Egészségpolitika

Stratégia mentén fejlesztik az alapellátást

2016. JANUÁR 26.

Az országgyűlés júniusban fogadta el az új alapellátási törvényt, amelyet sokan korszakalkotónak neveztek, a szakma képviselő pedig úgy értékelték, konstruktív és a haladást szolgálja. A törvény azonban számos terület szabályozását miniszteri hatáskörbe rendelte, amelyek közül több január 1-jétől hatályba lépett, a vonatkozó kormányrendeletekkel együtt, de van, amire még várni kell.

Az alapellátás a kormány számára prioritás, így – ahogyan az elmúlt években –, idén is 10 milliárd forintos többletforráshoz jutnak a praxisok, amelyek finanszírozása az elmúlt öt évben több mint negyven százalékkal emelkedett. Az államtitkárság középtávú stratégiája, hogy egy orvos mellett akár két-három szakdolgozót is foglalkoztasson a praxis, mert ez hatékonyabbá teszi a betegellátást. Míg a forráselosztás az elmúlt években a háziorvosi praxisoknak kedvezett, hiszen a rezsiköltségek fedezésére ezek kaptak havi 130 ezer forintos fix finanszírozást, a jövőben – ösztönzők mentén – a fogorvosoknak, az iskolaorvosoknak és a védőnőknek is juttatnának az idei évi tízmilliárd forintos többletből, bár az összeg felhasználásról egyelőre nem született végleges döntés az államtitkárságon.

Tavaly év végén két pályázati felhívás is megjelent – összességében több mint 22 milliárd forint értékben – ezt az összeget az alapellátás infrastrukturális fejlesztésére fordíthatják. A szakminiszternek ad felhatalmazást az alapellátási törvény egy kedvező kamattámogatású hitelkonstrukció kidolgozására is, amelyet praxisvásárlásra lehet fordítani. Rendelkezésre áll továbbá egy 750 millió forintos pályázati keret, amelyből a praxisváltást, és a tartósan ellátatlan körzetek betöltését támogatják. A praxispiacot már tavaly megmozdította az ugyanerre a célra fordított, hasonló mértékű forrás, és a korábbi feltételeken – például negyven éves korhatár – is lazítottak.

A szakpolitika álláspontja szerint a praxisközösségek kialakításával sokkal több beteget lehet ellátni, a közösségen belüli kooperációt nem csak az alapellátási törvényhez kapcsolódó rendeletekkel támogatnák. Előkészítés alatt áll egy uniós forrásokból támogatott alapellátási EKOP projekt, amellyel a praxisokban dolgozók együttműködését, képzését segítenék. A praxisközösség nagyobb szakdolgozói létszámot kíván, az adminisztratív teendőket, a krónikus betegek gondozását a jól képzett szakápolók is el tudják végezni. A szabályozási rendszer alakításából, és az alapellátási koncepcióból az is kiolvasható, hogy nem csupán az orvosoktól várják el, hogy definitív ellátást nyújtsanak, hanem azt is, hogy a képzett szakdolgozók is valódi egészségügyi tevékenységet végezzenek az alapellátásban, a krónikus betegek gyógyszereinek felírásától a vizsgálatokra szóló beutalók elkészítésén át a rizikószűrésig. Egyébként jelenleginél pontosabban, rendeletben rögzítenék azt is, hogy a háziorvosi működéshez milyen szakdolgozói jelenlétre van szükség.

Az alapellátásnak népegészségügyi feladatokat is vállalnia kell annak érdekében, hogy többletforráshoz jusson – fogalmazott egy korábbi szakmai konferencián Ónodi-Szűcs Zoltán, egészségügyért felelős államtitkár. Hogy ez megvalósuljon, együttműködésre ösztönöznék az egészségfejlesztési irodákat (EFI) és a háziorvosokat, hogy a prevenció is megjelenjen az alapellátásban. Ebben a viszonyban a háziorvosok feladata a koordináció és szakmai felügyelet lenne. Az alapellátási törvényhez kapcsolódó, az EFI-kre vonatkozó tendelet tervezetben azonban egyelőre annyi szerepel, hogy az alapellátó szolgáltatóknak javasolniuk kell az irodák szolgáltatásait azoknak a klienseknek, akiknek egészségi állapota életmódváltást indokol.

