Egészségpolitika

Stratégia mentén fejlesztik az alapellátást

2016. JANUÁR 26.

Az országgyűlés júniusban fogadta el az új alapellátási törvényt, amelyet sokan korszakalkotónak neveztek, a szakma képviselő pedig úgy értékelték, konstruktív és a haladást szolgálja. A törvény azonban számos terület szabályozását miniszteri hatáskörbe rendelte, amelyek közül több január 1-jétől hatályba lépett, a vonatkozó kormányrendeletekkel együtt, de van, amire még várni kell.

Az alapellátás a kormány számára prioritás, így – ahogyan az elmúlt években –, idén is 10 milliárd forintos többletforráshoz jutnak a praxisok, amelyek finanszírozása az elmúlt öt évben több mint negyven százalékkal emelkedett. Az államtitkárság középtávú stratégiája, hogy egy orvos mellett akár két-három szakdolgozót is foglalkoztasson a praxis, mert ez hatékonyabbá teszi a betegellátást. Míg a forráselosztás az elmúlt években a háziorvosi praxisoknak kedvezett, hiszen a rezsiköltségek fedezésére ezek kaptak havi 130 ezer forintos fix finanszírozást, a jövőben – ösztönzők mentén – a fogorvosoknak, az iskolaorvosoknak és a védőnőknek is juttatnának az idei évi tízmilliárd forintos többletből, bár az összeg felhasználásról egyelőre nem született végleges döntés az államtitkárságon.

Tavaly év végén két pályázati felhívás is megjelent – összességében több mint 22 milliárd forint értékben – ezt az összeget az alapellátás infrastrukturális fejlesztésére fordíthatják. A szakminiszternek ad felhatalmazást az alapellátási törvény egy kedvező kamattámogatású hitelkonstrukció kidolgozására is, amelyet praxisvásárlásra lehet fordítani. Rendelkezésre áll továbbá egy 750 millió forintos pályázati keret, amelyből a praxisváltást, és a tartósan ellátatlan körzetek betöltését támogatják. A praxispiacot már tavaly megmozdította az ugyanerre a célra fordított, hasonló mértékű forrás, és a korábbi feltételeken – például negyven éves korhatár – is lazítottak.

A szakpolitika álláspontja szerint a praxisközösségek kialakításával sokkal több beteget lehet ellátni, a közösségen belüli kooperációt nem csak az alapellátási törvényhez kapcsolódó rendeletekkel támogatnák. Előkészítés alatt áll egy uniós forrásokból támogatott alapellátási EKOP projekt, amellyel a praxisokban dolgozók együttműködését, képzését segítenék. A praxisközösség nagyobb szakdolgozói létszámot kíván, az adminisztratív teendőket, a krónikus betegek gondozását a jól képzett szakápolók is el tudják végezni. A szabályozási rendszer alakításából, és az alapellátási koncepcióból az is kiolvasható, hogy nem csupán az orvosoktól várják el, hogy definitív ellátást nyújtsanak, hanem azt is, hogy a képzett szakdolgozók is valódi egészségügyi tevékenységet végezzenek az alapellátásban, a krónikus betegek gyógyszereinek felírásától a vizsgálatokra szóló beutalók elkészítésén át a rizikószűrésig. Egyébként jelenleginél pontosabban, rendeletben rögzítenék azt is, hogy a háziorvosi működéshez milyen szakdolgozói jelenlétre van szükség.

Az alapellátásnak népegészségügyi feladatokat is vállalnia kell annak érdekében, hogy többletforráshoz jusson – fogalmazott egy korábbi szakmai konferencián Ónodi-Szűcs Zoltán, egészségügyért felelős államtitkár. Hogy ez megvalósuljon, együttműködésre ösztönöznék az egészségfejlesztési irodákat (EFI) és a háziorvosokat, hogy a prevenció is megjelenjen az alapellátásban. Ebben a viszonyban a háziorvosok feladata a koordináció és szakmai felügyelet lenne. Az alapellátási törvényhez kapcsolódó, az EFI-kre vonatkozó tendelet tervezetben azonban egyelőre annyi szerepel, hogy az alapellátó szolgáltatóknak javasolniuk kell az irodák szolgáltatásait azoknak a klienseknek, akiknek egészségi állapota életmódváltást indokol.

Az alapellátási törvény kormányrendeleti szintre utalja a praxisközösségek kialakítására, a kollegiális szakmai vezető intézményére, az egészségfejlesztési irodák (EFI) jogállására és a települési egészségtervek elkészítésére vonatkozó részletszabályok kidolgozását. Az azonban már most is kitűnik, hogy a szakpolitika komplex egészként tekint az ellátásra, amelynek integráns részei a háziorvosok, a házi gyermekorvosok, a fogászati alapellátók, a foglalkozás-egészségügyi szolgálatok, a védőnők. Tervezik, hogy később az otthonápolási szolgálatokat is ide sorolják, amelyek most a szakellátáshoz tartoznak. A készülő rendeletek mellett várhatóan hosszabb szakmai egyeztetés előzi meg az alapellátásban használható szakvizsgákra vonatkozó rendeleti szabályozás és finanszírozási keretrendszer, de a szakpolitika azt ígéri, még az idei évben elkészül vele.

