Hírvilág

A szív hét szabálya

2011. AUGUSZTUS 15.

Szöveg nagyítása:

-
+

Hosszabb életre számíthat, aki betartja a szív védelmének hét aranyszabályát: tartózkodás a dohányzástól, a normál testtömeg megtartása, rendszeres testmozgás, egészséges étrend, megfelelő szinten tartott vérnyomás, normál tartományba eső vérzsír- és vércukorérték. Az American Heart Association (AHA) most nyilvánosságra hozott állásfoglalása szerint ennek az életmódnak a terjesztésével az amerikaiak szív- és érrendszeri betegségből adódó halálozását 2020-ig 20%-kal lehetne csökkenteni. A II. világháború utáni évtizedekben az iparilag fejlett országokban a halál leggyakoribb okává valamilyen szív- és érrendszeri betegség vált: elsősorban a miokardiális infarktus, a hirtelen szívhalál, illetve a stroke. Az is gyorsan tisztázódott, hogy egy teljesen új betegségcsoport végez nagyon sok emberrel. Régebben, amikor a tüdőtuberkulózis volt az első számú egészségügyi „közellenség”, mindenki tisztában volt vele, hogy a kór kifejlődésében – a rossz higiénés viszonyok mellett- a Mycobacterium-fertőzés játszik szerepet. A koszorúér-betegség kialakulásának esélye viszont számos rizikófaktortól függ: minél több kockázati tényező rontja életünket, annál nagyobb az infarktus vagy a stroke bekövetkeztének valószínűsége. „A „My Life Check” nevű programot az AHA fejlesztette ki azzal a szándékkal, hogy a közönség tudatos nevelésével megmutassa, hogyan élhetnek jobban, milyen módszerrel maradhatnak egészségesek az emberek. A betartandó szabályok közös jellemzői, hogy bárki elkezdheti bevezetni őket, nem kerülnek sokba, és hosszú távon még az egészségi állapotban bekövetkezett kis javulás is nagyon sokat jelent. Egy vagy két dologgal kell kezdeni. Ez az egyszerű, 7 pontból álló listát azért fejlesztették ki, hogy mindannyiunk reménye valósággá váljon: hosszú, termékeny életet éljünk” – áll az AHA közleményében. Az American Heart Association egy kérdőíves felmérés alapján azt találta, hogy a válaszadók közül az alábbiak rendelkeztek a legegészségesebb vérkeringési rendszerrel: - aki soha nem dohányzott, vagy már legalább egy éve abbahagyta a dohányzást; - aki nem túlsúlyos (a BMI 25 alatt van); - legalább heti 150 perc kényelmes vagy 75 perc lendületes mozgást végez; - legalább négyet betart a következő étrendi ajánlásokból: naponta négyszer félcsészényi zöldség- vagy gyümölcslé -, heti 2-3 alkalommal hal -, hetenként legfeljebb egy liter cukrozott üdítőital -, teljes kiőrlésű lisztből készült kenyérfélékből napi 10-20 gramm -, naponta legfeljebb 1,5 g konyhasó fogyasztása; - vérnyomása nem magasabb, mint 120/80 Hgmm; - vércukorszintje legfeljebb 5,6 mmol/l (100 mg/dl), össz-koleszterinszintje pedig 5,2 mmol/l (200mg/dl) alatt van. Az orvosok szerint egy ilyen kérdőív alkalmas lehet arra, hogy az emberek átértékeljék saját egészségükről alkotott véleményüket. A megkérdezettek 39% úgy gondolta, hogy a megadott szempontok alapján makkegészséges - csakhogy 54%-uknál legalább egy rizikófaktor jelenléte kimutatható volt. A válaszolók között különösen azok aránya volt magas, akik nem tudták, hogy mennyire túlsúlyosak. Szemlézte: Balogh András, eLitMed.hu, Forrás: Life Simple 7

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A rovat további cikkei

Hírvilág

Mennyit ér a vesém?

A miért illegális a szervkereskedelem? című interjúban Bognár Gergely bioetikus felvázolja e kérdéskör jelenségeit.

Hírvilág

Bilasztin, nem szedáló antihisztamin használata krónikus urtikária esetén, már gyermekkorban is

Az allergiás betegségek, allergiás nátha, urtikária első vonalbeli kezelésére nem szedáló, második generációs antihisztaminok javasoltak. Az egyik legújabb második generációs antihisztamin a bilasztin, amellyel nemcsak felnőtt-, hanem gyermekvizsgálatok is történtek.