Az alapellátási törvény kormányrendeleti szintre utalja a praxisközösségek kialakítására, a kollegiális szakmai vezető intézményére, az egészségfejlesztési irodák (EFI) jogállására és a települési egészségtervek elkészítésére vonatkozó részletszabályok kidolgozását. Az azonban már most is kitűnik, hogy a szakpolitika komplex egészként tekint az ellátásra, amelynek integráns részei a háziorvosok, a házi gyermekorvosok, a fogászati alapellátók, a foglalkozás-egészségügyi szolgálatok, a védőnők. Tervezik, hogy később az otthonápolási szolgálatokat is ide sorolják, amelyek most a szakellátáshoz tartoznak. A készülő rendeletek mellett várhatóan hosszabb szakmai egyeztetés előzi meg az alapellátásban használható szakvizsgákra vonatkozó rendeleti szabályozás és finanszírozási keretrendszer, de a szakpolitika azt ígéri, még az idei évben elkészül vele.

eLitMed.hu, Tarcza Orsolya
2016-01-24

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A rovat további cikkei

Egészségpolitika

Oltásellenesség - a 10 legnagyobb egészségügyi veszély egyike

Az Egészségügyi Világszervezet (World Health Organization, WHO) újabb 5 éves tervében összegyűjtötte az egész világot érintő egészségügyi veszélyeket. A lista az oltásokkal megelőzhető fertőzések elterjedésétől a gyógyszereknek ellenálló kórokozókon és a túlsúlyon át a környezetszennyezésig és a klímaváltozásig számos komoly és sürgős megoldásra váró problémát ölel fel. Ezzel közel egy időben, Amerikában több mint 26 ezer iskolásnak nem engedték meg az iskolakezdést, mert nem voltak beoltatva. Magyarországon a védőoltási rendszer szinte egyedülálló.

Egészségpolitika

A szakdolgozói hiánynak az egészségük látja kárát

12 hónapból 13,5-et dolgoznak, táppénzre és orvoshoz szinte sohasem mennek. A nagyfokú stressz és a sokszor ember feletti munkaterhelés romboló hatását gyakorta káros szenvedéllyel próbálják orvosolni. A felmérések szerint a szakdolgozóktöbb mint 80 százalékakrónikus betegséggel küzd, sokan akár két-hárommal is.Kifejezetten nagy számban fordulnak elő az ízületi,a szív- és érrendszeri betegségek, a visszértágulat, a migrén, az alvászavarok, valamint a lelki és érzelmi problémák. Az egészségügyben dolgozók lelki és fizikális állapota ironikusmódon gyakorta rosszabb, mint az általuk ellátott betegeké.

Egészségpolitika

Béremelés, úgy érdemes, ha az érezhető

Orvoshiány – talán az egészségügy egyre égetőbb és az egyik legnagyobb problémája. Külföld, illetve a magánszféra mind többeket csábít a megélhetés és persze a munkakörülmények miatt. Bérrendezésük folyamatosan napirenden van, érdemi változás azonban eleddig nem történt. A napokban nagyjából egy időben a Magyar Orvosi Kamara lépett fel határozottan a bérrendezés ügyében, illetve Lázár János beszélt arról, másfél és három millió forint lenne a reális bérezése a magyar orvosoknak.

Egészségpolitika

Simon Gergely kilépett a Növényvédelmi Bizottságból

A Greenpeace Magyarország képviselője nyolc éve tagja a Növényvédelmi Bizottságnak. Szerinte ez idő alatt hazánk szinte minden fajsúlyos, növényvédő szerekkel kapcsolatos vitában (glüfozát, neonikotinoidok, légi permetezés) a nagyipari mezőgazdasági és vegyszergyártó lobbicsoportok álláspontját támogatta.

Egészségpolitika

Az Akadémiai kutatóhálózatnak a kormány tervei szerinti átalakítása hatalmas veszteség lenne

Falus András immunológus akadémikussal, a Semmelweis Egyetem Genetikai, Sejt- és Immunbiológiai Intézet emeritus egyetemi tanárával, az MTA folyóirata, az 1840-ben alapított Magyar Tudomány főszerkesztőjével beszélgettünk arról, hogy mely értékek veszhetnek el, ha a tervezett intézkedéseket a nemzetközi tiltakozás ellenére végig viszi a kormányzat.

Kapcsolódó anyagok

Egészségpolitika

Praxisközösségek ereje

Kétszázezer ellátási esemény, nyolcvan százalékos átszűrtség, 12 százalékkal kevesebb szakorvoshoz küldött beteg — néhány szám az alapellátás-fejlesztési modellprogram eredményeiből. A négyéves ,,kísérlet” most zárult, de a kormány bejelentése szerint folytatódik.

Hírvilág

Mikola István: Az orvos a belső tartalék

Biztonságos és minőségi a magyar élelmiszer

Hírvilág

Béremelés biztosan lesz, új budapesti kórház talán nem

Miközben az OEP önállóságának elvesztésébe beletörődni látszik az egészségügyért felelős államtitkár, „szabad szemmel is jól látható” béremelést ígért jövőre.

Hírvilág

A praxisközösségeké a jövő

Nőtt a betöltetlen háziorvosi és védőnői körzetek száma

Hírvilág

Koncepció készül: mi történik az alapellátásban?

Szuperbruttó a 130 ezer forintos fix díj