eLitMed.hu, Tarcza Orsolya
2016-01-24

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A rovat további cikkei

Egészségpolitika

Módosításra szorul az új egészségügyi jogállásról szóló törvény

Mindenképpen módosításra szorul az új egészségügyi jogállásról szóló törvény - állították egybehangzóan munkajogász szakértők egy, az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló törvényről szervezett videókonferencián. Ahogy elfogadhatatlan ennyire méltatlan, elkapkodott, kidolgozatlan és indokolatlanul nehéz körülményeket teremteni, és ilyen választásra kényszeríteni valakit az élethivatását illetően.

Egészségpolitika

Gyerekek és gyermekeket várók, tervezők – szabad-e oltani?

Úgy tűnik ebben a hazai álláspont egyértelmű, de számos országban már kismamákat oltanak. A jelenlegi szakértői vélemények szerint az mRNS oltások nem veszélyesek a terhes kismamákra, de klinikai kísérletek hiányában ezt mégsem lehet száz százalékos biztonsággal állítani. Magyarországon éppen ezért nem ajánlják az oltást várandósoknak, de az Egyesült Államokban, Izraelben, vagy Angliában a kismamákra bízzák a döntést. Gyermekeknek egyelőre sehol sem adnak vakcinát.

Egészségpolitika

Oltásellenesség - a 10 legnagyobb egészségügyi veszély egyike

Az Egészségügyi Világszervezet (World Health Organization, WHO) újabb 5 éves tervében összegyűjtötte az egész világot érintő egészségügyi veszélyeket. A lista az oltásokkal megelőzhető fertőzések elterjedésétől a gyógyszereknek ellenálló kórokozókon és a túlsúlyon át a környezetszennyezésig és a klímaváltozásig számos komoly és sürgős megoldásra váró problémát ölel fel. Ezzel közel egy időben, Amerikában több mint 26 ezer iskolásnak nem engedték meg az iskolakezdést, mert nem voltak beoltatva. Magyarországon a védőoltási rendszer szinte egyedülálló.

Egészségpolitika

Már a csecsemőknél is diagnosztizálható a lelki zavar

Szülés körüli depresszió, az újszülött alvási, étkezési, figyelem zavara, a sok sírás, megannyi jelzés, amivel foglalkozni kell. A korábbi teóriákkal szemben nemcsak két éves kor után, hanem már egészen korai időszakban is figyelni kell és diagnózis is felállítható a kisbaba lelki problémájáról. A témában először rendeztek a napokban nemzetközi konferenciát Magyarországon, ahol több mint 240 előadást tartottak az érintett területek neves szakemberei.

Egészségpolitika

Vége a TVK 16 éves uralmának – újraszabták a kórházi finanszírozást

A teljesítmény-volumenkorlát elve szerinti számolás tizenhét év után megszűnik a szakellátásban.Bevezetik az éves keretet a finanszírozásban, illetve szakmákra lesz kiosztva ez a pénz. Az idén életbe lépett változás megkérdezett szakértőink szerint leginkább átnevezés, de nem jelent átütő változást. Igaz, várhatóan megszűnik a kórházak mozgástere abban, hogy a jól és kevésbé jól fizetett területek között „játszanak”.

Kapcsolódó anyagok

PharmaPraxis

Praxisközösségben dolgozó gyógyszerészek gyógyszeroptimalizációs hatása

Az Egyesült Királyságban végzett multicentrikus, randomizált, kontrollált vizsgálat értékelte a családorvosi praxisközösségben dolgozó gyógyszerészek által végzett gyógyszerelési optimalizáció hatását a mellékhatások és az egészségügyi kiadások csökkenésére, továbbá a betegkimenetek javulására.

Hírvilág

A praxisközösségeké a jövő

Nőtt a betöltetlen háziorvosi és védőnői körzetek száma

Hírvilág

Mikola István: Az orvos a belső tartalék

Biztonságos és minőségi a magyar élelmiszer

Egészségpolitika

Lehetetlen elvárások előtt a háziorvosok?

Alapjaiban kell átrendezni a háziorvosi ellátást, hogy a praxisok eleget tudjanak tenni előírt feladataiknak. Tűzoltás helyett a feladatuk: a tájékoztatás, a figyelmeztetés, a beutalás lenne, csakhogy a feltételeket nem kapják meg hozzá. Szakemberek sora dolgozott, dolgozik a helyzet rendezésén, érintettek egy csoportja most több megoldási javaslatról kezdett egyeztetéseket a tárcával.

Egészségpolitika

Praxisközösségek ereje

Kétszázezer ellátási esemény, nyolcvan százalékos átszűrtség, 12 százalékkal kevesebb szakorvoshoz küldött beteg — néhány szám az alapellátás-fejlesztési modellprogram eredményeiből. A négyéves ,,kísérlet” most zárult, de a kormány bejelentése szerint folytatódik.