Egészségpolitika

Stratégia mentén fejlesztik az alapellátást

2016. JANUÁR 26.

Az országgyűlés júniusban fogadta el az új alapellátási törvényt, amelyet sokan korszakalkotónak neveztek, a szakma képviselő pedig úgy értékelték, konstruktív és a haladást szolgálja. A törvény azonban számos terület szabályozását miniszteri hatáskörbe rendelte, amelyek közül több január 1-jétől hatályba lépett, a vonatkozó kormányrendeletekkel együtt, de van, amire még várni kell.

Az alapellátás a kormány számára prioritás, így – ahogyan az elmúlt években –, idén is 10 milliárd forintos többletforráshoz jutnak a praxisok, amelyek finanszírozása az elmúlt öt évben több mint negyven százalékkal emelkedett. Az államtitkárság középtávú stratégiája, hogy egy orvos mellett akár két-három szakdolgozót is foglalkoztasson a praxis, mert ez hatékonyabbá teszi a betegellátást. Míg a forráselosztás az elmúlt években a háziorvosi praxisoknak kedvezett, hiszen a rezsiköltségek fedezésére ezek kaptak havi 130 ezer forintos fix finanszírozást, a jövőben – ösztönzők mentén – a fogorvosoknak, az iskolaorvosoknak és a védőnőknek is juttatnának az idei évi tízmilliárd forintos többletből, bár az összeg felhasználásról egyelőre nem született végleges döntés az államtitkárságon.

Tavaly év végén két pályázati felhívás is megjelent – összességében több mint 22 milliárd forint értékben – ezt az összeget az alapellátás infrastrukturális fejlesztésére fordíthatják. A szakminiszternek ad felhatalmazást az alapellátási törvény egy kedvező kamattámogatású hitelkonstrukció kidolgozására is, amelyet praxisvásárlásra lehet fordítani. Rendelkezésre áll továbbá egy 750 millió forintos pályázati keret, amelyből a praxisváltást, és a tartósan ellátatlan körzetek betöltését támogatják. A praxispiacot már tavaly megmozdította az ugyanerre a célra fordított, hasonló mértékű forrás, és a korábbi feltételeken – például negyven éves korhatár – is lazítottak.

A szakpolitika álláspontja szerint a praxisközösségek kialakításával sokkal több beteget lehet ellátni, a közösségen belüli kooperációt nem csak az alapellátási törvényhez kapcsolódó rendeletekkel támogatnák. Előkészítés alatt áll egy uniós forrásokból támogatott alapellátási EKOP projekt, amellyel a praxisokban dolgozók együttműködését, képzését segítenék. A praxisközösség nagyobb szakdolgozói létszámot kíván, az adminisztratív teendőket, a krónikus betegek gondozását a jól képzett szakápolók is el tudják végezni. A szabályozási rendszer alakításából, és az alapellátási koncepcióból az is kiolvasható, hogy nem csupán az orvosoktól várják el, hogy definitív ellátást nyújtsanak, hanem azt is, hogy a képzett szakdolgozók is valódi egészségügyi tevékenységet végezzenek az alapellátásban, a krónikus betegek gyógyszereinek felírásától a vizsgálatokra szóló beutalók elkészítésén át a rizikószűrésig. Egyébként jelenleginél pontosabban, rendeletben rögzítenék azt is, hogy a háziorvosi működéshez milyen szakdolgozói jelenlétre van szükség.

Az alapellátásnak népegészségügyi feladatokat is vállalnia kell annak érdekében, hogy többletforráshoz jusson – fogalmazott egy korábbi szakmai konferencián Ónodi-Szűcs Zoltán, egészségügyért felelős államtitkár. Hogy ez megvalósuljon, együttműködésre ösztönöznék az egészségfejlesztési irodákat (EFI) és a háziorvosokat, hogy a prevenció is megjelenjen az alapellátásban. Ebben a viszonyban a háziorvosok feladata a koordináció és szakmai felügyelet lenne. Az alapellátási törvényhez kapcsolódó, az EFI-kre vonatkozó tendelet tervezetben azonban egyelőre annyi szerepel, hogy az alapellátó szolgáltatóknak javasolniuk kell az irodák szolgáltatásait azoknak a klienseknek, akiknek egészségi állapota életmódváltást indokol.

Az alapellátási törvény kormányrendeleti szintre utalja a praxisközösségek kialakítására, a kollegiális szakmai vezető intézményére, az egészségfejlesztési irodák (EFI) jogállására és a települési egészségtervek elkészítésére vonatkozó részletszabályok kidolgozását. Az azonban már most is kitűnik, hogy a szakpolitika komplex egészként tekint az ellátásra, amelynek integráns részei a háziorvosok, a házi gyermekorvosok, a fogászati alapellátók, a foglalkozás-egészségügyi szolgálatok, a védőnők. Tervezik, hogy később az otthonápolási szolgálatokat is ide sorolják, amelyek most a szakellátáshoz tartoznak. A készülő rendeletek mellett várhatóan hosszabb szakmai egyeztetés előzi meg az alapellátásban használható szakvizsgákra vonatkozó rendeleti szabályozás és finanszírozási keretrendszer, de a szakpolitika azt ígéri, még az idei évben elkészül vele.

