy kellemetlenség, amikor például betegek vagyunk, kialakulhat érzelmi stresszből is, mint egy lelki trauma vagy bántalmazás. Kiválthatja a környezetben található vegyi anyagoknak való tartós kitettség is. Ezért nagyon fontos, hogy hallgassunk a testünk jelzéseire, és az is, hogy megtanuljuk a megfelelő stresszkezelési technikákat.

A stressz helyes kezelése nem varázstudomány, olyan alaptevékenységek rendszeres gyakorlását jelenti, melyeket mindannyian ismerünk és tapasztaljuk jótékony hatásukat.

Egészséges étkezés: Stresszes időszakokban sokunkkal előfordul, hogy „csak bekapunk” valamit, de az a valami sajnos olyan is. A csipszek, kekszek, ropik, gyorséttermi ételek mind tele vannak sóval, adalékanyagokkal és foszforral. Ezek rossz hatással vannak vesénk egészségére, ezért nagyon fontos, hogy teljes értékű alapanyagokból, általunk készített egészséges menü kerüljön ilyen időszakokban is az asztalra.

Kevesebb só és koffein. A sok koffein idegességet, feszültséget okozhat, ami nem szerencsés egy alapból stresszes időszakban. A sófogyasztás mérsékléséhez nemcsak ételeink sózásával kell csínján bánnunk, de érdemes a készételek és italok sótartalmát is leellenőrizni, mielőtt elfogyasztjuk őket. 

Kikapcsolódás. Mindenkinek mást jelent a „lazítás”. De mindannyiunknak szüksége van rá, napi rendszerességgel. Ez lehet jóga, masszázs, meditáció, sport, alkotás, bármi, a lényeg, hogy megnyugtasson és feltöltsön minket.

Rendszeres testmozgás. A testmozgás boldogsághormonokat szabadít fel, ami nemcsak jókedvre derít, de fájdalomcsillapító hatása is van. Hatékonyan levezeti a stresszt is.

Előremutató életszemlélet. Gondolataink befolyásolják közérzetünket is, ezért fontos, hogy a nehéz időszakokat megtanuljuk a helyén kezelni. A reális életszemlélet és a helyzetben a legmegfelelőbb megoldások felkutatása megóvhat minket attól, hogy beleragadjunk negatív gondolataink ördögi körébe.

Megfelelő mennyiségű alvás. Fontosabb, mint gondolnánk, hiszen a kialvatlanság többek között nagyobb étvágyhoz és emiatt elhízáshoz is vezethet.

Ne zárja magába érzéseit! Beszéljen róla barátaival, családtagjaival vagy egy szakemberrel, írja le egy naplóba! Amikor írunk érzéseinkről, jobban megfogalmazzuk őket és a megoldás is hamarabb eszünkbe jut.

Legyenek megvalósítható célkitűzései: Mérhető, konkrét, megvalósítható és nyomon követhető, ezek az ismérvei az előrevivő célkitűzéseknek.

Hallgasson rendszeresen zenét! Mindegy milyen stílust, bármilyen zene nyugtatólag hat lelkünk számára.