Hírvilág

Valóban „egészségesebb” a patikai só? - Tények, tévhitek és ellentmondások a nátrium-kloriddal kapcsolatban

TAKÁCS Gábor, FITTLER András, BOTZ Lajos

Több mint egy éve indították útjára az interneten és különböző fórumokon azt a figyelmeztető hírt, hogy az étkezésre szánt konyhasó kálium-kloriddal kevert, dúsított, sőt akár 100%-ban csak azt tartalmazza. A hírközlő(k) és/vagy annak terjesztői még azt is kihangsúlyozták, összeesküvés elméletekhez illően, hogy ennek következtében a magyar lakosság tudtán és akaratán kívül nátriumszegény diétára van „fogva”. Még azt is megkockáztatták, hogy szerintük egy gyalázatos biológiai népirtásról van szó, hiszen csökken az „egészséges NaCl” bevitel és nő a szervezet számára igen „ártalmas KCl” fogyasztása. Ezáltal -írták embertársaik megsegítésére- számtalan betegségnek lehetünk áldozatai, sőt a krónikus bajainkból éppen ezért nem tudunk meggyógyulni (nemzőképtelenség, allergia, vesebetegség, magas vérnyomás).

Hírvilág

Hasnyálmirigyrák - az alattomos gyilkos Meghalt Patrick Swayze

Orvosai tavaly diagnosztizálták Patrick Swayze betegségét. A kezeléseknek köszönhetően talpra állt, és hónapokig forgatta a "The Beast" c. új televíziós sorozatot. Önéletrajzi könyvet készült írni közösen feleségével.

Hírvilág

Hatástalan a glükózamin az ízületi gyulladással összefüggő derékfájás ellen

A népszerű glükozamin kiegészítő egy új tanulmány szerint kevés vagy semmilyen enyhülést sem nyújt osteoartritis okozta krónikus derékfájásra.

Kapcsolódó anyagok

Hírvilág

Kokain és hirtelen halál

A szív eredetű hirtelen halálozás és a kokainfogyasztás között talált összefüggést egy új spanyol tanulmány.

Idegtudományok

Ki kapjon jogosítványt stroke után?

A kérdés inkább az, hogy kinél kell elvégezni az alkalmassági vizsgálatot, állapították meg belgiumi kutatók 27 vizsgálat eredményeinek áttekintése alapján.

Hírvilág

Nyitott foramen ovale mellékleletként: Zárjam vagy ne zárjam?

A gyakori tünetmentes nyitott foramen ovale gyakran szívműtét közben derül ki. Ilyenkor a zárása a paradox embolia és a stroke prevencióját szolgálja vagy a szívsebész túlbuzgóságának a kiélését?

Idegtudományok

Antiepileptikumok hatékonysága és biztonságossága post-stroke epilepsziában

A stroke-ellátás fejlődésével a stroke mortalitása világszerte drámai mértékben csökken. A stroke fontos késői szövődménye a post-stroke epilepszia (PSE), melynek gyakorisága 7% körüli a stroke-túlélőkben. Az idősek (65 felettiek) korosztályában az új epilepsziás rohamok mintegy 30–49%-a a PSE-nek tulajdonítható. A rohamok nagyarányú ismétlődése és a körülbelül 20%-ot elérő gyógyszer-rezisztencia negatív hatással van a stroke-túlélők gyógyulására és életminőségére. A jelenleg elérhető antiepileptikumok (AED-k) közül egyik sem bír igazoltan preventív hatással a PSE megjelenésére, így a primer gyógyszeres prevenció nem javasolt, ugyanakkor a magas ismétlődési valószínűséggel járó első nem provokált (spontán) rohamot követően szekunder prevencióként az AED-k használata megfontolandó. Noha a PSE incidenciája magas, eddig nem született olyan ajánlás, mely a PSE-ben javasolt AED-kről szólna. Az a kevés randomizált, kontrollált vizsgálat, mely az AED-k PSE-ben való használatát elemezte, nem talált egyértelműen előnyös szert a PSE kezelésére.

Idegtudományok

Neurológiai tünetek és emelkedett kórházi mortalitás Covid-19-ben

Mint azt az elmúlt egy év tapasztalatai mutatják, a Covid a tüdőn túl számos egyéb szerv működésében képes kárt okozni. A vese-, máj-, szívérintettségen túl gyakran észlelhetünk az idegrendszert érintő manifesztációt is: többek között fejfájás, anosmia, új stroke vagy a már elszenvedett stroke tüneteinek felerősödése, epilepsziás betegekben emelkedett rohamfrekvencia, Guillain–Barré-szindróma, meningoencephalitis, akut demyelinisatiós encephalomyelitis (ADEM) társulhat a koronavírus-fertőzéshez. Eskandar és társai a Neurology-ban megjelent cikkükben azt vizsgálták, hogy a kórházi ellátást igénylő covidos esetekben a neurológiai tünetek megjelenése együtt jár-e a betegek halálozásának fokozott kockázatával.