eLitMed.hu, Tarcza Orsolya
2016-01-24

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A rovat további cikkei

Egészségpolitika

Oltásellenesség - a 10 legnagyobb egészségügyi veszély egyike

Az Egészségügyi Világszervezet (World Health Organization, WHO) újabb 5 éves tervében összegyűjtötte az egész világot érintő egészségügyi veszélyeket. A lista az oltásokkal megelőzhető fertőzések elterjedésétől a gyógyszereknek ellenálló kórokozókon és a túlsúlyon át a környezetszennyezésig és a klímaváltozásig számos komoly és sürgős megoldásra váró problémát ölel fel. Ezzel közel egy időben, Amerikában több mint 26 ezer iskolásnak nem engedték meg az iskolakezdést, mert nem voltak beoltatva. Magyarországon a védőoltási rendszer szinte egyedülálló.

Egészségpolitika

A szakdolgozói hiánynak az egészségük látja kárát

12 hónapból 13,5-et dolgoznak, táppénzre és orvoshoz szinte sohasem mennek. A nagyfokú stressz és a sokszor ember feletti munkaterhelés romboló hatását gyakorta káros szenvedéllyel próbálják orvosolni. A felmérések szerint a szakdolgozóktöbb mint 80 százalékakrónikus betegséggel küzd, sokan akár két-hárommal is.Kifejezetten nagy számban fordulnak elő az ízületi,a szív- és érrendszeri betegségek, a visszértágulat, a migrén, az alvászavarok, valamint a lelki és érzelmi problémák. Az egészségügyben dolgozók lelki és fizikális állapota ironikusmódon gyakorta rosszabb, mint az általuk ellátott betegeké.

Egészségpolitika

Az Európai Uniónak hatékonyabb eszközökre van szüksége a közegészségügyi vészhelyzetetek kezelésére

A koronavírus-járvány megmutatta, hogy az Európai Uniónak hatékonyabb eszközökre van szüksége a közegészségügyi vészhelyzetetek kezeléséhez, fogalmaz az Európa Parlament pénteki állásfoglalása.

Egészségpolitika

Már a csecsemőknél is diagnosztizálható a lelki zavar

Szülés körüli depresszió, az újszülött alvási, étkezési, figyelem zavara, a sok sírás, megannyi jelzés, amivel foglalkozni kell. A korábbi teóriákkal szemben nemcsak két éves kor után, hanem már egészen korai időszakban is figyelni kell és diagnózis is felállítható a kisbaba lelki problémájáról. A témában először rendeztek a napokban nemzetközi konferenciát Magyarországon, ahol több mint 240 előadást tartottak az érintett területek neves szakemberei.

Egészségpolitika

Simon Gergely kilépett a Növényvédelmi Bizottságból

A Greenpeace Magyarország képviselője nyolc éve tagja a Növényvédelmi Bizottságnak. Szerinte ez idő alatt hazánk szinte minden fajsúlyos, növényvédő szerekkel kapcsolatos vitában (glüfozát, neonikotinoidok, légi permetezés) a nagyipari mezőgazdasági és vegyszergyártó lobbicsoportok álláspontját támogatta.

Kapcsolódó anyagok

Egészségpolitika

Törzskarton-rendszer - sok bizonytalanság

A háziorvosi rendelők új, tavasz óta tervezett törzskarton-rendszerének bevezetését első körben idén szeptember elsejével indították volna, majd második dátumként 2017. január elsejét jelölték meg. A jelenlegi állás szerint az év eleji kezdés is elodázódhat, hiszen legújabban a döntéshozók ezt a dátumot jelölték meg a kartonok kitöltéséhez és a feladat teljesítésének mibenlétéhez szükséges alapelvek kidolgozásának a zárónapjaként. Ebből pedig arra lehet következtetni, hogy az elvek és a gyakorlati alkalmazás között bizonyos időnek kell még eltelnie.

Hírvilág

Koncepció készül: mi történik az alapellátásban?

Szuperbruttó a 130 ezer forintos fix díj

Egészségpolitika

Praxisközösségek ereje

Kétszázezer ellátási esemény, nyolcvan százalékos átszűrtség, 12 százalékkal kevesebb szakorvoshoz küldött beteg — néhány szám az alapellátás-fejlesztési modellprogram eredményeiből. A négyéves ,,kísérlet” most zárult, de a kormány bejelentése szerint folytatódik.

Hírvilág

Mikola István: Az orvos a belső tartalék

Biztonságos és minőségi a magyar élelmiszer

Egészségpolitika

Lehetetlen elvárások előtt a háziorvosok?

Alapjaiban kell átrendezni a háziorvosi ellátást, hogy a praxisok eleget tudjanak tenni előírt feladataiknak. Tűzoltás helyett a feladatuk: a tájékoztatás, a figyelmeztetés, a beutalás lenne, csakhogy a feltételeket nem kapják meg hozzá. Szakemberek sora dolgozott, dolgozik a helyzet rendezésén, érintettek egy csoportja most több megoldási javaslatról kezdett egyeztetéseket a tárcával.