STATISZTIKA eLitMed
2024. AUGUSZTUS 14.
Szöveg nagyítása:
Az EUROSTAT legfrissebb adatai szerint bár hazánk a 24,4 százalékos aránnyal az uniós középmezőnyben helyezkedik el, a szülők iskolai végzettségének jelentős befolyása rámutat a társadalmi egyenlőtlenségekre is.
2023-ban közel 20 millió gyermeket veszélyeztetett az Európai Unióban a szegénység vagy a társadalmi kirekesztődés kockázata (AROPE=At Risk of Poverty or Social Exclusion), azaz minden negyedik (24,8%) 18 év alattit a kontinensen. Ezzel folytatódott a 2020-ban kezdődő negatív trend, hiszen 2019 és 2023 között két százalékponttal nőtt az arányuk, szám szerint csaknem egymillió fővel.
Romániában a legrosszabb a helyzet (39%), és miközben Bulgária harmadik helyezése nem feltétlenül meglepetés (33,9%), az igen, hogy kettejük között, a második pozícióban Spanyolország helyezkedik el (34,5%) – igaz, ez utóbbit az Európában lassan tradicionálisan legmagasabb spanyol munkanélküliségi adatok is eredményezhetik.
További hat országban haladja meg a veszélyeztetett gyermekek aránya az uniós átlagot: Görögországban, Olaszországban, Franciaországban, Luxemburgban, Szlovákiában és Máltán. (A nyugati országok szereplésére magyarázatul szolgálhat a módszertan, lásd a keretes írásunkat.)
A gyermekek AROPE-értékét jelentősen meghatározza szüleik iskolai végzettsége: alacsony iskolai végzettség (érettségi hiánya) esetén a gyermekek majdnem kétharmada (61,8%), felsőfokú végzettség esetén viszont „csak” a tizedük (10,7%) veszélyeztetett az Európai Unió egészét tekintve.
Magyarország a középmezőnyben helyezkedik el, még éppen az uniós átlag alatt:
hazánkban a 18 év alatti gyermekek 24,4%-a volt kitéve a szegénység vagy társadalmi kirekesztődés kockázatának 2023-ban.
Ez tízéves távlatban (az EUROSTAT 2015 óta méri ezt a mutatót) jelentős javulást jelent, hiszen 2015-ben még 40,3% volt az arány, 2022-höz képest azonban egyetlen év alatt így is 6,3 százalékpontos emelkedést lehetett regisztrálni, ami a legnagyobb mértékű romlás volt az unióban.
A magyar társadalmat jellemző egyenlőtlenséget (szétszakadást) mutatja, hogy a szülők iskolai végzettsége viszont még inkább meghatározza a gyermekek életkilátásait, mint másutt:
a szülők magas edukációs szintje mellett a 18 év alattiak 4,5%-a, alacsony iskolai végzettség esetén viszont már a 77%-a veszélyeztetett,
ennél (nem sokkal) nagyobb differenciát az eltérő hátterű családok között csak Romániában és Bulgáriában mértek.
TIPP: A kép jobb felső sarkában megjelenő három pontra kattintva, majd kiválasztva a megosztás alatti képernyő ikont, az ábra teljes képernyőn megnyitható.
|
Módszertan A szegénység vagy társadalmi kirekesztődés kockázatának kitett 18 év alatti népesség arányának (AROPE=At Risk of Poverty or Social Exclusion) megállapításánál az Eurostat az alábbi három tényezőt vizsgálja:
A szegénység vagy társadalmi kirekesztődés kockázatának kitettnek azt a (gyermekek esetében 18 év alatti) személyt tekinti a statisztika, akire a fenti három leírás közül legalább egy igaz. |
Forrás: Children at risk of poverty or social exclusion in 2023
Helyünk a világban
Az EUROSTAT április végén közzétett legfrissebb adatai szerint Magyarországon 2021-ben valamivel több mint 60 ezer ember halála lett volna elkerülhető megfelelő gyógykezeléssel vagy prevencióval. Ez Tatabánya lakosságszáma.
Helyünk a világban
Az OECD adatai szerint a magyarok harmada túlsúlyos, negyede pedig elhízott, ezzel összességében az 5. legrosszabb mutatóval rendelkezünk az Európai Unióban.
Helyünk a világban
2021-ben az európai lakosság kétharmada keringési zavarokban, rákbetegségben vagy koronavírus által hunyt el. Ez utóbbiban Magyarország az éllovasok között állt.
Az OECD elérhető legfrissebb, 2021-es adatai szerint az összes egészségügyi kiadás – egy főre vetítve – nem éri el az uniós szint felét sem, a tartós ápolás-gondozás esetében pedig mindössze tizede annak.
Több mint hét évvel rövidebb élethosszra számíthatott 2023-ban egy újszülött Magyarországon, mint Spanyolországban. Jelentősek a különbségek a férfiak és nők között is.
Helyünk a világban
Az EUROSTAT április végén közzétett legfrissebb adatai szerint Magyarországon 2021-ben valamivel több mint 60 ezer ember halála lett volna elkerülhető megfelelő gyógykezeléssel vagy prevencióval. Ez Tatabánya lakosságszáma.
Helyünk a világban
Az EUROSTAT legfrissebb adatai szerint az uniós tagállamokat tekintve ennél csak három országban rosszabb a helyzet, ráadásul hazánkban jelentősen romlott az adat a 2022-es évhez képest.
Helyünk a világban
Szeptember 10-e az öngyilkosság megelőzésének világnapja, ennek apropóján bemutatjuk az EUROSTAT legfrissebb vonatkozó statisztikáit.
Egészségpolitika
A magyar soros uniós elnökség a szív- és érrendszeri betegségek kapcsán tapasztalt nemek közötti egyenlőtlenségekkel is foglalkozni fog: eltérő tünetek, növekvő esetszám, alacsony részvételi arányok a klinikai kutatásokban.
Helyünk a világban
Az EUROSTAT egyetlen látványos grafikán foglalta össze a 18 év alattiakkal kapcsolatos legfontosabb statisztikákat – mutatjuk az ábrát és kiemeljük a legfontosabbakat.
Hétvégi lapszemle: X-betegség helyett mpox-járvány, de aggasztó számokat mutat a rák is
A méhnyakrák epidemiológiai mutatói 2000–2019 között Magyarországon megfigyelhető változásának elemzése nemzetközi összevetéssel
1.
2.
3.
4.
5.
Egészségpolitika
Hadiállapotként kezeli és így is reagál a kormány az egészségügy „rendezésére”1.
Idegtudományok
Neurofeedback: az ADHD-val küzdő gyerekek fejlesztéséhez is használható módszert oktatnak Vácon2.
3.
4.
5.
