Idén augusztus 30. és szeptember 1. között rendezték meg Prágában a nemzetközi GLOBSEC Fórumot, melynek keretében bemutatták az európai országok egészségügyi felkészültségét mutató Healthcare Readiness Index 2022 (HRI) mutatót. Egyértelmű szakadék látszik Kelet-Európa és a kontinens többi része, különösen Észak-Európa között, Magyarország pedig összességében a 20. helyen áll a 27 országot magában foglaló rangsorban. Nincs elég orvos és eszköz az ellátórendszerben, a magyar emberek pedig kevesebbet és egészségtelenebbül élnek, de van, amiben előrébb léptünk.

A mutató sajátossága, hogy egyszerre méri a jelen kihívásokra való felkészültséget (pl. elkerülhető halálozások, várható élettartam, egészségügyi kapacitások, eszközellátottság stb.) és a jövő problémáinak megoldását célzó törekvéseket (pl. prevencióra fordított kiadások, környezetszennyezés, elhízás, dohányzás, alkoholfogyasztás, egészségügyi stratégia stb.), ehhez pedig összesen 38 indikátort használnak. Az adatok forrása javarészt az Eurostat és az OECD adatbázisa, ugyanakkor megemlítendő, hogy országonként jelentősen eltérő, mikoriak a legfrissebb adatok (jellemzően 2017 és 2023 közöttiek). Az indexet, melynek maximális értéke 100 pont, úgy súlyozzák, hogy inkább a jövőbeli felkészültségre összpontosítson: az összmutató értékének 75%-át utóbbi indikátorok határozzák meg. Az Európai Unió tagállamai közül Málta és Ciprus nem szerepel a rangsorban, Norvégia és az Egyesült Királyság viszont igen.

Skandinávok az élen, a kelet-európaiak a sor végén

Norvégia megőrizte vezető pozícióját, miután mind a jelent, mind a jövőt tekintve a legfelkészültebb egészségügyi rendszerrel büszkélkedhet. A többi skandináv ország is előkelő helyen szerepel, Svédország a második, Dánia a negyedik, Finnország pedig a kilencedik a rangsorban. A TOP10-be rajtuk kívül Németország (3.), Hollandia (5.), Írország (6.), Nagy-Britannia (7.), Luxemburg (8.) és Belgium (10.) került be,

azaz összességében elmondható, hogy Észak-Európa és Északnyugat-Európa egészségügyi rendszerei a leginkább ellenállóak a jelen és a jövő kihívásaival szemben.

A rangsort Szlovákia, Bulgária és Románia zárja, utóbbi messze lemaradva mindenkitől. Az utolsó 11 helyen kizárólag kelet-európai országokat találunk, a térségből egyedül Szlovénia az, amelyik három dél-európai országot (Spanyolországot, Olaszországot és Portugáliát) is meg tudott előzni.

Magyarország a 20. pozícióban található, de a riport kiemeli, hogy „néhány nemzet, nevezetesen Észtország, Lettország, Litvánia és Magyarország 2021 és 2022 között kiemelkedő növekedést produkált a pontszámait tekintve (különösen a jövőbeli felkészültség terén).”

Ez olyan, a riport szerint proaktív stratégiai lépéseknek köszönhető, mint hazánk esetében a „Három generációval az egészségért” program, a népegészségügyi termékadó körének kiterjesztése, vagy a sportlétesítmények építése.

_{TIPP: A kép jobb felső sarkában megjelenő három pontra kattintva, majd kiválasztva a megosztás alatti képernyő ikont, az ábra teljes képernyőn megnyitható.}

Magyarország: betegeskedő társadalom, elégtelen eszközellátottság

A riport minden országra vonatkozóan közzéteszi az összes indikátorban elért eredményt, így lehetőségünk adódik arra, hogy betekintsünk a magyar összepontszám mögé. 

Ami az egészségügy jelenlegi felkészültségét mérő 18 darab mutatót illeti, egy kivétellel (ez a gamma-kamerák száma, 4. hely) a 15-27. pozíciókat foglalja el Magyarország, 13 esetben egyenesen az utolsó hat hely valamelyikét:

• finanszírozási források (22.);
• a 65 éves férfiak várható élettartama (22.);
• a PET-szkennerek száma (22.);
• a gyakorló orvosok száma (22.);
• UHC – univerzális egészségügyi lefedettség – index (22.);
• rák incidenciája és prevalenciája (22.);
• elvesztett egészségek évek száma – DALY (23.);
• születéskor várható élettartam (23.);
• elkerülhető halálozás (24.);
• a 65 éves nők várható élettartama (24.);
• sugárterápiás berendezések száma (24.);
• CT-berendezések száma (26.);
• MR-berendezések száma (27.).

A jövőre történő felkészültséget mérő indikátorok esetében összességében jobban teljesít Magyarország, a 20 mutató csaknem felében a 11-15. helyen áll (igaz, ezek között találni olyan „szórakoztató” mérőszámot is, mint az egészségügyi miniszter átlagos hivatali ideje, amiben hazánk valamilyen oknál fogva 12. a sorban…), míg például a HPV vakcináció esetében dobogós (3.). Néhány, népegészségügyi szempontból kiemelkedően fontos mutató:

• zöldségfogyasztás (13.);
• alkoholfogyasztás (15.);
• kielégítetlen orvosi vizsgálati igények (15.);
• gyümölcsfogyasztás (18.);
• dohányzás (18.);
• prevencióra fordított kiadások (19.);
• légszennyezettség (22.);
• elhízás (26.).

„Ha nem lépünk most, az alááshatja az Unió biztonságát, versenyképességét a közeljövőben. Eddig ezekről az ügyekről a biztonsággal kapcsolatos vitákban keveset beszéltek, de a Globsec Forum azt szeretné elérni, hogy ez a téma előtérbe kerüljön” – mondta Martin Smatana, a Globsec szakértője és az Index egyik szerzője a konferencián.

Forrás: GLOBSEC Forum 2024