Hírvilág

A szülők elvesztett álmai

2013. JÚLIUS 12.


A gyermekszépségversenyek világának csillogó felszíne mögött rejlő világot mutatja be - részben a fiatal fotográfus Magyar Sajtófotó díjas anyagát is felvonultatva - Kallos Bea Little Miss című kiállítása, amely péntektől látható a budapesti Magyar Fotográfusok Háza - Mai Manó Házban.

Kallos Bea 2010-ben kezdett el gyermekszépségversenyeket fényképezni, miután a Facebookon megpillantott egy előválogatóra toborzó felhívást.
\"Addigra már láttam a Little Miss Sunshine című filmet, és volt némi fogalmam az amerikai szépségversenyekről. Látszott, hogy a tendencia hasonló, de Magyarországon még nincsenek olyan durva sminkek, nincs annyi pénz a versenyekben\" - idézte fel az MTI-nek a fotográfus. Hozzátette: ennek ellenére azonban a magyar szülők abban a hitben élnek, hogy a versenyek által gyermekeik számára elérhetővé válik egyfajta \"amerikai álom\".

A kiállítás fotóin elsősorban kisebb, 3 és 12 év közötti gyerekek bukkannak fel; ennek a korosztálynak a tagjai többnyire még nem maguktól vesznek részt szépségversenyeken. Az előválogatókon sok síró gyerekkel és felháborodott szülővel lehetett találkozni, noha minden gyerek kapott valamilyen oklevelet, játékot vagy diadémot, hogy ne érezzék magukat vesztesnek - számolt be tapasztalatairól a fotográfus.

Kallos Bea hangsúlyozta: próbálta ezeknek a gyerekeknek a szüleit nem mereven elítélni, noha véleménye szerint egy ekkora gyereknek nem a kifutón, hanem a játszótéren van a helye, akármennyire is azt állítják a szülők, hogy a versenyhelyzetből tanulni fog. \"Egy szépségverseny ugyanis egy teljesen szubjektív dologról szól; egy gyerek szépsége nem mérhető, ráadásul minden szülőnek a saját gyereke a legszebb\" - jegyezte meg.

Arra a kérdésre, hogy miért neveztek, a szülők rendszerint azt válaszolják, hogy azért, mert a gyerekek szeretnek szerepelni - árulta el a fotográfus. \"Én azonban azt igyekeztem megragadni, hogy mennyire nem a gyerekekről, hanem az anyukák elveszett álmairól szól ez az egész. Pedig a gyerekszépségversenyek az esetek túlnyomó többségében nem vezetnek modellkarrierhez\" - emlékeztetett.

A Csizek Gabriella által rendezett kiállítás húsz képe többnyire a felkészülés pillanatait, a színfalak mögötti világot, a szülők és a gyerekek versenyek közbeni kapcsolatát örökítik meg. A Nagymezői utcai kiállítóhelyen szeptember 1-jéig látható tárlaton részben helyet kapott az az anyag is, amellyel Kallos Bea a Magyar Sajtófotó 2012 pályázaton első díjat nyert a társadalomábrázolás sorozat kategóriában.
Kallos Bea munkásságát korábban négy sajtófotódíjjal ismerték el.


2013. július 11., csütörtök

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A rovat további cikkei

Hírvilág

Hatástalan a glükózamin az ízületi gyulladással összefüggő derékfájás ellen

A népszerű glükozamin kiegészítő egy új tanulmány szerint kevés vagy semmilyen enyhülést sem nyújt osteoartritis okozta krónikus derékfájásra.

Hírvilág

Mennyit ér a vesém?

A miért illegális a szervkereskedelem? című interjúban Bognár Gergely bioetikus felvázolja e kérdéskör jelenségeit.

Hírvilág

Hasnyálmirigyrák - az alattomos gyilkos Meghalt Patrick Swayze

Orvosai tavaly diagnosztizálták Patrick Swayze betegségét. A kezeléseknek köszönhetően talpra állt, és hónapokig forgatta a "The Beast" c. új televíziós sorozatot. Önéletrajzi könyvet készült írni közösen feleségével.

Hírvilág

Bilasztin, nem szedáló antihisztamin használata krónikus urtikária esetén, már gyermekkorban is

Az allergiás betegségek, allergiás nátha, urtikária első vonalbeli kezelésére nem szedáló, második generációs antihisztaminok javasoltak. Az egyik legújabb második generációs antihisztamin a bilasztin, amellyel nemcsak felnőtt-, hanem gyermekvizsgálatok is történtek.

Hírvilág

Valóban „egészségesebb” a patikai só? - Tények, tévhitek és ellentmondások a nátrium-kloriddal kapcsolatban

TAKÁCS Gábor, FITTLER András, BOTZ Lajos

Több mint egy éve indították útjára az interneten és különböző fórumokon azt a figyelmeztető hírt, hogy az étkezésre szánt konyhasó kálium-kloriddal kevert, dúsított, sőt akár 100%-ban csak azt tartalmazza. A hírközlő(k) és/vagy annak terjesztői még azt is kihangsúlyozták, összeesküvés elméletekhez illően, hogy ennek következtében a magyar lakosság tudtán és akaratán kívül nátriumszegény diétára van „fogva”. Még azt is megkockáztatták, hogy szerintük egy gyalázatos biológiai népirtásról van szó, hiszen csökken az „egészséges NaCl” bevitel és nő a szervezet számára igen „ártalmas KCl” fogyasztása. Ezáltal -írták embertársaik megsegítésére- számtalan betegségnek lehetünk áldozatai, sőt a krónikus bajainkból éppen ezért nem tudunk meggyógyulni (nemzőképtelenség, allergia, vesebetegség, magas vérnyomás).

Kapcsolódó anyagok

Gondolat

Münchhausen báró és az ő szindrómája

Karl Friedrich Hieronymus von Münchhausen báró, német katonatiszt, akinek neve a nagyotmondással forrott össze, 295 éve, 1720. május 11-én született.

Egészségpolitika

Oltásellenesség - a 10 legnagyobb egészségügyi veszély egyike

Az Egészségügyi Világszervezet (World Health Organization, WHO) újabb 5 éves tervében összegyűjtötte az egész világot érintő egészségügyi veszélyeket. A lista az oltásokkal megelőzhető fertőzések elterjedésétől a gyógyszereknek ellenálló kórokozókon és a túlsúlyon át a környezetszennyezésig és a klímaváltozásig számos komoly és sürgős megoldásra váró problémát ölel fel. Ezzel közel egy időben, Amerikában több mint 26 ezer iskolásnak nem engedték meg az iskolakezdést, mert nem voltak beoltatva. Magyarországon a védőoltási rendszer szinte egyedülálló.

Hírvilág

Hol a szakma?

Zacher Gábor méregtelenítésről, varázslatokról és kuruzslókról

Gondolat

A pánik a legtisztább önmagunkkal áll kapcsolatban – interjú Parádi Józseffel

Parádi József neurológus, pszichiáter és pszichoterapeuta sok évvel ezelőtt visszaadta a gyógyszerfelírási engedélyét. Úgy látja, hogy bár bizonyos, súlyos esetekben szükség lehet gyógyszeres kezelésre, a pszichoterápiás munka az elsődleges számára: a tüneteket elsősorban szerencsésebb fenomenológiai úton megérteni és feldolgozni.

Gondolat

A misztikus kék ló

„A művészet a szellemi világhoz vezető híd” – mondta Franz Marc (1880–1916)