Az országgyűlés júniusban fogadta el az új alapellátási törvényt, amelyet sokan korszakalkotónak neveztek, a szakma képviselő pedig úgy értékelték, konstruktív és a haladást szolgálja. A törvény azonban számos terület szabályozását miniszteri hatáskörbe rendelte, amelyek közül több január 1-jétől hatályba lépett, a vonatkozó kormányrendeletekkel együtt, de van, amire még várni kell. Az alapellátás a kormány számára prioritás, így – ahogyan az elmúlt években –, idén is 10 milliárd forintos többletforráshoz jutnak a praxisok, amelyek finanszírozása az elmúlt öt évben több mint negyven százalékkal emelkedett. Az államtitkárság középtávú stratégiája, hogy egy orvos mellett akár két-három szakdolgozót is foglalkoztasson a praxis, mert ez hatékonyabbá teszi a betegellátást. Míg a forráselosztás az elmúlt években a háziorvosi praxisoknak kedvezett, hiszen a rezsiköltségek fedezésére ezek kaptak havi 130 ezer forintos fix finanszírozást, a jövőben – ösztönzők mentén – a fogorvosoknak, az iskolaorvosoknak és a védőnőknek is juttatnának az idei évi tízmilliárd forintos többletből, bár az összeg felhasználásról egyelőre nem született végleges döntés az államtitkárságon. Tavaly év végén két pályázati felhívás is megjelent – összességében több mint 22 milliárd forint értékben – ezt az összeget az alapellátás infrastrukturális fejlesztésére fordíthatják. A szakminiszternek ad felhatalmazást az alapellátási törvény egy kedvező kamattámogatású hitelkonstrukció kidolgozására is, amelyet praxisvásárlásra lehet fordítani. Rendelkezésre áll továbbá egy 750 millió forintos pályázati keret, amelyből a praxisváltást, és a tartósan ellátatlan körzetek betöltését támogatják. A praxispiacot már tavaly megmozdította az ugyanerre a célra fordított, hasonló mértékű forrás, és a korábbi feltételeken – például negyven éves korhatár – is lazítottak. A szakpolitika álláspontja szerint a praxisközösségek kialakításával sokkal több beteget lehet ellátni, a közösségen belüli kooperációt nem csak az alapellátási törvényhez kapcsolódó rendeletekkel támogatnák. Előkészítés alatt áll egy uniós forrásokból támogatott alapellátási EKOP projekt, amellyel a praxisokban dolgozók együttműködését, képzését segítenék. A praxisközösség nagyobb szakdolgozói létszámot kíván, az adminisztratív teendőket, a krónikus betegek gondozását a jól képzett szakápolók is el tudják végezni. A szabályozási rendszer alakításából, és az alapellátási koncepcióból az is kiolvasható, hogy nem csupán az orvosoktól várják el, hogy definitív ellátást nyújtsanak, hanem azt is, hogy a képzett szakdolgozók is valódi egészségügyi tevékenységet végezzenek az alapellátásban, a krónikus betegek gyógyszereinek felírásától a vizsgálatokra szóló beutalók elkészítésén át a rizikószűrésig. Egyébként jelenleginél pontosabban, rendeletben rögzítenék azt is, hogy a háziorvosi működéshez milyen szakdolgozói jelenlétre van szükség. Az alapellátásnak népegészségügyi feladatokat is vállalnia kell annak érdekében, hogy többletforráshoz jusson – fogalmazott egy korábbi szakmai konferencián Ónodi-Szűcs Zoltán, egészségügyért felelős államtitkár. Hogy ez megvalósuljon, együttműködésre ösztönöznék az egészségfejlesztési irodákat (EFI) és a háziorvosokat, hogy a prevenció is megjelenjen az alapellátásban. Ebben a viszonyban a háziorvosok feladata a koordináció és szakmai felügyelet lenne. Az alapellátási törvényhez kapcsolódó, az EFI-kre vonatkozó tendelet tervezetben azonban egyelőre annyi szerepel, hogy az alapellátó szolgáltatóknak javasolniuk kell az irodák szolgáltatásait azoknak a klienseknek, akiknek egészségi állapota életmódváltást indokol. Az alapellátási törvény kormányrendeleti szintre utalja a praxisközösségek kialakítására, a kollegiális szakmai vezető intézményére, az egészségfejlesztési irodák (EFI) jogállására és a települési egészségtervek elkészítésére vonatkozó részletszabályok kidolgozását. Az azonban már most is kitűnik, hogy a szakpolitika komplex egészként tekint az ellátásra, amelynek integráns részei a háziorvosok, a házi gyermekorvosok, a fogászati alapellátók, a foglalkozás-egészségügyi szolgálatok, a védőnők. Tervezik, hogy később az otthonápolási szolgálatokat is ide sorolják, amelyek most a szakellátáshoz tartoznak. A készülő rendeletek mellett várhatóan hosszabb szakmai egyeztetés előzi meg az alapellátásban használható szakvizsgákra vonatkozó rendeleti szabályozás és finanszírozási keretrendszer, de a szakpolitika azt ígéri, még az idei évben elkészül vele.

Tarcza Orsolya
eLitMed.hu,  2016-01-24